Szent István-kori templomot tárnak fel Esztergomban

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője, Tari Edit elmondta: a vasúti töltés monumentális falmaradványokat rejtett. Az alapok, amelyek egy kéttornyos, háromhajós épületet tartottak, 230 centméter mélységig húzódnak és 170 centiméter vastagok.

A régészek most az államalapítás korában épült templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett továbbra is vonatok járnak a síneken.

Az intézményvezető elmondta, hogy a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. egy utat tervezett a területre, azonban a leletegyüttes napvilágra kerülése után áthelyezik a nyomvonalat. Az alapfalak konzerválása után valószínűleg bemutathatják a nagyközönségnek Magyarország egyik legelső templomának maradványait.

Szent István a Képes Krónika iniciáléján

A templom és a közelében lévő településrész azért is jelentős, mert a pénzverés királyi kiváltság volt, és több mint 200 évig csak itt működött pénzverde az országban. A településen ötvösök, vésnökök, pénzverők és kovácsok laktak, ezért is hívták Kovácsinak.

A korabeli források szerint Kovácsiban három templom volt. Kovácsi lakói feltehetően tehetősek voltak, erre utal a most feltárás alatt álló templom mérete, ami Szent János tiszteletére volt felszentelve.

A ma Esztergomhoz tartozó Kovácsi az adatok szerint a 15–16. században elnéptelenedett. A település maradványaira 1891-ben, a vasút építése során bukkantak rá. A területet többször kutatták, azonban ezek amatőr régészeti feltárások voltak.

Az ötvenes évek elején a vasúttársaság felhatalmazást adott a környékbelieknek, hogy a templom köveit elbontsák, és felhasználják azokat saját építkezéseiken. A kora középkori cementből azonban lehetetlen volt kézi erővel kivésni a köveket, ezért a lakosság a rendőrség segítségét kérte, hogy robbantsák fel a romokat. Zolnay Lászlónak, a múzeum akkori igazgatójának sikerült elérnie a maradványok állami védelem alá helyezését és részleges feltárását.

Tari Edit elmondta, az esztergomi önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri a feltárást, hiszen Esztergom a legelső királyi székhely, azonban Szent István korából jelenleg nem látható épület a város területén. Később remélhetőleg a településmaradványok vizsgálatára is lehetőség nyílik a töltés melletti területen.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír