Segédanyagok a teremtésvédelmi püspökkari körlevélhez

A teremtett világ tisztelete és védelme az Egyház tanításának mindig szerves részét alkotta. Felelősségünk a teremtett világért című körlevelében a Püspöki Konferencia ezt a témát az embert a középpontba állítva gondolja végig. Hiszen az ember az, aki sok esetben okozója környezete változásának, ő az, aki fizikai és lelki valójában elszenvedi a változások következményeit, és ő az, aki – felismerve a korábban elkövetett hibákat – képes volna megóvni a teremtett világot.

A „…Hogy művelje és őrizze meg” könyv kötetei abban kívánnak az olvasók segítségére lenni, hogy a körlevél tanításából felismert felelősségüket tettekre válthassák.

A Tanulmánygyűjtemény a környezettudatos gondolkodáshoz kötet a környezettudatos gondolkodáshoz és cselekvéshez hasznos és nélkülözhetetlen információt nyújtó tanulmányokat és cikkeket tartalmaz, segítve ezzel a szemléletalakítást, az elméleti ismeretek elmélyítését, és megalapozva a gyakorlatot.


A Segédanyag a környezeti neveléshez kötet hat korosztály (a gyerekektől a felnőttekig) környezeti neveléshez nyújt támogatást óravázlatok formájában, didaktikai, kateketikai segédanyagok gyűjteményeként. A kötet anyaga, ötletei egyránt jól hasznosíthatók az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben is.



A Teremtésvédelemről lelkipásztoroknak, közösségeknek című harmadik kötet a keresztény környezeti etika elvei alapján a környezettudatosság gyakorlati megéléséhez ad segítséget, konkrét javaslatokat közösségek számára, a családoktól a plébániai közösségekig.

A téma további (folyamatos) tárgyalásának lehetőségét pedig az újonnan indult www.teremtesvedelem.hu honlap biztosítja.

A körlevélről

A természeti környezet gyorsuló pusztulása és a globális klímaváltozás immár realitás. Jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy mérsékeljük, és lehetőség szerint elkerüljük a környezetet pusztító, valamint az éghajlatot károsító magatartást, továbbá hatékony stratégiákkal kell alkalmazkodnunk a klímaváltozás körülményeihez. Mindenkinek részt kell vállalnia ebben a feladatban. Az előttünk álló kihívás jelentős, de értékeken alapuló cselekvésünk és önmérsékletünk által a helyzet pozitívan befolyásolható.

II. János Pál pápa Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia művelőinek és a környezetvédelem védőszentjévé nyilvánította. Szent Ferenc a teremtett világgal szembeni magatartás középpontjára mutat rá. A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása.

A keresztény ember magatartása a természeti környezettel szemben a filozófiai gondolkodási modellek közül a relatív antropocentrizmus, hitben gyökerező voltát tekintve pedig teocentrizmus, amely felismeri a természet önértékét is.

A keresztény környezetetika, és ennek részeként a klímavédelem is, három egymásra épülő érték alapján áll. A legkézzelfoghatóbb és a legsürgetőbb a természet ún. eszköz-értéke, amennyiben az a közjó része, és így az emberi méltóság védelmét és kibontakozását szolgálja. A teremtés szimbolikus értéke magára a Teremtőre utal, az ember Istennel való kapcsolatát mélyítheti el, hiszen a teremtett világ dolgaiból Isten egyértelműen felismerhető. Végül az „új teremtés” teológiai fogalma a természeti környezet beteljesülés-értékére, vagyis eszkatológikus távlataira mutat rá, amely a bennünket körülvevő világ jövőjének mélyebb, hitbeli jelentését adja.

Az Egyház társadalmi tanítását összefoglaló Kompendium szerint minden tudományos és technikai alkalmazás értékmérője az ember méltóságának megbecsülése, amelynek együtt kell járnia a többi teremtmény és az egész teremtés tiszteletével is. A természeti környezet és az ember ökológiája nem válaszható el egymástól.

A környezetvédelem érdekében a gazdaságban paradigmaváltásra, vagyis a haszonelvű szemlélet felváltó érték vagy erényetika követésére van szükség. Olyan egyetemes, mindent átfogó szemléletmódot kell elsajátítanunk, ahol Isten és az általa alkotott erkölcsi és természeti rend kerül előtérbe.

A globalizáció káros hatásai miatt a helyi közösségek szerepe jelentős mértékben felértékelődhet az emberi élet fenntarthatósága szempontjából. Ezek létrehozása és fenntartása terén az Egyház komoly hagyományokkal és tapasztalattal rendelkezik: létező plébániai közösségek, lelkiségi mozgalmak, ezek tapasztalata, erkölcsi és lelki háttere. A javak megosztása, az anyagi javak közössége: az igazságosság, a szeretet és a rászorultság alapján kell, hogy történjék, bölcsen és nagylelkűen. Az anyagi javak jelszerű, prófétikus megosztása hatékony eszköznek látszik a jogtalan és bűnös fölhalmozás és kihasználás mentalitásával szemben. Kívánatos, hogy a természet védelmével és az éghajlatváltozással foglalkozó más egyházakhoz tartozó intézményekkel, szervezetekkel, a tudományos élet képviselőivel, egyesületekkel és mozgalmakkal az Egyház minden szinten szoros kapcsolatot alakítson ki, és velük együttműködve, közösen keresse a megoldást a felmerülő kérdésekre.

Lőw Márta/MKPK HB/Magyar Kurír