Rendben találta az egyházi kárpótlási törvényt a cseh alkotmánybíróság

A testület a június 3-án, hétfőn kihirdetett állásfoglalásában a terjedelmes törvényből mindössze egy szót törölt, s ezzel véglegesen megnyitotta az utat az egyházi kárpótlás megvalósítása előtt.   

A jogszabályból csak az 'igazságtalan' jelzőt húzták ki abban a fejezetben, amely előírja, hogy az egyházaknak joguk van „az igazságtalan kárpótlás nélkül államosított vagyonuk utáni kárpótlásra”. Jogi szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a törvény nem fog vonatkozni olyan államosított egyházi vagyonra, amelyért az egyházak korábban már kaptak valamiféle ellenértéket.
   
A kormány és az országban működő egyházak képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (655 milliárd forintot) fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona (875-1070 milliárd forint) között lesz.
   
2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára (16,5 milliárd forintra) rúg.
   
A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták.
   
A tavaly novemberben elfogadott és a felek által idén februárban aláírt jogszabályt az ellenzéki szenátorok és képviselők vitték az alkotmánybíróság elé, azt állítván, hogy az sérti a cseh alkotmányt.
   
Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását. Václav Klaus akkori államfő ugyan nem vétózta meg a törvényt, de nem is írta alá.
   
A volt köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet - közölte akkor Radim Ochvat elnöki szóvivő. Klaus kifogásolta, hogy az egyházi kárpótlás elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a pártok között, sem a társadalomban.

MTI/Magyar Kurír