Szakmai díjjal tüntették ki Dénesi Tamást, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatóját

A Magyar Levéltárosok Egyesülete a kitüntetéssel a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát végző munkatársakat ismeri el. Dénesi Tamás 2004-től igazgatóhelyettese, 2012 óta pedig igazgatója a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárnak.

„Ez nemcsak nekem, hanem a levéltárnak is elismerés – mondta a díjazott. – Meglepetésként ért a kitüntetés. Ez egy tisztán szakmai díj; a kollégák jelölése alapján szakmai kuratórium dönt az odaítéléséről, így számomra még becsesebb az elismerés” – fogalmazott. Dénesi Tamás a győri bencéseknél végzett, majd egyetemi évei alatt sokszor megfordult a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban. Miután történelem–latin szakos diplomát szerzett, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kezdett el dolgozni prefektusként és tanárként. Közben a levéltári feladatokba is besegített, majd évről évre egyre nagyobb hangsúlyt kapott ez a terület a munkájában. Most pedig már tíz éve vezeti a levéltárat.

Bár kutatási területe a 17–18. századi katolikus egyháztörténet, történészként mindig is izgalmasnak tartotta a levéltár középkori állományát, hiszen köztudott, hogy az intézmény hazánk legrégebbi okleveleit őrzi. Pannonhalma ezeréves múltja kézzelfogható ezekben a dokumentumokban. A szerzetesek a Szent István által kibocsátott alapítólevél szerint mindennap az országért és annak népéért imádkoznak, a monostor pedig szintén ennek az oklevélnek köszönheti egyházjogi kiváltságait.

Dénesi Tamást leginkább azok a kutatások inspirálják munkájában, amelyek nemcsak a történelem egy addig nem ismert részletét tárják fel, hanem a felfedezett információk a mai korban is hasznosulnak. Ilyen volt például, amikor a levéltári anyagokból kikutatták, milyen hagyományai voltak a borkészítésnek vagy a sörfőzésnek Pannonhalmán, majd e kutatómunka eredményeként indulhattak el a főapátság gazdasági projektjei. A régi iratokban olvasható történetek így ismét életre kelhettek.

Lelkesítik a külföldi bencés levéltárakban végzett kutatások is, mert számos pannonhalmi emléket őriznek ezekben a gyűjteményekben. Montecassinón olyan levelezésre bukkant a 18. századból, amelyben a Sajghó Benedek főapát ellen lázongó szerzetesek panaszkodtak itáliai rendtársaiknak, akiktől elkérték monostoruk szabályzatainak gyűjteményét, hogy megvizsgálhassák, abban hogy kezelik az ilyen helyzeteket. Az ottani apátságban a válaszlevelek másolatait is megőrizték, amiből érdekes történet rajzolódott ki. Kiderült, hogy a konstitúciót elküldték, de az a főapát kezébe jutott – mesélte nevetve az igazgató. – Természetesen kultúrtörténetileg értékesebbek azok a feljegyzések, hogy milyen ajándékokat küldtek egymásnak a szerzetesek vagy milyen információkat osztottak meg egymással.

„Ezen a területen úgy lehet eredményeket elérni, ha a rendelkezésre álló iratanyagot megismered, amihez nagyon sok idő kell. Pannonhalmán egy egész élet is kevés lenne ahhoz, hogy az összes dokumentumot átnézd, kimeríthetetlen forrás. Minél mélyebbre ásod bele magad a gyűjteménybe, annál több összefüggést látsz meg. Engem ez az, ami nagyon érdekel, ezeknek a kapcsolódási pontoknak a felfedezése.”

Dénesi Tamás érdeme a Collectanea Sancti Martini, vagyis a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője évkönyv 2013-as elindítása és folyamatos megjelentetése. A levéltárigazgató a csaknem két évtizedes, elsősorban a hazai egyházi levéltárügy, különösen is a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár tevékenységének fejlesztése és megújítása, az intézményközi szakmai kapcsolatok elmélyítése érdekében, továbbá az egyháztörténeti kutatások és kiadványkészítés területén végzett sokoldalú, magas színvonalú és eredményes munkájának elismeréseként vehette át a Dóka Klára-díjat.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír