Vannak-e válaszai az egyházaknak tudományos kérdésekben? – Újra „beszóltak” a papnak Budapesten

2018. március 20. kedd, 18:00

A „Szólj be a papnak” beszélgetéssorozat márciusi alkalmán a közönség Fábry Kornél római katolikus papot és Boros Dávid baptista lelkipásztort kérdezte a budapesti Zappa Caféban március 19-én. Egyház, hit, Szentírás – tudomány és fejlődés kérdései vetődtek fel az esten.


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

„A kérdéseknek csak a jóérzés szabjon határt” – bátorította a közönséget Kovács Sándor, a „Szólj be a papnak” fórum egyik szervezője. Nem is volt hiány érdeklődésben a Tudomány és Egyház címmel meghirdetett beszélgetésen. Felkészült, figyelmes hallgatóság faggatta két egyház képviselőjét, Fábry Kornél atyát és Boros Dávid lelkipásztort. Szentírás és tudomány, hit és tudás, teremtés és evolúció kérdései, valamint a tudományos fejlődésre vonatkozó felvetések mellett a sci-fi világába is elkalandoztak a résztvevők. A nagy érdeklődés miatt a szervezők a folytatás igényével zárták a beszélgetést, ígéretet téve, hogy a nyitva maradt, konkrét tudományterületeket érintő kérdésekre szakértők bevonásával születnek majd válaszok.


Kell-e bizonyítani, ami a Szentírásban áll? Ősrobbanás vagy teremtés révén jött létre a világ? – ezekkel az alapkérdésekkel kezdődött a beszélgetés. Fábry Kornél leszögezte: a Biblia nem tudományos könyv, ha ilyen szemmel olvassuk, könnyen ütközünk ellentmondásokba. Hangsúlyozta, a Szentírást szövegkritikai megközelítésből kell vizsgálnunk, ha felmerül a „Hogyan történt?”, „Mi az igazság?” kérdése. Hogyan keletkezett a Biblia, kik voltak az írói, honnan, milyen kulturális háttérből jöttek, mik a közös pontok egy-egy esemény leírásának változataiban? – mindezeket tisztázni kell, ha meg akarjuk érteni, mit miért írtak le a Biblia szerzői. Fábry Kornél kiemelte, a Szentírás a miértre ad választ, a tudomány pedig a hogyanra. Ugyanakkor eljuthatunk oda, hogy a tudomány is igazolhat teremtéstörténeti alaptételeket. Mindenekelőtt azt, hogy anyag magától nem jön létre. Ez már átvezetett a következő nagy kérdéskörre: evolúció kontra Isten teremtette emberpár. A katolikus lelkipásztor rámutatott: Ádám a héber nyelvben „földből valót”, Éva pedig „élőt, életet” jelent. Másrészről a Darwin evolúciós tézise, „az egyed mindig jobbá, erősebbé fejlődik” elv nyomán végzett kutatások során a tudósok eljutottak egy olyan élőlényhez, mely felépítését tekintve az egyszerűségnek azt a fokát képviseli, ami tovább már nem bontható, nem állhat mögötte egy még egyszerűbb változat. „Talán a tudomány is igazolja egyszer a teremtés tényét?” – tette fel a kérdést Fábry Kornél.

Boros Dávid szerint elfogadhatjuk az evolúciót, de azt is látnunk kell, hogy az nem ad mindenre választ. És ha hisszük a mindenható Isten létét, felmerül a kérdés, mi szükség van a csodák magyarázatára. A baptista lelkész úgy fogalmazott: míg a mindenható Istenben való hit messzemenő következményekkel jár életünket tekintve, addig az evolúcióból levonható, életünket meghatározó következtetés értéke viszonylagos.

Sok kérdés érkezett a tudományos fejlődés megítélésével kapcsolatban, melyek minden esetben az etika területére irányították a beszélgetést. Hol szabjon határt a tudományos kutatásnak az Egyház, beleszólhat-e egyáltalán a tudományos fejlődésbe, mennyire kell követnie az Egyháznak a tudományos fejlődést, elvárható-e képviselőitől adekvát válasz tudományos kérdésekben, elfogadható-e, ha az Egyház kiengedi a kezéből a felkészült állásfoglalás feladatát? – ezek a kérdések fogalmazódtak meg a résztvevőkben.

Fábry Kornél a II. vatikáni zsinat megállapítását idézte: a tudomány lehetőségei messze nagyobbak, mint amit az erkölcs megenged. A két lelkipásztor egyetértett abban, hogy a határt minden esetben az szabja meg, hogy az ember nem állhat Isten helyére, és tiszteletben kell tartani az ő törvényeit.

Összhang volt a lelkipásztorok között abban is, hogy az egyházak feladata elsősorban az ember segítése az üdvösség felé. Boros Dávid úgy vélte, a Biblia főként szellemi döntésekről szól, s neki lelkészként is az élet mindennapi kérdéseiben, lelki és szellemi dimenziókban kell utat mutatnia az embereknek.

Fábry Kornél hozzátette, az Egyház feladata az is, hogy lefektessen bizonyos alapelveket, és nyitott maradjon a teremtett világ megismerésére.

Szóba került még az aktív és passzív eutanázia, a lombikprogram és a tudományos fejlődés küszöbön álló eredményeinek – köztük a mesterséges intelligencia, a génmanipuláció, a transzhumanizmus és a robotika – megítélése, de a sci-fi világába kalandozva olyan elméleti kérdések is felmerültek, mint a földönkívüliek esetleges megkeresztelése, élet a Marson.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
bunbanat-vatikanban-tulsagosan-onelegultek-voltunk-hogy-szembenezzunk-egyhazunk-sotet-oldalaval
Bűnbánat a Vatikánban – Túlságosan önelégültek voltunk, hogy szembenézzünk Egyházunk sötét oldalával

Február 21 és 24. között a kiskorúak védelméről szóló négynapos tanácskozást tartanak a Vatikánban. Február 23-án este a kiskorúak védelméről szóló püspöki tanácskozás résztvevői bűnbánati liturgián vettek részt, amelyen a ghánai püspöki konferencia elnöke, Philip Naameh érsek mondott szentbeszédet.

2019. február 23. szombat
a-pajzs-megerosit-es-felvertez-szabo-ferenc-sj-kapta-iden-parma-fidei-hit-pajzsa-dijat
A pajzs megerősít és felvértez – Szabó Ferenc SJ kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Parma fidei – Hit pajzsa díjat idén Szabó Ferenc SJ kapta. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett díjátadót február 23-án tartották Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Háza dísztermében. Az eseményen Erdő Péter bíboros is részt vett.

2019. február 23. szombat