Szolnok védőszentjévé választották Sándor Istvánt – KÉPGALÉRIÁVAL

2014. október 26., vasárnap | 18:59

Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott huszadik századi vértanút.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyéspüspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki főplébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren a nyár elején felállított Sándor István szobor mellett.

A szolnoki városi tanácsosok 1832-ben védőszentjükké választották Xavéri Szent Ferencet az akkoriban dúló pestisjárvány idején, s kérték égi közbenjárását. Ma ugyancsak közbenjárását kérik a kommunista diktatúra idején vértanúhalált szenvedett szolnoki születésű szalézi szerzetesnek, hangsúlyozta Máthé György atya, hiszen – átvitt értelemben – a pestis ma is fenyeget. Szembe kell nézni és ellen kell állni azoknak az ártó eszméknek, ideológiáknak, amelyek a krisztusi jóval szemben a rossz hatalmát hirdetik.


Az ünnepi alkalommal bemutatott szentmisén Beer Miklós váci püspök emlékeztetett, hogy éppen száz esztendeje tört ki az első világháború, s néhány hónappal később született az a gyermek, akit később az egyház a boldogok sorába emelt.

Egyik oldalon a halál száz évvel ezelőtt, a másik oldalon pedig az élet... Mi, hívő emberek feltekintünk a keresztre: ahonnan a halál származott, onnan fakad a feltámadás, onnan fakad az élet. „S ezt ma, Sándor István századik születésnapján hittel idézzük fel, az ő személyén és életpéldáján keresztül. Megölhették őt, értelmetlen gyűlölettel, de utána néhány évvel a pesti fiatalok kimondták: elég már! Elég a gyűlöletből, elég a gonoszságból, elég a halálból!” – hangsúlyozta a főpásztor.

A szentmise keretében tizenhatan járultak a bérmálás szentségéhez, köztük Boldog Sándor István egyik rokona is. Jelen voltak azok a szalézi fiatalok, akik negyedévenkénti animátori továbbképzésüket éppen ezekben a napokban tartották a városban. Az ünnepség végén megkoszorúzták Boldog Sándor István szobrát, az újonnan bérmáltak pedig égő mécseseket helyeztek el az emlékmű körül.


Boldog Sándor István

Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án. Édesapja MÁV segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940–49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941–45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben.

1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet).

Sándor István lakhelye s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta). Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, cserkészotthonnak szolgáló ház, nyomda és több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával levél útján a katonaidő alatt is élénk kapcsolatot tartott.

1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant tanított.

1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952. október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas életét.

Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggáavatási eljárást. Ferenc pápa döntése szerint Sándor István szalézi szerzetes testvér, vértanú boldoggáavatási szertartása 2013. október 19-én volt Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren. A boldoggá avatást a pápa képviseletében Angelo Amato szalézi bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végezte, a szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be.

Fotó: Cser István

Cser István/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
-nem-rovidultem-meg-folszenteltsegemben-beszelgetes-biro-laszlo-puspokkel-hivatasrol-betegsegrol
„Nem rövidültem meg fölszenteltségemben” – Beszélgetés Bíró László püspökkel hivatásról, betegségről

Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense, május 21-én ünnepli püspökké szentelésének 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból felkerestük őt a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórházban.

2019. május 21., kedd
megindito-kepek-es-tanusagtetel-fogvatartottak-adtak-elo-szent-adorjan-legendajat
Megindító képek és tanúságtétel – Fogvatartottak adták elő Szent Adorján legendáját

Családok ülnek kis körökben a balassagyarmati volt vármegyeháza dísztermében; lelkesen beszélgetnek, mosolyognak, nevetnek, már-már idillinek tetsző a pillanat. Csakhogy ez egy rendkívüli találkozás a városi börtön fogvatartottjai és családtagjaik között.

2019. május 20., hétfő