Új kiadványait mutatta be a Prímási Levéltár

A Prímási és Főkáptalani Levéltár tervrajzgyűjteményének katalógusa, Lengyel Tiszti tábor – Ipolyhídvég, Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis – a Prímási Levéltár e három új kiadványát ismertető rendezvényén részt vett Grzegorz Piotr Bielaszka, a Pápai Nunciatúra elsőtitkára.

A három új kiadvány megjelenése mögött komoly szakmai munka van; hozzájárulnak ahhoz, hogy egyházmegyénkről árnyaljuk a képet – mondta a köszöntőben a bíboros. Felhívta a figyelmet a könyvbemutató harmadik kiadványra, a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis hatodik kötetére, mely Beke Margit szerkesztésében adja közre a Simor János emlékét éltető, 2013-ban rendezett konferencia anyagát.

A Prímási és Főkáptalani Levéltár tervrajzgyűjteményének katalógusa címmel megjelent kétkötetes kiadványt Sisa József, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója ismertette, a tervrajzokból válogatott vetítéssel egybekötve. Sisa József rámutatott: a tervrajzok kezelése mostoha terület a levéltárosi munkában, hiszen a műszaki és művészi tartalmat egyaránt megjelenítő tervrajzok kezelése nem illeszkedik a levéltárosi gondolkodás fő irányába. Kiemelte a Prímási Levéltár szerepét, akik már nagyon korán felismerték e történeti dokumentumok fontosságát, és kidolgozták kezelésük módját. Méltatta a feldolgozásban úttörő Prokopp Gyula jogászból lett prímási főlevéltáros érdemeit, aki elsőként, 1974-ben kezdte publikálni az esztergomi bazilika tervrajzait. Munkásságát több levéltáros generáció folytatta, a feldolgozás következő szakasza Beke Margit irányítása alatt folytatódott, majd jutott el a mai publikáláshoz.

Sisa József hangsúlyozta a jelen dokumentáció volumenét, mely 2200 tervlapot tartalmaz a XVIII–XX. századból. Köztük elsőként a bazilika anyaga, benne a két világháború között épült budapesti templomok, intézmények és profán célra épült gazdagsági létesítmények is. Széles a felölelt földrajzi kör, kiterjed az egész történeti Magyarországra, de kitekint Európa számos országába is. A tervek között számos nagy kidolgozási igényű művészi rajz is található. Az épületek mellett tárgyak, belső berendezési leírások is szerepelnek, melyek mind a liturgia, mind az iparművészet irányból kínálnak érdekességeket.

A könyvhöz gazdag jegyzék tartozik, jól felépített rendszerében adatok teljességét találja az érdeklődő, a kutató. A katalógus így nem csupán a művészet- és építészettörténeti kutatásokat segíti, hanem a műemléképületek renoválását is, amelyek megkezdéséhez a régi tervek ismerete elengedhetetlen. Szisztematikus munka – zárta a munkát jelentőségét hangsúlyozó előadó.

A másik mű az Ipolyhídvégre 1939-1944 között internált lengyel tisztek által lengyel nyelven írt tábori napló hasonmás kiadása. A Lengyel Tiszti tábor – Ipolyhídvég című könyv krónikaszerűen írja le a táborban folyó eseményeket – ismertette a kiadvány részletes tartalmát Csombor Erzsébet, a Komárom–Esztergom Megyei Levéltár igazgatója. A kötet krónikaszerűen leírja az ipolyhídvégi életet, ezt a katonák rajzai illusztrálják. A lengyel tisztek korabeli dokumentumokra is támaszkodtak leírásaikban.

Ebből kirajzolódott egy teljes kép arról, hogyan éltek Magyarországon a tömegével érkező lengyel menekültek, hogyan helyezték és látták el őket. A levéltár igazgatója kiemelte a magyar lakosság szolidáris és támogató segítségnyújtását. Az új kiadvány forrása az a lengyel tiszti anyag, amelyet a levéltár egy magánszemélytől II. János Pál pápa első látogatásakor kapott, későbbi publikálás kérésével.

Különösen értékes a könyv azon része, amely megadja az internáltak névsorát. Az ipolyhídvégi tábor élete eddig szinte teljesen ismeretlen volt, mivel a naplón kívül más forrás jelenlegi ismereteink szerint nem maradt fenn róla.

Csombor Erzsébet rámutatott a kiadvány jelentőségére, mely kiemeli a lengyel menekültek életről szóló könyvtárnyi irodalomból. Ez a napló hónapról hónapra követi az eseményeket, ami erősíti hitelességét; megkapó részletek nem vesznek a visszaemlékezés homályába. Árnyalt képet ad, mert a negatívumokat sem hallgatja el. A könyv hasonmás kiadás, de a napló teljes szövegét magyar nyelvre fordítva is közli. A könyv arról tesz tanúságot, hogy a történelem az emberek története – zárta a könyvbemutatót Hegedűs András.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír
(té)