Stúdióbeszélgetés Somorjai Ádám bencés szerzetessel, a Pápai Államtitkárság volt munkatársával

2017. január 29., vasárnap | 12:00

Somorjai Ádám bencés szerzetessel 2017. január 16-án, kedden Vértesaljai László SJ készített interjút a Vatikáni Rádióban, amelyben húszéves római tevékenységéről kérdezte a Magyarországra visszatérő szerzetest.

– Mikor és milyen küldetéssel került Rómába?

– Szennay András főapát küldött azzal a feladattal, hogy erkölcsteológiából doktoráljak. Akkor olyan rendtársat keresett, akinek megvoltak a szükséges vizsgái. A Hittudományi Akadémián hallgattam erkölcsteológiát, így az első feladat az volt, hogy letegyem a három nagy szigorlatot. Ezt párhuzamosan kellett tennem azzal, hogy közben negyedikes osztályom tanára, prefektusa voltam Győrött, a bencés gimnáziumban. A Pápai Alfonziana Akadémián tanultam Rómában 1984-1986 között, végül Pannonhalmára való visszatérésem után védtem meg a doktori értekezést, 1987-ben. Disszertációmat 1990-ben adta ki a hamburgi katolikus akadémia. Német nyelven tárgyaltam a magyarországi születéskorlátozás jelenségét 1945-ig.

Másodszor 1993 februárjában kerültem ide, akkor azzal a feladattal, hogy erkölcsteológiát tanítsak a bencés rendi egyetemen. A Vatikáni Államtitkárság szolgálatába 1997 januárjában kerültem. Feladatom az volt, hogy Radics János atya örökébe lépjek, a német szekcióban. Német szakos lévén ez nem okozott különösebb nehézséget. Közben intéztem a magyar ügyeket is, amelyekből nincs sok. Szívesen emlékezem kollégáimra. Hans Schwemmer prelátus volt első főnököm, ő még 1997-ben apostoli nuncius lett Pápua Új-Guineában és a Salamon szigeteken. Szolgálattétele közben halt meg 2001-ben. Utóda, Bertram Meier, igényes stílusban írta, fordította a német nyelvű pápai megszólalásokat. Jelenleg egyházmegyéjében, Augsburgban kanonok. Harmadik kollégám, Miguel Angel Palacios, aki egyszerre volt spanyol és német, mert öt éves kora óta Bajorországban nevelkedett, jelenleg Madridban a német lelkészséget vezeti. Az államtitkárságon belül közben átkerültem a Levéltárba, majd a Történeti Levéltárba. Utóbbi helyen hét esztendőt szolgáltam. Mindvégig vittem a magyar ügyeket.

– Milyen volt Róma akkor, amikor megérkezett?

– Rómáról a kulcsélményem az, hogy nem csupán egy főváros, mint amilyen Budapest. Róma egy egész világ, tekintve történelmét, a művészetet és a kultúrát. Amikor kijöttem, otthon egyetlen tudományos akadémia volt. Rómában tucatjával vannak akadémiák. Otthon akkor is, most is egy teológiai fakultás van, ahol doktorátust adnak. Itt a pápai egyetemek és főiskolák több lehetőséget kínálnak erre. Ezen kívül Rómában „randevúzik” az egész keresztény világ. El lehet mondani, hogy kétfajta katolikus van: az egyik már járt Rómában, a másik ezután fog ellátogatni ide. Tehát kitágult számomra a világ, kitágultak a távlatok, és magam is megváltoztam.

– Milyennek képzelte Rómát, és ahhoz képest mivel találkozott ittléte alatt?

– Rómáról való elképzeléseink otthon nem fedik eléggé a valóságot, én is osztoztam ebben. Ilyen élmény például, hogy hiányzik a magyar nyelv, a Vatikánban is. Megtanultam, hogyha az egyházi könyvesboltokba naponba mennének be magyar hívek és kérnének magyar nyelvű irodalmat, akkor előbb-utóbb ki tudnák szolgálni igényeiket. Ez létszám és jelenlét kérdése.

Ugyanígy a Vatikánban is szükség van az olasz nyelv használatára, de szükség van az angolra, a spanyolra, a németre, a franciára, a lengyelre is, és nem hátrány más kisebb nyelvek ismerete sem. Nyelvismeret hiányában az ember eltéved és nem tudja meg, mit hogyan kell intézni. Ma már interneten lehet intézni belépőjegyet pápai szertartásra, pápai audienciára, de ehhez is szükség van valamelyik idegen nyelv ismeretére.

Róma tehát más, mint ahogyan elképzeljük, az első felismerésem az volt, hogy nyelvet kell tanulnunk ahhoz, hogy el tudjunk igazodni. Ez egyben a katolikum, az Egyház egyetemes mivoltának egyik konkrét megnyilatkozási formája is.

– Három pápa alatt is szolgált, egészen személyes közelségben hozzájuk. Miben látja a pápák egyéni karizmáját, amellyel különösképpen is szolgálták az Egyházat?

– Szent II. János Pál pápát hosszú péteri szolgálatának utolsó hét évében kísérhettem, pápaképemet máig meghatározza, hiszen huszonhét esztendőn át ő irányította az Egyházat. Nála egyszerre jelentkezett a személyesség és az egyetemesség. Az ő idejében kellett megnyitni a Szent Péter-teret a szerdai általános kihallgatásra, mert akkorra érett be a közlekedési lehetőségek fejlődésével párhuzamosan Wojtyła pápa karizmájának világméretű elismertsége. Más szóval, a zarándokok azóta jönnek tömegesen. Akkor alakult ki, hogy a hat egyházi világnyelven tartják a kihallgatásokat. Az elmúlt években ehhez sorakozott fel az arab nyelv is. XVI. Benedek pápa az igényes teológus, aki számára a kormányzás teher volt, ezt több helyen meg is írta korábbi könyveiben. Viszont azt hiszem, az ő megnyilatkozásait még hosszú ideig fogjuk olvasni és idézni, bár akkor, amikor elhangzottak, kevesen értették meg. Ferenc pápa a latin-amerikaiak mentalitását hozta magával, emberközelisége, ha lehet, még jobban megnyilvánul.

– Hogyan látja az Egyház útját, fejlődését az utóbbi húsz-harminc évben?

– Míg a lengyel pápa idején a világegyház a kelet-közép-európai népek fölfedezése révén kapott új dimenziót, utóbb a latin-amerikaiak, az afrikaiak és ázsiaiak törtek be az egyházi közéletbe. Ehhez érdemes megfigyelni a bíborosi kar összetételét is, legjobb példa erre a legújabban kreált bíborosok névsora. Az egész világ, pontosabban, az egész glóbusz képviselve van immár, mostanra váltunk globálissá, katolikusként is, és nekünk, magyar katolikusoknak ebben az összefüggésben kell tudnunk elhelyezni magunkat.

– Melyek a legemlékezetesebb pillanatai római küldetésének?

– Számos emlékezetes pillanat van. Ilyen volt az első pápai audiencia, amikor Radics János prelátus bemutatott II. János Pál pápának, és ilyen az utolsó pápai audiencia, december 28-án, amikor elköszönhettem Ferenc pápától. De mindegyik pápai általános kihallgatás élmény volt. Hat éven át minden harmadikon ott lehettem, mint német szpíker. Egyik sem volt unalmas, mindegyiken megtapasztalhattam az Egyház egyetemességét. Ilyen volt még a Vatikáni-Magyar egyezmény aláírása, amikor még az első hónapokat töltöttem itt szolgálatban, és ilyenek voltak a magyar államvezetők látogatásai is, amikor tolmácsi feladatokat láttam el.

– Bencés szerzetes, az aventinusi közösségben él. Miben áll ma főként a bencés rend küldetése?

– Szent Benedek követői a szent zsolozsma és liturgia közös végzésében élik meg hitüket, szabad idejükben pedig azt a munkát végzik, amelynek végzésére legitim elöljáróik bízzák meg őket. Ez a munka lehet lelkipásztori, lehet tanári, nevelői, ahogy otthon szoktuk meg, vagy itt, a Pápai Szent Anzelm Egyetemen végezzük. Krisztus követését a benedeki regula segítségével próbáljuk megvalósítani. A monostorban várjuk a parúsziát, Krisztus újra eljövetelét.

– Hazatérése után nyugodtabb évek következnek, vagy éppúgy dolgozik tovább?

– Magyarországon már nyugdíjasnak számítok, hamarosan a Vatikánban is. A bencés azonban addig dolgozik, amíg bír. Vannak elképzeléseim, de ezeket egyeztetni kell elöljáróimmal. Ők fogják eldönteni, hogy milyen területen kívánják működésemet. Nyugodtabb időszakot remélek, amikor anyanyelvemet sűrűbben használhatom és az otthon megszokott ízek szerint étkezhetem.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
krisztus-feltamadasa-lathato-es-lathatatlan-vilag-talalkozasa
Ternyák Csaba: Krisztus feltámadása – A látható és a láthatatlan világ találkozása

Ternyák Csaba egri érsek írásával kívánunk minden kedves olvasónknak áldott, kegyelemmel teljes húsvéti ünnepeket!

20:00
latni-az-ures-sirt-es-hinni
Látni az üres sírt és hinni

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

16:00
Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle