Vannak-e válaszai az egyházaknak tudományos kérdésekben? – Újra „beszóltak” a papnak Budapesten

2018. március 20., kedd | 18:00

A „Szólj be a papnak” beszélgetéssorozat márciusi alkalmán a közönség Fábry Kornél római katolikus papot és Boros Dávid baptista lelkipásztort kérdezte a budapesti Zappa Caféban március 19-én. Egyház, hit, Szentírás – tudomány és fejlődés kérdései vetődtek fel az esten.


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

„A kérdéseknek csak a jóérzés szabjon határt” – bátorította a közönséget Kovács Sándor, a „Szólj be a papnak” fórum egyik szervezője. Nem is volt hiány érdeklődésben a Tudomány és Egyház címmel meghirdetett beszélgetésen. Felkészült, figyelmes hallgatóság faggatta két egyház képviselőjét, Fábry Kornél atyát és Boros Dávid lelkipásztort. Szentírás és tudomány, hit és tudás, teremtés és evolúció kérdései, valamint a tudományos fejlődésre vonatkozó felvetések mellett a sci-fi világába is elkalandoztak a résztvevők. A nagy érdeklődés miatt a szervezők a folytatás igényével zárták a beszélgetést, ígéretet téve, hogy a nyitva maradt, konkrét tudományterületeket érintő kérdésekre szakértők bevonásával születnek majd válaszok.


Kell-e bizonyítani, ami a Szentírásban áll? Ősrobbanás vagy teremtés révén jött létre a világ? – ezekkel az alapkérdésekkel kezdődött a beszélgetés. Fábry Kornél leszögezte: a Biblia nem tudományos könyv, ha ilyen szemmel olvassuk, könnyen ütközünk ellentmondásokba. Hangsúlyozta, a Szentírást szövegkritikai megközelítésből kell vizsgálnunk, ha felmerül a „Hogyan történt?”, „Mi az igazság?” kérdése. Hogyan keletkezett a Biblia, kik voltak az írói, honnan, milyen kulturális háttérből jöttek, mik a közös pontok egy-egy esemény leírásának változataiban? – mindezeket tisztázni kell, ha meg akarjuk érteni, mit miért írtak le a Biblia szerzői. Fábry Kornél kiemelte, a Szentírás a miértre ad választ, a tudomány pedig a hogyanra. Ugyanakkor eljuthatunk oda, hogy a tudomány is igazolhat teremtéstörténeti alaptételeket. Mindenekelőtt azt, hogy anyag magától nem jön létre. Ez már átvezetett a következő nagy kérdéskörre: evolúció kontra Isten teremtette emberpár. A katolikus lelkipásztor rámutatott: Ádám a héber nyelvben „földből valót”, Éva pedig „élőt, életet” jelent. Másrészről a Darwin evolúciós tézise, „az egyed mindig jobbá, erősebbé fejlődik” elv nyomán végzett kutatások során a tudósok eljutottak egy olyan élőlényhez, mely felépítését tekintve az egyszerűségnek azt a fokát képviseli, ami tovább már nem bontható, nem állhat mögötte egy még egyszerűbb változat. „Talán a tudomány is igazolja egyszer a teremtés tényét?” – tette fel a kérdést Fábry Kornél.

Boros Dávid szerint elfogadhatjuk az evolúciót, de azt is látnunk kell, hogy az nem ad mindenre választ. És ha hisszük a mindenható Isten létét, felmerül a kérdés, mi szükség van a csodák magyarázatára. A baptista lelkész úgy fogalmazott: míg a mindenható Istenben való hit messzemenő következményekkel jár életünket tekintve, addig az evolúcióból levonható, életünket meghatározó következtetés értéke viszonylagos.

Sok kérdés érkezett a tudományos fejlődés megítélésével kapcsolatban, melyek minden esetben az etika területére irányították a beszélgetést. Hol szabjon határt a tudományos kutatásnak az Egyház, beleszólhat-e egyáltalán a tudományos fejlődésbe, mennyire kell követnie az Egyháznak a tudományos fejlődést, elvárható-e képviselőitől adekvát válasz tudományos kérdésekben, elfogadható-e, ha az Egyház kiengedi a kezéből a felkészült állásfoglalás feladatát? – ezek a kérdések fogalmazódtak meg a résztvevőkben.

Fábry Kornél a II. vatikáni zsinat megállapítását idézte: a tudomány lehetőségei messze nagyobbak, mint amit az erkölcs megenged. A két lelkipásztor egyetértett abban, hogy a határt minden esetben az szabja meg, hogy az ember nem állhat Isten helyére, és tiszteletben kell tartani az ő törvényeit.

Összhang volt a lelkipásztorok között abban is, hogy az egyházak feladata elsősorban az ember segítése az üdvösség felé. Boros Dávid úgy vélte, a Biblia főként szellemi döntésekről szól, s neki lelkészként is az élet mindennapi kérdéseiben, lelki és szellemi dimenziókban kell utat mutatnia az embereknek.

Fábry Kornél hozzátette, az Egyház feladata az is, hogy lefektessen bizonyos alapelveket, és nyitott maradjon a teremtett világ megismerésére.

Szóba került még az aktív és passzív eutanázia, a lombikprogram és a tudományos fejlődés küszöbön álló eredményeinek – köztük a mesterséges intelligencia, a génmanipuláció, a transzhumanizmus és a robotika – megítélése, de a sci-fi világába kalandozva olyan elméleti kérdések is felmerültek, mint a földönkívüliek esetleges megkeresztelése, élet a Marson.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-bocsatasz-meg-testvereidnek-isten-sem-bocsat-meg-neked
Ferenc pápa: Ha nem bocsátasz meg testvéreidnek, Isten sem bocsát meg neked!

A Szentatya április 24-én folytatta a Miatyánkról szóló katekézissorozatát. Ma is az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

2019. április 24., szerda
az-otodik-evangelium-egy-multfeltaro-evtized-szentfoldon-voros-gyozo-akademikus-professzorral
Az Ötödik Evangélium – Egy múltfeltáró évtized a Szentföldön Vörös Győző akadémikus professzorral

A kutatások lenyűgöző eredményeiről és a 20. századi „előkutatásokra” visszatekintő dokumentációkból már a harmadik reprezentatív akadémiai monográfiája jelent meg. Húsvét alkalmából az „Ötödik Evangélium” üzeneteiről kérdeztük Vörös Győzőt.

2019. április 24., szerda