Tartományfőnöki üzenet az érettségiző piarista diákoknak

Kedves ballagó diákjaink, kedves fiúk és lányok!

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat a magyar piarista közösség nevében, lélekben együtt vagyok veletek az iskolától való búcsúzásotok e megkapó pillanataiban.

Amint biztosan hallottatok róla, a piarista rend a legutóbbi nyáron Magyarországon tartotta az úgynevezett egyetemes káptalant, amely a rend életében a legfőbb tanácskozó és döntéshozó alkalom. Először történt meg a rend életének négy évszázados történetében, hogy hazánkban gyűltek össze a szélrózsa minden irányából érkező rendtársak, hogy együtt gondolkodjanak a piarista világ életének meghatározó kérdéseiről. Megtapasztaltuk, mennyire sokszínű a rendünk: voltak itt piaristák Európán túl az amerikai földrész különböző országaiból, Afrika több vidékéről, Ázsia területeiről – Indiából, a Fülöp-szigetekről, Japánból, sőt Vietnamból is. Rendünk vezetője, Pedro Aguado generális atya azért döntött Magyarország mellett, mert ki akarta fejezni ezzel a gesztussal az egész piarista rend elismerését magyar tartományunk három évszázados múltjának a gazdagságáért, amelynek oly sok piarista szerzetes és világi munkatárs volt az építője a múltban.

Kedves ballagó fiúk és lányok, az elmúlt években ti is ennek a tágas múlttal, szép hagyományokkal rendelkező magyar piarista világnak lettetek a tagjai. Egyrészt részesültetek mindabból a jóból, amit ez a hagyomány hordoz, másrészt ti magatok is alakítottátok és gazdagítottátok azt. Közösséghez tartozni azt jelenti: nem vagyunk egyedül a világban; kapcsolódunk másokhoz, akik számára fontosak vagyunk. A piarista világhoz való tartozásotok sokféle szálból szövődik: élmények, emlékek, találkozások, örömök és kudarcok keverednek ezekben, szavakkal talán teljesen nem is kibogozható módon. Ezek az élmények – minden bizonnyal – ott kavarognak most bennetek, hogy azután az évek múlásával lassan letisztuljanak, rendeződjenek.

A közösséghez tartozás azonban nem csak érzelmek és emlékek dolga; értékek és választások teszik nyilvánvalóvá, ki is tagja igazán a közösségnek. A mi piarista világunk olyan értékekre épül, amelyeket Kalazanci Szent Józseftől kaptunk örökségül: hiszünk abban, hogy minden ember Isten képmása, s ezért feltétlen tiszteletet érdemel; meggyőződésünk, mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy egész életünkben fejlődjünk, növekedjünk, s így kibontakoztassuk szép emberségünket; felismertük, hogy küldetésünk különösen is szól azokhoz, akik szegényebbek nálunk, s bízunk abban, hogy őket segítve és velük együtt olyan társadalmat építhetünk, amely igazságosabb s emberhez méltóbb.

Bízom benne, hogy az elmúlt években megtapasztaltátok ezeket az alapvető értékeket iskolánk életében. Kimondva vagy kimondatlanul ezek adtak biztos alapot a mindennapok építő mozdulataihoz. Mindannyian úgy növekszünk, mint a zsenge facsemeték: először külső segítségre van szükségünk, de idővel a tartószálak belülre kerülnek, s már hordozzák a bontakozó önálló életet.

Kedves diákjaink, szívből kívánom, hogy ballagásotok ne a piarista közösséggel való kapcsolat gyengülését hozza, épp ellenkezőleg, adjon lehetőséget ennek a mélyebb közösségnek a felfedezéséhez és megerősödéséhez. Amikor új környezetetekben továbbadjátok majd mindazt az értéket, amelyek szerint az elmúlt időben közösen működtünk és éltünk, akkor fogjátok megtapasztalni, hogy mennyire részesei lettetek a piarista világnak. S bízom benne, hogy ti is megtapasztaljátok: ez a teljesebb élet, a boldogság útja, amely mások számára is áldást hoz.

Kedves búcsúzó diákjaink, szeretettel köszöntöm szüleiteket, őszintén köszönöm, hogy az elmúlt években ránk bíztak benneteket, s veletek együtt mondok most köszönetet tanáraitoknak, osztályfőnökeiteknek is!

Isten áldjon benneteket, szeretettel és áldással búcsúzom:

Labancz Zsolt tartományfőnök

Budapest, 2016. április 29.

Forrás és fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya

Magyar Kurír