Ezek az átalakulások véglegesíthetik a nehéz helyzeteket, de a remény csíráit is jelenthetik. A kopt ortodox egyháznak 8–10 millió híve van, a kopt katolikus közösség 200–250 ezer főből áll. Mindkét egyház számára nagy jelentőségű a jelenlegi fordulat. Lehetővé teszi, hogy a keresztények felemeljék szavukat azokért az értékekért, amelyek minden egyiptomi ember számára fontosak lehetnek. Olyan társadalmat szeretnének építeni, amely emberhez méltó, igazságos és mindenkinek lehetőséget nyújt a közéletben való részvételre.
Az új alkotmánnyal kapcsolatban Sandri bíboros hangsúlyozta: egyrészt reméli, hogy meghallgatják a koptok véleményét is, másrészt hogy olyan fontos alapelveket fogalmaznak meg benne, mint a férfiak és a nők méltósága, minden ember szabadsága, a békés együttélés, a törvények tiszteletben tartása.
Arra vonatkozóan, hogy Egyiptom új Irakká válhat-e, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa megállapította: reméli, hogy nem ismétlődik meg az a helyzet, és nem vezet majd a keresztények kivonulásához. A társadalom ezzel szegényebbé válna, és ezt maguk a muzulmánok is hangsúlyozzák. Egyiptom arra kapott meghívást, hogy nagy nemzet legyen Afrikában, a szomszédokkal való kapcsolatok terén is; olyan ország, ahol figyelembe veszik minden ember alapvető jogait, szabadságát.
Arra vonatkozóan, hogy visszafordítható-e az egyiptomi lakosság radikalizálódása és a kopt keresztények helyzetének romlása, Sandri bíboros rámutatott: a hatóságok ígéretet tettek, hogy védelmezik az ország lakóit, a keresztényeket pedig különösen védik a támadásoktól és az üldözéstől. Reméli, hogy az átmeneti, és majd a jövőbeli hatóságok is garantálni tudják az állampolgároknak, elsősorban a kisebbségeknek a biztonságot. Így ők is felajánlhatják együttműködésüket, gazdag örökségüket e nagy nemzetnek.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(tzs)