Szabadságra elhivatva az életért – (bővített!)

A rendezvény fővédnöke Erdő Péter bíboros. A konferencián részt vett Beer Miklós váci és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Seregély István egri érsek, Radnai Jenő, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke, valamint több életvédő szervezet képviselője is.

Fodor György rektor megnyitó beszédében örömét fejezte ki, hogy az egyetem szolgálhat helyszínéül a konferenciának, segítve ezzel az egyetem feladatát az emberért és hazáért elkötelezett fiatalok képzésében.

A konferencia előadói három ülés keretében orvosi, erkölcsi, jogi, teológiai, pasztorális, valamint pedagógiai szempontból világítják meg az élet, az egészség, a testi épség és az emberi méltóság értékének és védelmének kérdését.

Élet és jog

Erdő Péter bíboros „Egyház az életért” című előadásában hangsúlyozta a szabadság fogalmának valódi jelentését. Mint mondta, ez nem csupán negatív kötetlenséget jelent, hanem tartalma van: a szabadság valamire szól. A minden törvény és kötöttség nélküli szabadság nem tud boldoggá tenni minket, hiszen nincsen tartalma: mindent szabad, de nincs értelme. Az ember veleszületett adottságai törvényszerűségekkel és kötelezettségekkel járnak. Ezek tartalma pedig maga a Tízparancsolat. Ha pedig a tízből akár egy is kiesik, veszélybe kerül a többi is – figyelmeztetett.

Ezt követően Zlinszky János volt alkotmánybíró tartott előadást „Jövőnk az élet tiszteletén nyugszik” címmel. Ebben elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az ember önző ösztönei, amely csak a saját érdekeit és önmaga létfenntartását szolgálja, a felhalmozott javak erőszakos védelméhez, végül pedig pusztuláshoz vezet. Az önzésben való fejlődés nem tartható fenn.

Az embernek a lét teljességére kell tekintettel lennie, és az igazságot kell keresnie. Az evilági lét csak hittel és tudással adható tovább, és ennek védelmére csak a társadalom egésze képes.

Bándi Gyula dékán „Környezetvédelem az életért” című előadásában az ember környezete iránti felelősségéről beszélt. „Új kozmikus világban élünk, nem erre készült az ember” – fogalmazott az előadó. A Teremtő ránk bízta a földet, amellyel egyszer el kell számolnunk. II. János Pál pápa 2002-ben kelt velencei nyilatkozatában figyelmeztet arra, hogy a paradicsom után a földet is „eljátssza” az ember – emlékeztett a dékán.

„Az ember helytelenül Isten helyébe lép, és így végeredményben elősegíti az általa inkább elnyomott, semmint kormányzott természet lázadását ahelyett, hogy a teremtés művében Istennel működne együtt” – idézett Bándi Gyula a Centesimus annus kezdetű enciklikából. Az egészséges, biztonságos, zavartalan és esztétikus környezethez való jog az emberiség jövőjének záloga – hangsúlyozta.

Gyógyítás az életért

A második ülésszak kezdetén Bíró László püspök felolvasta a konferencia szervezőinek nyilatkozatát. (Ennek szövege Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

Az ülés első előadója, Szabó István református püspök az életről mint ajándékról beszélt. Az élet hordozója a család. Az élet ajándék, amely a családban jelenik meg, s ott tanuljuk meg, hogy tovább is kell adnunk. Az „elveszített evidenciák" világában élünk – fogalmazott Szabó István, hozzátéve, hogy az embert magányából a család és az egyház közössége képes kiemelni.

Fabiny Tamás evangélikus püspök rendhagyó módon előadás helyett egy hosszú imádságot mondott, amelyben bibliai képekből kiindulva a történelem nehézségeit átölelve szólt Jézus önfeláldozó, gyógyító szeretetéről. – „Te szereted az életet, ezért óvsz minket, hogy önmagunkat és környezetünket pusztítsuk... Tudod, hogy az élet él, és élni akar.”

A beteg ember életének védelméről beszélt Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár. Előadásában az életvédelmet orvosetikai nézőpontból járta körül, külön kitérve a magzatvédelemre, az eutanáziára és Magyarország egészségügyi problémáira. Hangsúlyozta: nem csupán a halál, hanem a hazugság civilizációjában élünk, amelyben az élet biztos halálra van ítélve. A kiutat e világméretű problémából az egyházak tanításában látta, hiszen a megtérésre és ezáltal az élet valódi értelmének megtapasztalására mindenkinek van lehetősége.

Ezt követően Tringer László egyetemi tanár a szenvedélyek rabságáról tartott előadást. A szenvedélybetegségek, amelyekbe az egyén személyes kudarcai miatt menekül, rabságban tartják, megfosztják szabadságától és az „objektív kémia" szintjére süllyesztik.

Bíró László püspök „Család az életért” című előadásában felhívta a figyelmet, hogy a család intimitásából kiesett élet elveszítette misztériumjellegét. A család az igazságért, a szeretetért harcol, amikor az életért küzd. A család lényege: elfogadni a másikat minden feltétel nélkül.

„A hitvestársak meghívást kaptak, hogy együttműködjenek Istennel az emberi élet továbbadásában és gondozásában” – fogalmazott Bíró László. Ha azonban az emberi életet kiszakítják a családból, a házasságból, akkor „lombikban legyártható produktummá” válik.

A püspök szólt a családról, mint az élet és a halál kultúrájának ütközőpontjában álló létről. A család minden egyes tagját saját értékéért becsülik meg: azért szeretik őket, mert vannak. Az a társadalom, amely támogatja az abortuszt és az eutanáziát az emberek közötti együttélés jelentőségét tagadja – hangsúlyozta.

Szabadságra elhivatva az életért

A konferencia harmadik ülésén Pruzsinszky József, a Magyar Bioetikai Társaság főtitkára elnökletével a következő témákban hangzottak el előadások:

Lábady Tamás, egyetemi docens tartotta meg a konferencia címadó előadását: Szabadságra elhivatva az életért. Ezt követően Hámori Antal, főiskolai docens az „emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások” erkölcsi és jogi minősítéséről, majd Rojkovich Bernadette, osztályvezető főorvos a gyermekhez való jogról tartott előadást.

Hortobágyi Ágnes „Iskola az életért” című előadásában az un. család-órákról beszélt, amelyen iskolai órák keretében beszélgetnek fiatalokkal a szüzességről, a hűségről, a családtervezésről, az élet tiszteletéről és védelméről, valalmint a gyermekszületésről.

A konferencia utolsó részében Vojcek László OESSH, a Pápai Tudományos Akadémia tagja az életmentő szervátültetésről, Iván László, egyetemi tanár a „célig” kísérésről, Szabó Dániel az életről az örök élet perspektívájában, Harsányi Ottó Pál OFM, egyetemi adjunktus pedig a válságból való kiútról tartott előadást.

(A konferenciáról készült beszámolónkat hamarosan tovább bővítjük.)

Török Viktória/Magyar Kurír