Virágvasárnap a püspöki székhelyeken – FRISSÍTVE

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi (szenvedésvasárnap) ünnepi szentmise a debreceni Szent Anna-székesegyházban, majd az Úr jeruzsálemi bevonulására emlékezve az asszisztencia és a hívek barkaágakkal a kezükben bevonultak a templomba. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.

Az igeliturgia részeként a székesegyház Szent László kórusa elénekelte a passiót, Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának történetét az utolsó vacsorától a temetésig.

Palánki Ferenc megyéspüspök bevezető gondolataiban elmondta, ez a történet kell, hogy hasson ránk, hogy újra döntés elé állítson bennünket. Ha végigelmélkedjük a történetet, a benne szereplők tulajdonságait, cselekedeteit látva, nekünk is tanulságokat kell levonni saját életünkre vonatkozóan:

„A passió Betániából indul, amikor Lázár házában Jézus Márta és Mária vendége. Vacsora közben egy asszony drága olajjal megkeni Jézus lábát, mire a kívülállók megszólják, miért nem adta el inkább a drága kenetet, hogy az árát szétossza a szegények között. E mozzanat tanítása, hogy a szeretetben nincs mérték, a másokért meghozott áldozat felbecsülhetetlen ajándék.

A tanítványok feladata – akik előkészítették a húsvéti vacsorát – arra figyelmeztet bennünket, hogy Jézus nekünk is adott küldetést és egyben meghívást a szentmisére, a húsvéti vacsorára, hogy vele együtt ünnepeljünk, majd egyesülve Szent Testével, hordozzuk Őt a hétköznapjainkban, vigyük a szívükben az emberek közé.

Péter, Jakab és János apostolok nem tudtak Jézussal virrasztani, mert még a szívük is elnehezedett, elaludtak. Látnunk kell, hogy bennünket is meghív az Úr, hogy Vele imádkozzunk, hogy Vele együtt éljük az életünket.

A főpapnak és Pilátusnak megadatott, hogy beletekintsenek Isten szemébe. Megláthatták Isten arcát és mégsem ismerték fel, mert a megalkuvások, az érdekek elvakították őket. Ma is sok e világi dolog van, amelyek elvakítanak bennünket, és nem ismerjük fel Isten arcát a másik emberben.

Cirenei Simon, mint egyik járókelő került közel Jézushoz. A Gondviselő Isten a mi életünket is keresztezi. Nincsenek véletlenek. Ezért figyeljünk arra, aki vár bennünket, találkozni akar velünk, és aki az életutunk során segítséget kér. Mert amikor egymásnak segítünk, akkor Jézusnak segítünk.

A római százados mindazok után, amit aznap elkövetett, kivégeztetvén az ártatlan embert, felismerte Jézust, amikor azt mondta: »Ez valóban Isten fia volt« (Mt 27,54). Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy egészen életünk végéig van lehetőségünk a megtérésre, bűneink felismerésére, amely átalakítja az életünket.

Az evangélium utolsó alakjaként a bátor arimateai József áll előttünk, aki irgalmasságot cselekedett, amikor eltemette Jézust. (Az irgalmasság testi cselekedetei között az utolsó: halottakat eltemetni.) Csendben és szeretettel tette a jót, miközben maga is várta Isten országát. Ez kell, hogy a mi alapmagatartásunkat is meghatározza, várjuk Isten országát, mert ez az ország, a mi életünk horizontja, az út és a cél, a teremtéstől, a kereszthordozáson és a Golgotán át egészen a feltámadásig.”

* * *

Egri Főegyházmegye

A virágvasárnapi szertartás kezdetén Ternyák Csaba egri érsek a bazilika előtt köszöntötte a megjelenteket, különösen a fiatalokat, hiszen ez a nap 1985 óta Szent II. János Pál pápa szándéka szerint ifjúsági világnap is. A főpásztor ezután megáldotta a barkákat, majd az ünnepi bevonulással elkezdődött a szentmise.

Az olvasmányokat követően a kispapok kara énekelte el a passiót Urbán Péter karnagy vezetésével.

A szenvedés együttérzést vált ki az emberben. De ha Jézust, egy igaz embert, az Isten fiát látjuk szenvedni, felháborodás, tehetetlen düh, szégyen és bánat is jelentkezik mellette – mondta beszédében a főpásztor. Hozzátette: Jézus valóban megélte az elhagyatottság érzését a kereszten. Gyakran a mai ember is úgy érzi, hogy küzdelmeiben, szenvedéseiben az Isten nincs mellette. Ő azonban mindig hűséges. Jézust sem hagyta el, és minket sem fog.

Mi úgy tudjuk leginkább megmutatni a szeretetünket isten iránt, ha áldozatot hozunk érte. Ő az életét adta értünk, mert nagyon szeretett bennünket. Hogy az életünk teljes legyen, nekünk is tanulni kell ezt a szeretetet, így vele együtt mi is részesülünk a feltámadás dicsőségében – fogalmazott szentbeszédében Ternyák Csaba.

A homília után a főpásztor és a hívőközösség előtt megerősítették keresztségi fogadalmukat azok a felnőttek, akik húsvétkor részesülnek majd a beavató szentségekben.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét virágvasárnap. Az esztergomi ünnepről ITT olvashatnak.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét virágvasárnap. A szertartás a székesegyház mellett található Apor Vilmos püspök terén, az Árpád-kori templom romjai előtt kezdődött barkaszenteléssel és a főpásztor prédikációjával.

A körülötte lévők Jézust több alkalommal szerették volna királlyá kiáltani, hallva beszédeit és látva csodáit, az Úr azonban visszautasította a „királycsináló projektet” – ahogy ma mondanánk. A jeruzsálemi bevonulást azért vállalta, mert látta az emberek hitének gyengeségét, és ezzel kívánta őket felkészíteni az elkövetkezendő eseményekre: szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására – fogalmazott elmélkedésében Veres András.

Jézus egyáltalán nem akart annak a politikai messianizmusnak helyt adni, amely kortársai gondolkodásában erősen jelen volt. Ők azt a Dávid házából származó megváltót várták, aki elűzi a rómaiakat, és egy új országot alapít. Jézus, hogy bizonyítsa, mennyire nem ezt kívánja, egy fricskát is ad: hiszen nem úgy vonul be, ahogy a politikai hatalomra törők, hanem egy szamárcsikóra szállva érkezik Jeruzsálembe. Ezzel is világossá akarja tenni, ő nem a politikai messiás, akit várnak, hanem a Megváltó, akit az Isten küld hozzánk. Virágvasárnap elővételezése a feltámadás örömének. Ezt azért adja nekünk Jézus, hogy a nagyhét, különösen a nagypéntek szenvedésében őszinte szívvel tudjunk vele osztozni, és így tudjunk hálát adni a megváltásért – emelte ki a püspök, majd minden jelenlévőnek kegyelmekben gazdag nagyhetet kívánt, és buzdított mindenkit a nagyheti és húsvéti szertartásokon való részvételre.

A szentbeszédet követően a liturgia a székesegyházban folytatódott Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának felidézésével. A passiót a Palestrina kórus énekelte.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs érsek a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét virágvasárnap. A szertartás az érseki kastély kapujánál kezdődött a barkaszenteléssel, valamint megemlékezéssel Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról.

Az evangélium felolvasása után az asszisztencia a templomba vonult, ahol az Úr szenvedéstörténetének felidézésével folytatódott a liturgia. A passiót a főszékesegyházi kórus énekelte Zsebics Ilona vezetésével. A főpásztor szentbeszédében kiemelte a szó tisztaságának fontosságát, a lelki készenlétet, valamint a compassio, az együtt szenvedés értékét.

***

Pécsi Egyházmegye

A nagyböjt utolsó hetének kezdetén, virágvasárnap Udvardy György megyéspüspök celebrált szentmisét a pécsi székesegyházban. Az ünnepi szertartás a székesegyház nyugati kapujában barkamegáldással kezdődött. A Neokatekumenális Út közösség tagjai a kezükben tartott pálmaágakkal idézték fel Jézus jeruzsálemi bevonulását.

Az énekelt passiótörténetet követően Udvardy György arra hívta fel a hívek figyelmét homíliájában, hogy virágvasárnap az Egyház előre bevon minket az eseményekbe. „Mi magunk is részesévé válunk a szenvedéstörténetnek. Ha a következő napokban tanítványi lelkülettel veszünk részt az eseményeken, ha erősítjük a vágyunkat, hogy mélyebbre juthassunk az Istennel való kapcsolatunkban, akkor bevonódunk a nagyhét történéseibe. Virágvasárnap átéljük a reményt, hogy az Atya hűséges. Ahogyan fiát új életre keltette, úgy a mi lelkünk halott területeit is életre kelti. Az egyházmegyénk idei mottójául választott idézet, a Zsidóknak írt levél részlete is erre a hűségre int: Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette (Zsid 10,23).”

A főpásztor a szentmise zárásában megköszönte a kisgyermekes családok jelenlétét, és biztatta őket, hogy törekedjenek minél több liturgikus szertartáson részt venni, hiszen ami a szülőknek fontos, az lesz a gyermekek életében érték.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Urunk jeruzsálemi bevonulásának emlékére barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi szertartás Székesfehérváron az altemplom előtti téren, ahonnan Spányi Antal megyéspüspököt és az asszisztenciát követve körmenetben érkeztek a hívek a templomba.

Az énekelt passió elhangzása utána a főpásztor röviden szólt a hívekhez. Emlékeztetett: a mai vasárnapot a jeruzsálemi bevonulás örvendezésében kezdtük, és aztán a passió mély csöndjébe érkeztünk, mely előrevetíti számunkra a szenvedéstörténet és belevon a következő hét eseményeibe. Mindez értünk történt, értünk történik.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét virágvasárnap.

A templom előtti téren felállított asztalon elhelyezett barka és pálmaágak megáldása után a főpásztor rövid szentbeszédet mondott. Ebben kiemelte, Jézus hatalmas ujjongás között vonult be Jeruzsálembe. Ugyanígy szeretne a mi életünkbe is bevonulni: a családjainkba, a házasságokba, a szenvedéseinkbe. A passióról szólva Székely János hangsúlyozta, hogy az nem a fizikai kínokról szól, hanem a húsvéti győzelemről. Jézus végtelen fönséggel járta végig a szenvedést, de a húsvét fénye átragyogta a legsötétebb éjszakákat. Jézus győzött a bűn és a halál felett. Minket is arra tanít, hogy mi is így szenvedjünk. Engedjük be a szenvedéseinkbe a húsvét fényét.

* * *

Váci Egyházmegye

A virágvasárnapi szertartás a váci piarista templom előtt, a Szentháromság téren kezdődött, ahol Beer Miklós megyéspüspök megszentelte a hívek által hozott barkákat. A nagyhétről, illetve Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról elmélkedve feltette a kérdést: vajon húsvét előtti vagy húsvét utáni hittel gondolunk Jézus jeruzsálemi bevonulására és kínszenvedésére?

A székesegyházban a Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói Jézus jeruzsálemi bevonulását idézve pálmaágakat lengetve, énekszóval köszöntötték a főpásztort és kíséretét: „Jönnek a gyerekek, pálmaágat lengetnek. Áldjuk Dávid Szent Fiát, énekeljünk hozsannát…”.

A gyerekek kórusát a passió követte, jelezve, hogy Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulása csak a kezdete a szenvedéstörténetnek. A passió elhangzása után a főpásztor a bevezető kérdésére visszatérve hangsúlyozta, hogy keresztény hittünk lényege a húsvét utáni hit. Az, hogy hisszük és valljuk: Krisztus kereszthalála és feltámadása hozta el megváltásunkat.

Majd a gyermekek pálmaággal való üdvözlete kapcsán felidézte, hogy Jézus örült és visszaintegetett az őt köszöntő gyermekeknek, mert ők előítélet nélkül, a felnőttekre jellemző önzés nélkül fogadták. „A gyermekektől kell megtanulnunk a titkot, amelyet Jézus mindnyájunknak szeretne átadni, hogy mi is meg tudjunk szabadulni az előítéletek béklyójából, a felnőtt okosságunk rabságából, az önzésünk zsákutcájából” – hangsúlyozta a megyéspüspök.

Jézus a teremtő Istennek azzal a szándékával jött közénk, hogy arra az életre vezessen minket, amely az egymás iránti szeretetből fakad, hogy felkaroljuk az elesetteket, segítsük a rászorulókat, éhezőket, otthontalanokat, azokat, akik bármiféle szenvedést élnek át. „Az elesettek felkarolása révén érthetjük meg életünk igazi értelmét, ami a szeretetnek, az önzetlenségnek, a krisztusi lelkületnek a lényege, amely túlmutat az emberi korlátokon, és az örök élet távlatából ad értelmet életünknek. Ezzel a lelkülettel készüljünk a nagyhét eseményeire, kérjük a Fájdalmas Szűzanyával és a tanítványokkal együtt a Szentlélek megvilágosító kegyelmét, hogy húsvét utáni hittel és a feltámadás reménységével tudjuk Jézust követni” – buzdította a híveket homíliája végén a főpásztor.

Az ünnepi szentmisén zenei szolgálatot teljesített a váci székesegyház Szent Cecília kórusa Varga László karnagy vezetésével, illetve a székesegyházi kórusiskola Verbay Zsuzsanna karnagy vezényletével. Orgonán kísért Tóth Rita és Verbay Zsolt, közreműködött Cs. Nagy Tamás (hegedű), Dudinszky Luca (fuvola).

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi várban barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi liturgia a Szentháromság téren. Márfi Gyula érsek kispapok asszisztenciájával vonult a térre és a Szentháromság-szobor előtt megáldotta a barkákat. Ezután Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve vonultak be a bazilikába, ahol a szentmise keretében a Szent Mihály kórus énekelte el a passiót. A szentmisét a főpásztor Nagy Károly apát-kanonokkal és Felker Zsolt káplánnal együtt mutatta be.

Márfi Gyula érsek homíliájában Krisztus szenvedése és kereszthalála kapcsán arról beszélt, hogy ha valaki érzéketlenné válik a szenvedésre – a kereszthordozásra –, akkor érzéketlenné válik a szeretetre is. A szeretet nem lehet teljessé, ha az ember nem vállalja a szenvedést, a keresztet azokért, akiket szeret.

Végezetül arra kérte az egybegyűlteket, hogy imádkozzanak a kegyelemért, hogy megértsük a szeretet legmélyebb titkát. Krisztussal együtt tudjunk szenvedni és meghalni másokért, és vele együtt juthassunk el a feltámadás dicsőségébe.

A Szent Mihály-bazilikában minden évben virágvasárnap este kezdődik a nagyböjti háromnapos lelkigyakorlat, amelyet idén Varga László kaposvári püspök vezet.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Mudrák Attila; Ács Tamás; Fülöp Ernő; Loósz Róbert; Lugosi Balázs; Szombathelyi Egyházmegye; Bölönyi Gabriella; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír