Véget ért a nemzeti zarándoklat Fatimában

Az ünnepélyes aktusra a Jelenési Kápolnánál, a fatimai kegyszobor előtt került sor. A szentmisén jelen volt Magyarország portugáliai nagykövete, Gecse Attila és felesége is.

Erdő Péter homíliájában Szűz Mária és Magyarország kapcsolatáról beszélt, megemlékezve Szent István királyunk ezer évvel ezelőtti országfelajánlásáról. A nemzeti imaév kapcsán a bíboros elmondta: az imaév „felhívás és alkalom arra, hogy Isten színe előtt őszintén és emelkedetten áttekintsük állapotunkat, megújuljunk felelősségérzetben és a Gondviselés iránti bizalomban”.

Az imaév eseményei közül kiemelte a szlovák és a magyar püspökök közötti kiengesztelődési találkozót, amelyre nyáron került sor Esztergomban. Erdő Péter örömmel nyugtázta, hogy jóval több, mint egymillió imádkozó magyar imafelajánlását mutathatták be a Szent István-bazilikában. Mint mondta: „Ha ennyien imádkozunk a népért, határainkon innen és túl, a Kárpát-medencében, sőt szerte a világon, akkor Isten előtt meg is kell tisztítanunk lelkiismeretünket, vágyainkat. El kell gondolkodnunk azon, hogy mi Isten akarata és terve népünkkel, és ehhez kell csatlakoznunk mindennapi életünkben is. Ha ezt tesszük, ha így imádkozunk, akkor szilárdan bízhatunk benne, hogy meghallgatásra találunk.”

A mostani országfelajánlással kapcsolatban a bíboros prímás így fogalmazott: „Közösségként jelenünk meg Isten színe előtt itt Fatimában is, amikor végigjárjuk a magyar keresztutat, amikor megújítjuk Szent István felajánlását, és II. János Pál pápa világfelajánlásához csatlakozva ajánljuk országunkat és nemzetünket Mária Szeplőtelen Szívének. Nagyasszonyunk nem feledkezik meg rólunk. Az ilyen felajánlásoknak titokzatos ereje van. Sokszor utólag hasít belénk a döbbenet, hogy talán közösségileg is személyes választ kaptunk kérésünkre.”

A homília után került sor az ünnepélyes országfelajánló imádságára, amelybe a püspökök, a papok és a hívek a fatimai Szűzanya szobra előtt térdelve kapcsolódtak be. A felajánlás záró szavai így hangzottak: „Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A Te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága! Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért!”

(A felajánló ima és Erdő Péter bíboros szentbeszéde Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

A szentmise után következő ünnepi ebéd során a nagykövet átadta az 1954 óta Fatimában élő Kondor Lajos verbita atyának a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, amelyet Sólyom László köztársasági elnök a fatimai üzenet világban való terjesztéséért, valamint a magyar–portugál kapcsolatok erősítéséért adományozott a szerzetesnek. (A kitüntetésről bővebben itt olvashatnak.)

A délután folyamán a zarándokok kiránduláson vehettek részt, az úticél Batalha, Alcobaça és Nazaré volt. A batalhai Santa Maria da Vitória kolostor a XIV-XV. századból származik, és a portugál építészeti emlékek egyik gyöngyszeme, amely a Világörökség része csakúgy, mint az alcobaçai ciszterci kolostor, amelyet Alfonz Henrik, az első portugál király alapított annak emlékérre, hogy Santarém városát visszafoglalta a móroktól.

A zarándoklatról készült képek Galériánkban megtekinthetők.

Horánszky Anna/Magyar Kurír