A Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről

Erdő Péter bíboros a körlevelet bemutatva elmondta: a püspöki konferencia néhány évenként terjedelmesebb dokumentumban reflektál egy-egy komolyabb társadalmi problémára (Igazságosabb és testvériesebb világot!, 1996; A boldogabb családokért, 1999; Az élet kultúrájáért, 2003). Ezúttal a konferencia a keresztény ember teremtett világért érzett felelősségéről kívánt szólni a közvélemény előtt. A bíboros hangsúlyozta: a dokumentum kiadása környezetvédelmi szakértőkkel, akadémikusokkal és szakképzett teológusokkal egyeztetve történt.

Erdő Péter így foglalta össze a körlevél lényegi üzenetét: az emberiség elveszítette a kontrollt saját tevékenysége és környezetének alakulása között. Bizonyos folyamatokat mi magunk indítottunk el, Felismerjük ugyan, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek veszélybe sodorják a környezetet, mégsem tudjuk azt abbahagyni, mert az életünk úgy van szervezve, hogy rövid távon kell profitot felmutatni. Ennek a kényszernek a hatása alatt pedig sokszor rossz választ adunk a környezetünket is érintő kérdésekre. Ezzel azonban a következő nemzedékek fizikai életlehetőségeit is nehezítjük, veszélyeztetjük. A Püspöki Konferencia ebben a keretben szól a természetről azzal a sajátos katolikus nézőponttal, hogy számunkra a teremtett világ vallási szempontból is értéket jelent. Úgy gondoljuk, hogy a világmindenségben a Teremtő bölcsesége és szeretete fejeződik ki, tehát mindaz, amit ő alkotott, valamilyen szinten jó és értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz. A termetett világban hitünk szerint az ember a legnagyobb érték, így az emberhez rendelve, az emberrel való kapcsolatában szemléljük a világnak az egészét. Közünk van a teremtett világhoz, az élőlényekhez, ezért az ő jól-létük ránk is visszahat – fogalmazott Erdő Péter bíboros.

* * *

Udvardy György püspök, akit a Konferencia a dokumentum előkészítő bizottságának vezetésével bízott meg, elmondta: sok társadalmi szervezet és mozgalom tevékenységét figyelve – amelyek közül nagyon sokra tisztelettel tekint az egyház – az is megállapítható, hogy gyakorlatilag lehetetlen igazi megoldást kínálni a bennünket körülvevő környezeti-társadalmi problémákra, ha nem próbáljuk meghatározni azt, hogy ki az ember. A körlevél az ember teremtmény-mivoltából indul ki, mert meggyőződésünk, hogy enélkül nem juthatunk el a megoldáshoz.

A püspök emlékeztetett: a teremtett világ védelmével kapcsolatos egyházi tanítás nem új, régóta jelen van az egyház tanításában, különösen is a városiasodás, a gyáripar fejlődésétől kezdődően. Világosan beszél erről a témakörről Az Egyház társadalmi tanításnak kompendiuma is (451–487.).

A munka egyik célja volt, hogy pontos, világos elveket fogalmazzon meg az egyház tanításáról, azonban ennek kézzelfoghatóvá tételéhez három kísérő kiadványt is készített, amelyek a jövő héttől vásárolhatók meg az egyházi könyvesboltokban. A három kiadványt így foglalta össze Udvardy György püspök:

• Tanulmánygyűjtemény neves professzorok cikkeivel, szakmai felvetésekkel, népszerűsítő módon sok-sok adattal, háttérinformációval, amelyeket pedagógusoknak, lelkipásztoroknak, katekétáknak ajánlanak, amikor erről a témáról kívánnak beszélni növendékeik előtt.
• Segédanyagok, óravázlatok gyűjteménye pedagógusok, osztályfőnökök, katekéták számára. A füzet öt témát dolgoz fel hat korosztály számára: az ember istenképiségének hangsúlyozása; a döntésre nevelés; a globális szemlélet katolikus víziója; háttérbe szorult fogalmak megtöltése tartalommal (szolidaritás, társadalmi igazságosság, javak igazságos elosztása stb), valamint a közjó összefüggése a teremtett világról való gondoskodással.
• Gyakorlati ötletek gyűjteménye lelkipásztorok, plébániai közösségek, családok számára a tekintetben, hogy konkrétan mit tehetünk a teremtett világ védelme érdekében, például milyen teremtésvédelmi szempontokat vegyünk figyelembe plébániánk összejöveteleinek szervezésekor. A kötet a lelkipásztorokban, hívekben nagy valószínűséggel felmerülő kérdésekre, esetleges ellenvetésekre is konkrét, gyakorlati válaszokat ad (a mi feladatunk-e ez, fontos-e ez, mit tegyünk, ha nem értünk hozzá, a környezetbarát megoldások drágabbak stb.)

Kérdésünkre, hogy a körlevél által elindított cselekvéseket a jövőben szándékoznak-e összefogni Udvardy György szerkesztőségünknek elmondta: „Az első lépés, hogy a lelkipásztoroknak, híveknek bemutassuk a körlevelet nemcsak terjesztés, hanem esetleg templomi körlevél útján is. Az igényeknek megfelelően figyelünk arra, hogy milyen kérések jutnak el hozzánk, lelkipásztoraink, katekétáink, közösségeink miben szeretnének segítséget kapni. El tudom képzelni, hogy helyi együttműködések során szakemberekkel, munkacsoportokkal együtt képzéseket indítunk, további segédanyagokat szerkesztünk, amelyek ebben segítséget jelentenek. Jó lenne felhasználni a modern technika adta lehetőségeket – például az internetet – is, a gyors kommunikáció érdekében. Szeretnénk segíteni a téma szélesebb körben való terjedését, illetve tovább folytatni a testvéregyházakkal már megkezdett együttműködést is.”

Horánszky Anna/Magyar Kurír