Ünnepélyes fogadalomtétel a jezsuitáknál

2015. április 14., kedd | 16:02

Április 7-én a Párbeszéd Háza kongregációs kápolnájában szentmise keretében tett örökfogadalmat P. András Attila SJ és P. Vízi Elemér SJ – számol be az eseményről a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya honlapja.

KÉPGALÉRIÁVAL – klikk a képre!

A provinciatalálkozó keretében, melyen P. Forrai Tamás tartományfőnök számolt be a közösség helyzetéről, a jezsuiták évről évre visszatekintenek az elmúlt időszakra. Az ünnepi ebédet követő hálaadó szentmisén idén is nagy számban voltak jelen jezsuita atyák és testvérek, valamint a jezsuita közösséghez tartozó világiak, munkatársak, barátok, ismerősök.

A két örökfogadalmas tavaly fejezte be jezsuita képzését Írországban az úgynevezett harmadik probációval, amelynek során újra elvégezték a Szent Ignác-i harmincnapos nagy lelkigyakorlatot, illetve különböző papi szolgálatokat és szociális munkát is, valamint újra tüzetesen tanulmányozták a jezsuita alapiratokat, eljárásmódot. Mindez azt a célt szolgálja a jezsuita képzésben, hogy az örökfogadalomra készülők lelküket „visszaszelídítsék” a sokféle feladatból, gyakorlati munkából, hogy arra tudjanak figyelni, ami igazán fontos: az Istenre. Ezért is hívják a harmadik próbaidőt „a szív iskolájának”.

P. Lukács János SJ homíliájában az örökfogadalom jelentőségéről beszélt, arról, hogy ez mennyiben jelenti a jezsuita elhívatás betetőzését, s mégis új kiindulópontot. A noviciátus két éve után a jelöltek leteszik a szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmukat, de a Jézus Társaságába való hivatalos belépésre csak a harmadik probáció elvégzése után kerülhet sor. Régebben erre az eseményre azt a kifejezést használták, hogy most „kebelezi be” őket a Társaság: a fogadalmat tevők egészen a Társaság testének részei lesznek. Ez az, ami új a harmadik próbaidőben. Fontos ebben a pillanatban, hogy legyen bennük hála azért, amit kaptak, hogy maguk is adni tudjanak majd a fiataloknak. Fontos, hogy úgy tanuljanak meg szolgálni, hogy ezt soha nem egyedül teszik, hogy mindent úgy tudjanak tenni, hogy az első helyen mindig az Úr legyen, az ő szeretete, szent akarata, és ezen keresztül, ezzel egyesülve tudjanak tenni mindent, amibe csak belekezdenek. A harmadik próbaidőben, „a szív iskolájában” pont azt tanulják meg a jezsuiták, ami ilyenkor, a húsvéti időszakban különösen is aktuális: felismerni a föltámadt Jézust. Nincs olyan helye a világnak, ahol Ő hiányozna, csak az a kérdés, hogyan ismerjük fel Őt.

Lukács János a napi evangélium kapcsán (Jn 20,11–18) Ferenc pápa szavaira is utalva elmondta, Mária Magdolna segít nekünk, hogy a feltámadás misztériumába be tudjunk lépni. És ez nem jelenti azt, hogy nem ismerjük a sírást, hiszen ez a szív érzékenységét is jelenti. Sok minden miatt sírhatunk, de az evangéliumban Mária Magdolna azért sír, mert az Úr nincs itt. Majd néhány pillanat múlva a háta mögött álló idegenben felismeri Őt. Melyek a szavak, amelyeket meg kell hallanunk, amelyeket ki kell mondanunk addig, amíg a fölismerés megszületik, hogy itt van az Úr? Mária hírt tud vinni a tanítványoknak arról, hogy látta az Urat, és ez a jezsuiták egyetlen kincse is. A jezsuita „profizmusa” abban áll, hogy érzékeny legyen az Úr jelenlétére. Hogy szívből, meggyőződésből el tudja mondani: láttam az Urat. És hogy föl tudja kelteni másokban is az érdeklődést, a hitet vagy legalábbis a reménységet, utat tudjon mutatni, hogy ez lehetséges.

András Attila és Vízi Elemér olyan útra készül, amelyen újabb és újabb küldetéseket fognak kapni, amelyek során a legfontosabb az lesz, hogy tudjanak az Úrról tanúságot tevő közösséget formálni. Arra vagyunk teremtve, hogy az Istent keressük, Ő az, akiben a békességünket és az örömünket megtalálhatjuk – miközben az élet akkor lehet hiteles, ha kereszteket is hoz, anélkül hogy azokat keresnénk.

A jezsuita hagyomány szerint a fogadalomtétel közvetlenül az Úrfelmutatás után történik, a szentmisét bemutató provinciális kezében tartott Eucharisztia előtt. András Attila és Vízi Elemér itt mondta el az esküt, amely fogadalmuk megerősítése és megújítása is volt egyben. A mise végén jelképesen rájuk terítették a fekete utazóköpenyt, amelyet régebben a jezsuita misszionáriusok viseltek.

P. Vízi Elemér SJ a dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Ház igazgatójaként, P. András Attila pedig a miskolci közösség elöljárójaként és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium iskolalelkészeként teljesíti jelenleg szolgálatát.


Fotó: Czope Anna/Jezsuita.hu

Kóczián Mária/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
szivekben-orzott-regi-husvetok
Régi húsvétok nyomában – Találkozás a fertődi idősek otthona lakóival

Ismét emlékeket gyűjtöttünk, újra Fertődön, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentes Mihály pap költőről elnevezett idősek otthonában. A nagyböjti készület közben ezúttal a szívekben őrzött régi húsvétokra vethettünk egy pillantást.

19:02
keresztesne-varhelyi-interju-munkacsy
„Nem hagy nyugodni az én Krisztusom” – Beszélgetés Munkácsy trilógiájáról

Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténésszel próbáltuk megfejteni a képek üzenetét.

15:00