Szent V. Piusz, aki meghonosította a pápák fehér ruháját

Antonio Ghislieri 1504. január 17-én született a Milánói Hercegség Bosco nevű városában. Tizennégy évesen belépett a domonkosok közé, ekkor vette fel a Michele nevet. A szerzetesrend Voghera melletti kolostorában kiváló neveltetésben részesült, később a vigevanói, majd a bolognai kolostorban tanult. Tehetségét és elhivatottságát látva hamar szerzetessé avatták, és 1528-ban szentelték pappá Genovában.

Paviában tizenhét éven keresztül oktatta a rend novíciusait filozófiára és teológiára. Több domonkos kolostor vezetőjévé is megválasztották, ahol igyekezett megszilárdítani a Szent Domonkos által meghatározott erkölcsi fegyelmet és hitbéli buzgóságot. A domonkosok között az egyik legismertebb szerzetessé vált, sokan példaképként tekintettek rá. Szerette a magányt, gyakran tartott penitenciát, éjszaka hosszú órákat töltött meditációval és imádsággal.

A konklávé 1566. január 7-én egyhangúlag pápának választotta, az V. Piusz nevet vette fel.

Pápaként első intézkedései között szerepelt a trienti zsinat rendelkezéseinek elfogadása és a reformok elindítása. Annak érdekében, hogy a zsinat tanításai a plébániákon is megvalósuljanak, 1566-ban kiadta a Római katekizmust, 1568-ban közreadta a Római breviáriumot. 1570-ben bevezette a Római misekönyvet, amelyet az egész nyugati egyház számára kötelezővé is tett.

Egyházfőként is igyekezett megtartani szerzetesi szokásait: naponta legalább kétszer imádkozott, könyörögve a Katolikus Egyház minden gondjának megoldásáért. A domonkos szerzetesek fehér ruhájában jelent meg minden hivatalos eseményen, így vált általános pápai viseletté a fehér ruha. Többször is útra kelt, és sorra látogatta Róma kórházait, ahol ágyuknál ülve öntött reményt a betegekbe, vagy személyesen készítette fel őket a halálra.

V. Piusz pápa az Oszmán Birodalom hódításai nyomán együttműködésre szólította fel Európa keresztény nemzeteit, a Szent Liga keretében. Buzdítására protestánsok és katolikusok együtt harcoltak a törökök ellen. A pápa minden katolikust imádságra hívott, hogy imádkozzák a rózsafüzért, kérve a Miasszonyunk közbenjárását a csata sikeres kimeneteléért. 1571. október 7-én került sor a törökkel szembeni nagy ütközetre Lepantónál, ahol nehéz küzdelem után a keresztény had győzedelmeskedett. V. Piusz az ütközet szerencsés kimeneteléért hálából erre a napra bevezette a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét, melyet ma Rózsafüzér Királynője (Olvasós Boldogasszony) néven ünneplünk.

V. Piusz hatéves pápasága tehát döntő jelentőségű volt, hiszen az ő intézkedései nyomán  menekült meg  a kereszténység Európában.

1572. május 1-jén hunyt el, halálának századik évfordulóján X. Kelemen boldoggá, negyven évvel később XI. Kelemen pápa szentté avatta.

Forrás: Aleteia; Pécsi Egyházmegye; Diós István: A szentek élete; Magyar Katolikus Lexikon

Fotó: Aleteia

Magyar Kurír