Székesfehérvári karitászcsoportok találkozója

Az egyik résztvevő személyes hangú beszámolója olvasható.

A közös délutánt Bíró Bea, az öreghegyi csoport vezetője nyitotta meg. Kedves vendéglátóként, karitászcsoportja nevében szeretettel üdvözölve a vendégeket.

Tornyai Gábor atya vette át aztán a szót, aki elmélkedésével mindannyiunkat elgondolkodtatott azon, hogy mitől vagyunk karitászosok? Miért vagyok, lettem önkéntes? Van-e bennem alázat, vagy azért segítek, hogy hálát kapjak, hasznosnak érezzem magam? Eszembe jut-e, hogy karitászos munkámat nem csak szociális munkaként, hanem az irgalmasság testi cselekedetein kívül a lelkiekkel átitatva is végezzem? A kitett Jézus-ikonra tekintve mindezeken elgondolkodhattunk, lelkileg így merítve erőt önkéntes munkánkhoz.

A szünetben agapéra és jóízű beszélgetésekre is volt idő, aztán kisebb csoportokban, műhelymunka keretében beszélgettünk csoportjaink erősségéről, a felmerülő problémákról. Az elmúlt évben sok önkéntes új tag csatlakozott a hét fehérvári csoportok létszámát növelve, ezt is öröm volt látni.

Isten áldása legyen a karitászcsoportok munkáján az elkövetkezendő évben is, míg ismét találkozunk!

Szöveg: Borbélyné Somogyi Szilvia, egyházmegyei karitász-igazgatóhelyettes

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír