Régészek kutatják az egykor Szent István karereklyéjét őrző szentjobbi vár területét

Az egykoron Szent István király karereklyéjét őrző bencés kolostor helyén a 16. század végén épült reneszánsz erődítés romjain ma a község római katolikus temploma és a szentjobbi apátság 18. századi eredetű kúriája áll. A tervezett munkálatok részét képezik egyházmegye azon erőfeszítéseinek, amelyek célja a 20. század közepéig a régió egyik legjelentősebb Szűz Mária-kegyhelyének számító Szentjobb egyházmegyei zarándokhellyé való emelése.

A szondázó jellegű régészeti kutatásoktól a régészek azt várják, hogy értékes adatokkal szolgálhatnak egy, a szentjobbi apátsági kúria zarándok- és lelkigyakorlatos házzá való átalakítását célzó építészeti terv elkészítéséhez, amely magába foglalja a kúriát övező park és az egykori vársánc egy résznek rehabilitációját is. Épületmaradványok és a késő középkori települést jelző egyéb régészeti objektumok mellett a külső várfalak bizonyos szakaszait is kutatják, illetve szeretnének konkrét adatokat nyerni a középkori bencés konvent pontos helyéről is. Az elképzelések között szerepel az ásatás eredményeinek beépítése a készülő rehabilitációs tervekbe, illetve a feltárt régészeti emlékek bemutatása.

A szentjobbi vár területén utoljára 2004-ben folytak régészeti ásatások a Körösvidéki Múzeum vezetésével. Ekkor, ugyancsak tervezett építkezési munkálatok kapcsán, a vár délnyugati sarokbástyájának környékét kutatták. Az idei ásatásokkal egy időben megkezdődnek a község római katolikus templomában őrzött Szűz Mária-kegykép restaurálásának munkálatai is.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír