Virágvasárnap egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Virágvasárnap, a nagyböjti időszak utolsó vasárnapján és egyben a nagyhét kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amely barkaszentelési szertartással kezdődött a templom bejárata előtt.

Palánki Ferenc többek között arra biztatott, „képzeljük el a jelenetet, amikor Jézus visszafordult és rátekintett Péterre. Mi volt a tekintetében? Biztosan nem az, hogy előre megmondtam neked…, hanem az, hogy: Péter, én így is szeretlek téged, fontos vagy nekem, feladattal bízlak meg. Nekünk is így kell tennünk, a szentgyónásunkat elvégezve, azzal a tudattal kell továbbindulnunk: Jézus bízik bennünk, hogy minden gyöngeségünk és emberi gyarlóságunk ellenére is teljesíteni tudjuk az Ő tervét. Mi is a szeretet hírnökei, a hit hirdetői, átadói lehetünk.

Amikor Jézus viszi a keresztet és fölfeszítik, nemcsak szenvedés, passió van, hanem akció. Keresi, hogy ki az, aki megérti az Ő tettét, annak üzenetét. Rádöbbenti a jobb latort, hogy milyen jó hozzá az Isten, és bennünket is rádöbbent arra, hogy nincs menthetetlen, teljesen, végérvényesen elrontott élet. Mert még az utolsó pillanatban is újra lehet kezdeni, hogy aztán az emberi élet az isteni életbe torkolljék.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Egri Főegyházmegye

A virágvasárnapi szertartás hagyományosan a barka megáldásával vette kezdetét április 10-én az egri bazilikában.

„A nagyböjt eleje óta szívünket bűnbánattal és jócselekedetekkel előkészítettük, ma azért gyűltünk össze, hogy az egész Egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, szenvedését és feltámadását” – mondta Ternyák Csaba egri érsek a szertartás elején. Kérte, hogy szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg az üdvösségszerző bevonulásról, lépjünk mi is az Úr nyomában, hogy kereszthordozásának és feltámadásának, örök életének is részesei lehessünk.

Szentbeszédében Ternyák érsek rámutatott: Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, mely paradox módon szenvedésének kezdete is. Az ő szenvedése a mi szenvedésünk, az ő keresztje a mi keresztünk is, mert értünk vállalta mindezt. Személyes küzdelmeink, nehézségeink, a szenvedő emberiség minden gondja eszükbe jut. Első helyen a szomszédos háború áldozataira, az Ukrajnában szenvedő embertársainkra emlékezünk, imádkozunk értük.

A szentmisében az Érseki Papnevelő Intézet növendékei az Egri Érseki Fiúkórussal közösen adták elő a passiót, Szent Lukács evangélista szerint.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban délelőtt mutatott be ünnepi szentmisét.

Az ünnepi liturgia elején Erdő Péter bíboros megáldotta a barkákat, majd a diakónus felolvasta a jeruzsálemi bevonulásról szóló evangéliumi részt (Lk 19,28–40). Ezt követően a főpásztor és az asszisztencia kezükben barkaágakkal vonultak a Bakócz-kápolnától a főoltárhoz, ahol könyörgéssel folytatódott a szentmise. Az igeliturgia csúcspontjaként az esztergomi szeminárium növendékeinek szkólája elénekelte Jézus Krisztus szenvedéstörténetét (passió). A főoltártól Török Csaba, a bazilika plébánosa énekelte Jézus szerepét.

„Legyünk hát társai Jézusnak a szenvedésben és a szeretetben. Ez már most, földi életünkben célt, biztonságot, erőt ad nekünk. És megnyitja számunkra az utat az örök üdvösség felé” – hangsúlyozta homíliájában.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöltük, ITT olvasható.

*

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A szertartás a székesegyház falain kívül kezdődött a barkaszenteléssel és a főpásztor prédikációjával. A szentbeszédet követően a liturgia a székesegyházban folytatódott Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának felidézésével, a passióval.

A főpásztor elmélkedésében arra hívta a jelenlévőket, hogy képzeljék magukat a kétezer évvel ezelőtti Jeruzsálem városába, Jézus közelébe, hogy vele együtt tudják átélni azokat az eseményeket, amelyek megváltásunk ajándékát eredményezték. Veres András megyéspüspök néhány kérdésre feltett eligazító gondolat kapcsán próbált segítséget nyújtani ahhoz, hogy Jézus mellé szegődhessünk az úton: Vajon kik várták Jézust Jeruzsálemben? Kik azok, akik ellenben nem várták Jézus érkezését Jeruzsálembe? Vajon kik mentek Jézus elé? A szentmise főcelebránsa zárásként így szólt a jelenlévőkhöz: ma vagy az elkövetkezendő napokban tegyük fel magunknak a kérdést: Mi vajon melyik csoportba tartozunk az említettek közül? Ne felejtsük, nekünk ma már sokkal könnyebb döntenünk, mint Jézus kortársainak. Bár ez nem mindig látszik meg a Jézus melletti döntéseinkben… Vártunk-e erre a találkozásra? Részt vettünk-e a nagyböjti készületben? A megyéspüspök kiemelte, hogy nem Jézus, hanem magunk miatt fontos ez a találkozás. Magunk miatt szükséges, hogy találkozzunk Jézussal és elinduljunk vele az úton. Szavainak megerősítésére Jézus válaszát idézte evangéliumból, amit az őt intő farizeusnak mondott: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni” (Lk 19,40).

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban Bábel Balázs érsek mutatott be ünnepi szentmiést virágvasárnap, közreműködött a Főszékesegyházi Kórus Leányfalusi Vilmos kanonok-karnagy, és Zsebics Ilona karnagy vezetésével. Az ünnep a hagyományos barkaszenteléssel vette kezdetét, majd az evangélium felolvasása után az asszisztencia és a nép bevonult a székesegyházba.

Az érsek homíliájában arról szólt, hogy virágvasárnap a nagyhét kapujához vezet el bennünket. „A virágvasárnapi bevonulás nem villámcsődület volt, nem egy flashmob, hanem egy messiási terv megvalósítása. A próféták évszázadokkal korábban elmondták, hogy a messiás király szamárháton vonul majd be városába. Ott abban az órában minden megdicsőítette Jézust” – mondta az érsek.

Amikor el akarták hallgattatni Jézus ellenségei a népet, akkor Jézus figyelmeztette őket, hogy akkor a kövek fognak megszólalni. Az anyagi világ is ki tudja mutatni Isten dicsőségét, és a növények is Istent dicsőítik. Az állatvilágot Jézus bevonulásakor Jeruzsálembe az a szamár képviselte, amely egyébként a béke állata a lóval ellentétben – magyarázta a főpásztor, emlékeztetve: „Jézus nem úgy vonul be a városba, mint egy hadvezér, hanem mint egy zarándok. Nem gőgösség, hanem alázat mutatkozott meg benne. A megtestesülésben és a szenvedésben egyaránt megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig.”

*

Kaposvári Egyházmegye

A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban Varga László megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét. A liturgia elején a főpásztor megáldotta a barkát, majd Varga Péter plébános Szent Lukács evangéliumából felolvasta a Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról szóló részt.

Ha a virágvasárnaptól húsvétvasárnapig terjedő időt egy mondatban szeretném összefoglalni, akkor ezt mondanám: a meg nem értett Szeretet – fogalmazott a főpásztor homíliájában. Mi úgy szeretnénk a mennyországba jutni, hogy megúszunk minden szenvedést. Nem értjük Istent, amikor szenvedünk. Nem értjük, amikor tragédiák, botrányok, kudarcok, kivégzések és brutalitás van körülöttünk. A meg nem értett Szeretet.

Örök életünk van, s ez teljesen mást jelent, mint amit mi értünk alatta. A meg nem értett szeretet, Isten szeretete csak a húsvét fényében érthető, különben Isten kegyetlen, aki a saját fiát ártatlanul kivégezteti. A világtörténelem eseményei sem érthetők az új ég és új föld reményének távlata nélkül. A passió és a húsvét a hitünkre kérdez rá. Tényleg elhisszük? Össze merjük kapcsolni a hitünket a hétköznapi dolgokkal, eseményekkel, vagy nem? Jézus azért jött, hogy felébressze bennünk a hitet Isten irántunk való, megingathatatlan szeretetében – fogalmazott a főpásztor.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Pécsi Egyházmegye

A barkaszentelés szertartásával, majd ünnepélyes bevonulással kezdődött virágvasárnapi ünnepi szentmisében Jézus Jeruzsálembe történt bevonulására emlékeztek április 10-én este a pécsi székesegyházban. A liturgiát Felföldi László megyéspüspök vezette, koncelebrált Szép Attila hivatalvezető püspöki helynök, a székesegyház plébánosa, valamint Máger Róbert, a püspöki iroda igazgatója.

Az Úr szenvedésének vasárnapján Jézus szenvedéstörténetére emlékeztünk a passióval. Felföldi László püspök ünnepi elmélkedésében úgy fogalmazott, hogy az egyházi évben a nagyheti liturgiák csendesítik el leginkább az ember szívét. A szertartások a szimbólumok mérhetetlen gazdagságával mondják el, ami szavakkal megfogalmazhatatlan. Átéljük, engedjük, hogy hassanak ránk. A jelképek valódi jelentései pedig ott sorakoznak mindnyájunk élettörténetében.

A jeruzsálemi bevonulás emberi élettörténetünk nagy ünnepeit jelképezi, amikor azt érezzük, hogy a helyünkön vagyunk, velünk és mellettünk van Isten – emelte ki a pécsi főpásztor.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Székesfehérváron, a Szent Imre-templom előcsarnokában Spányi Antal főpásztor vezetésével barkaszentelés nyitotta a nagyheti időszakot. Az evangélium felolvasása után a jeruzsálemi bevonulás emlékére átvonultak a templom belsejébe. 

A főpásztor homíliájában rámutatott arra, hogy annak idején sokan voltak jelen, és sokféleképpen vonódtak bele Jézus keresztútjába – de akik megölték, azt hitték, hogy ezzel péntek estére vége lett. Félreállították. Pedig beteljesedett: Jézus a mi bűneinkért halt meg, és feltámadásával számunkra új élet kezdődött. Keresztényként együtt haladunk Jézussal: nem ilyen-olyan uralkodó nézetekkel, esetleg átértékelésre nem nyitott lélekkel, vagy saját kényelmességünkkel – hanem Jézussal haladunk. Krisztust követjük az általa létrehozott közösség, az Egyház megtartó erejében. Követhetjük Jézust, mert Ő tudja, hova tart: halálával és feltámadásával megnyitotta az ég és a föld között húzódó határt – Vele ez számunkra is átjárhatóvá válik. Nagyhét kezdetén ezen az úton indulunk.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Szombathelyi Egyházmegye

Jézus feltámadása után öt-hat évvel a passió szövege már megszületett. Ez Jézus tanítványainak legfontosabb üzenete. A passió nem a vért és a kínokat írja le, hanem tele van húsvéti fényekkel: Jézus győz a gyűlölet és a bűn sötétsége felett, békével, szelídséggel járja végig a szenvedés útját – mondta virágvasárnapi szentbeszédében Székely János megyéspüspök április 10-én a székesegyházban.

Lukács passiójában van egy-két olyan mondat, ami csak ő őrzött meg – mondta Székely János. Az egyik ilyen, amikor Jézus így könyörög: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Tudok-e én is így könyörögni azokért, akik megsértettek, fájdalmat okoztak. El tudok-e oda jutni, hogy ne azt kérdezzem: miért én, miért nekem kell megtenni mindig mindent? Isten szelídségére kell eljutni, aki nem elítélni akar, hanem felemelni. Lukácsnál olvassuk Jézus utolsó szavait: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. Jézus korában az esti ima, amit a gyerekeknek tanítottak, ez a zsoltárvers volt (31). Jézus gyermekként ezt imádkozta, és a kereszten is ez a gyermeki bizalom van meg benne, nem keserűség, fájdalom. Tudok-e én is így odalépni életem legvégén a halál kapujához, nem félelemmel, hanem bizalommal? Mi is így járjuk be életünket, még a sötét szakaszokat is: bizalommal, ne pedig keserűséggel, önsajnálattal. Így lehetünk a megváltás művének társai. Vegyük vállunkra a családunkból, szeretteinkből ránk nehezedő terheket. Legyünk társai Jézusnak, hogy ezeket megtisztítsa, gyógyítsa, és akkor tanúi és részesei lehetünk az ő húsvéti győzelmének is – mondta Székely János.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Váci Egyházmegye

Április 10-én, virágvasárnap Vácon barkaszenteléssel, körmenettel és püspöki szentmisével vette kezdetét a nagyhét. A körmenet a Barátok templomától indult, a liturgikus szertartásra a váci székesegyház felújítási munkái miatt a Szent Anna piarista templomban került sor. 

Marton Zsolt szentbeszédében emlékeztetett, hogy az olvasmányban (Iz 50,4–7) megszólaló Izaiás próféta volt az, aki az Ószövetségben a Szenvedő Szolga képét megrajzolva a legtökéletesebben előrevetítette Krisztus áldozatát és sorsát. Jézus szabadon adta oda önmagát értünk. Az ő egyetlen és szent áldozata az a titok, amely minden korábbi áldozatot felülmúl és beteljesít. Krisztus áldozata azóta is tart, minden szentmisében átélhetjük, és ez az áldozat a mi életünk és boldogságunk forrása is.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

 

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Győri Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye

Fotó: Tóth János/Szent Adalbert Központ/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Ács Tamás/Győri Egyházmegye; Juhász Nándor/Egri Főegyházmegye; Koprivanacz Kristóf/Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Kling Márk/Kaposvári Egyházmegye; Kovács Marcell/Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír