Szent Mártonról és helyi legendáiról indult előadás-sorozat Szombathelyen

2018. február 21. szerda 14:09

„Legenda és valóság” címmel február 14-én ötrészes előadás-sorozatot indított a Szent Márton Intézet Szombathelyen, a Savaria Múzeum Kőtárában. A sorozat a Szent Mártonról kialakult helyi legendák nyomába ered.


A tavasz folyamán Kiss Gábor régész lesz az, aki megvizsgálja és összeveti ezeket a történeteket a fennmaradt hiteles írott forrásokkal és a rendelkezésre álló régészeti leletekkel.

Az első előadás előtt Csapláros Andrea, a múzeum igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta, a Szent Márton Intézet tavaly került a Savaria Múzeumhoz. Az elmúlt év még az előkészületek ideje volt, azonban az intézet fő irányvonalaként Szent Márton életének kutatását, valamint emlékeinek és ereklyéinek gyűjtését határozta meg.

A rövid bevezető után vette át a szót Kiss Gábor, aki hangsúlyozta, Szombathelyhez viszonylag sok Szent Mártonnal kapcsolatos legenda fűződik. Az egyik ehhez fűződő kérdés Szent Márton születési ideje. Előadásában a lehetséges időpontokat mutatta be.

A hagyomány szerint Márton 316-ban látta meg a napvilágot. Ezt a dátumot támaszthatja alá Tours-i Gergely is (ő volt Márton tizenhatodik utóda a püspöki székben), aki maga is elvégezte Márton születési évének meghatározását. Híres könyvében, a Frankok történetében több helyen is írt a szentről. Munkája során a császárok uralkodási évei alapján határozta meg Márton születésének és halálának idejét. Ezen adatok szerint Márton 316-ban látta meg a napvilágot. Tours-i Gergelyről azonban fontos azt tudni – hangsúlyozta az előadó –, hogy a püspökség levéltárából dolgozott, ahol rendelkezésére álltak a püspöki listák. Azonban ezek a jegyzékek gyakran hibásak voltak, így a történészszakma úgy ítéli meg Gergelyt, mint aki rengeteg hibás adattal dolgozott – mondta Kiss Gábor.

Egy másik forrással is megismerkedhetett a hallgatóság: Sulpicius Severus Vita Sancti Martini (Szent Márton élete) című munkáját mutatta be az előadó mint ősforrást. Ugyan a műben nem szerepel konkrét időpont, de az életrajz pontosan keltezhető adatai egy két évtizeddel későbbi dátumot valószínűsítenek, azaz a 336-os évet. Kiss Gábor számos olyan példát említett, amelyek a későbbi születési dátumot erősítik. Felhozott egy Savariához köthető érvet is: Márton apja egy savariai lándzsás alakulatnál szolgálhatott, amely minden valószínűség szerint palotalégió volt. A kérdés az – fogalmazott a régész –, hogy állt-e már 316-ban Savariában helytartói palota? Szerinte ez még kellően nem igazolt. Erre talán az idei romkerti ásatások tudnak majd választ adni – tette hozzá Kiss Gábor.

A sorozat következő előadása március 21-én lesz a múzeum kőtárában. Akkor a Szent Márton születési helyével kapcsolatos kérdésekről lesz szó.

Forrás: Koltay Veronika (Szombathelyi Egyházmegye)

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
egyben-tart-ferences-zarandoklat-matraverebely-szentkutra
Egyben tart – Ferences zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra

Augusztus 14–20-áig immár huszonnegyedik alkalommal szervezték meg a ferencesek Esztergomtól Mátraverebély-Szentkútig vezető zarándoklatát. A résztvevők száma idén is meghaladta a kétszázat. Augusztus 19-én, a Szécsénytől Szentkútig tartó szakaszon csatlakoztunk a zarándokokhoz

14:27
a-kereszt-tartja-meg-hazat-szent-istvan-kiraly-unnepe-gyori-egyhazmegye-fotemplomaban
A kereszt tartja meg a hazát – Szent István király ünnepe a Győri Egyházmegye főtemplomában

Veres András győri megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be augusztus 20-án, Szent István király, hazánk fővédőszentje ünnepén a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

13:00