Szent Roque González de Santa Cruz jezsuita – a „valódi Gabriel atya”

A jezsuita pap, Gabriel atya történetét elbeszélő A misszió című film óta széles körben is ismertek a jezsuita misszionáriusok küzdelmei Dél-Amerikában, valamint a guaranik között alapított redukciók (missziós központok köré szervezett, önálló „mini köztársaságok”) különleges világa. Ezek története a valóságban azonban a film cselekményének idejéhez képest csaknem százötven évvel korábbra nyúlik vissza.

A guarani nép kröében létrehozott missziók alapítója Roque González de Santa Cruz volt, aki Paraguayban, Asunciónban született 1576. november 17-én, spanyol nemesi családban, Bartolomé González de Villaverde és María de Santa Cruz gyermekeként. Már kiskorától folyékonyan beszélte a guarani nyelvet, hiszen ez a nép alkotta Paraguay lakosságának nagy részét. Szelíd és vallásos fiú volt, és mindenki úgy gondolta, hogy pap lesz. Ő azonban nem tartotta magát alkalmasnak erre a pályára, és huszonhárom éves korában világi misszionáriusként ment el az indiánok közé, a legeldugottabb területekre. Csak tíz év után lépett be a jezsuita rendbe, hogy munkájának intézményi hátteret biztosítson. 1609-ben szentelték pappá.

A rend ezekben az időkben hívta életre az első dél-amerikai redukciókat. Roque González de Santa Cruz három évig volt a vezetője a legelső ilyen missziónak, majd még számosat ő maga alapított. Ő volt az első európai ember, aki behatolt Dél-Amerika bizonyos részeire a mai Paraguay, Brazília és Argentína területén. Szívvel-lélekkel végezte munkáját, és töretlen elhivatottsággal igyekezett megismertetni az indiánokkal az örömhírt.

1628-ban két fiatal jezsuita csatlakozott hozzá, Alonso Rodríguez és Juan de Castillo. Létrehozták a Szűz Mária Mennybemenetele Redukciót az Ijuí folyó partján. Ennek Juan de Castillo lett a vezetője, Roque és Alonso pedig még mélyebbre ment a vadonba.

A mai Brazília déli részén megalapították a Mindenszentek Redukciót. Itt azonban ellenállásba ütköztek: a helyi guarani vezető és a sámán a misszionáriusok ellen hangolta az embereket. A missziót 1628 novemberében megtámadták az indiánok, a kis fatemplomot felgyújtották, a két papot megölték, testüket pedig a lángokba dobták. Két nappal később a Szűz Mária Mennybemenetele Redukciót is felégették, és megölték Juan de Castillót is.

A jezsuita misszionáriusok kanonizációja már közvetlenül haláluk után elkezdődött, de az első iratok elvesztek. Csak az 1930-as években találták meg azok másolatait Argentínában. 1988-ban avatta szentté őket II. János Pál pápa.

Forrás: Catholic.org; Magyar katolikus lexikon

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír
(sza)