Az evangéliumi normalitás követe – Itthon is bemutatták Wim Wenders Ferenc pápáról szóló filmjét

2018. november 26. hétfő 21:22

A VII. Keresztény Film- és Könyvnapok keretében tartották meg november 24-én Wim Wenders Ferenc pápa – Egy hiteles ember című filmjének magyarországi bemutatóját a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A bemutató előtt beszélgetést szerveztek a Szentatya személyéről, jelentőségéről.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Wim Wenders idén elkészült, Ferenc pápáról szóló – jelentőségét tekintve megkerülhetetlen – portré-, dokumentumfilmjét a hazai DVD-kiadásával egy időben itthon a VII. Keresztény Film- és Könyvnapok keretében mutatták be. A szombat esti vetítést megelőző órában Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője egy olyan beszélgetést vezetett, melyen először vett részt együtt az egyházfő személyének, szolgálatának és üzeneteinek legjobb hazai ismerői közül Török Csaba teológus, egyetemi tanár és a Ferenc pápa megnyilatkozásait folyamatosan követő, s mondhatni, napi szinten fordító piarista szerzetes tanár, Tőzsér Endre. E közvetlen, hangoló eszmecsere tudatosan nem a film „spoilerező” értékeléséről, elemzéséről szólt, a szűkös időkeret engedte hat kérdésben, hat szempontból ragadta meg Ferenc pápa személyét, a jelenséget és jelentőségét, üzeneteinek evangéliumi indíttatását. A molinón olvasható mottószerű cím afféle programadás: „Mindannyian felelősek vagyunk a változásért!”

Kiindulásként a „gesztusok pápájáról” szóltak, aki igyekszik egyszerűen élni, figyelmesen, őszinte szociális érzékenységgel közelít másokhoz, nem ad a külsőségekre, például ragaszkodik ahhoz, hogy maga vigye a repülőre bőr aktatáskáját „zsolozsmáskönyvével és borotvájával”. Minden téren arra hív fel, és az egyháziakat is arra sarkallja, hogy – Török Csaba kifejezésével élve – törekedjünk (újra) a „normalitásra”. Tőzsér Endre a szavak erejét és a gesztusok nyelvét emelte ki, amely Ferenc pápává választásának első pillanatától megnyilvánult. Szegénység, egyszerűség, közvetlenség… – gesztusok, amelyek az Egyház valódi gyökeréig, a krisztusiig vezetnek vissza.

A következő pontban a pápa szerzetesi kötődését, jezsuita voltát vették górcső alá. Török Csaba egy (a klasszikus irodalomból is) ismert, szarkasztikus orosz mondást idézett: „Ravasz, mint egy jezsuita.” A „ravaszság” az evangéliumi okosság értelemében igaz Ferencre. Zseniális érzékkel ragadja meg a világot foglalkoztató, nyomasztó, bántó gócpontokat. A Szent Ignác-i lelkiséget követve a valóságból indul ki. Nem ideologizál, „használja az érzékeit” – mindenben igyekszik keresni és megtalálni Istent. Tőzsér Endre kiemelte, hogy a pápának szívügye az Egyház társadalmi tanítása. Méltatta konkrétságát, gyengédségét, közösségi gondolkodását, képességét-nyitottságát az odafigyelésre, a meghallgatására.

Az első, tengeren túlról való, dél-(latin-)amerikai egyházfőt sokan és gyakran címkézik azzal, hogy baloldali, marxista, ezzel párhuzamosan lesajnálóan vagy aggodalommal emlegetve a Dél-Amerikából indult „gyanús” felszabadítási teológiákat. Török Csaba felvázolta az említett irányzattal-mozgalommal kapcsolatos európai zavar és bizalmatlanság történelmi, ideológia okait és megítélésének változását, kimutatva, hogy Ferenc pápa nem tesz egyebet, mint hogy az elméleti teológia helyett, onnan hozott érzékenységgel és személyes tapasztalatával a gyakorlatira, a cselekvőre, a közösségire helyezi a hangsúlyt. Tőzsér Endre ehhez kapcsolódva arra világított rá, hogy az olasz ősöktől származó pápa spanyol anyanyelvének sajátosságai mennyire meghatározzák gondolkodásmódját és azt, ahogyan fogalmaz. 

Magától értetődő átmenettel a kerekasztal-beszélgetés következő témája a „pápa nyelvezete” volt. Már első, Evangelii gaudium kezdetű buzdítása is revelációként hatott. A piarista hozzászóló az erős képekre, a metaforákra, a pontosan tisztázott fogalmakra hívta fel a figyelmet, igazolva, hogy Bergoglio, Buenos Aires érseke a valóságból jött, képes az átlagemberek nyelvén is szólni. Tőzsér Endre felhívta a figyelmet arra, hogy a pápa soha nem arról beszél, hogy mit kell tennünk, hanem arról, hogy mire kaptunk meghívást. Nem az elvárást, hanem a hivatás ajándékát és örömét hangsúlyozza, a hit megélésére buzdít. Török Csaba is fontosnak tartja, hogy a teológia az emberekhez szóljon – hiszen éppen ez a „jézusi prédikációs gyakorlat, a jézusi nyelvezet”. A pápának nagyon is megalapozott és magas szintű a teológiai tudása. Jóllehet elméletileg felvértezett, sokan megpróbálják afféle jámbor „plébános bácsinak” beállítani. Ha akarna, minden fórumon teológusként nyilatkozhatna meg. De nem akar. Tudatosan kerüli az öncélú okoskodást.

A beszélgetés ötödik „pontja” a pápai dokumentumokban, üzenetekben gyakran előforduló fogalomról, az örömről, az öröm továbbadásáról szólt. Török Csaba alapfeltételnek tartja, hogy az Egyház, a hívő újra megtalálja az örömet. Kiváló diagnózisokat tudunk ugyanis adni a világ gondjairól, a társadalmi nehézségekről, de a keserű mondatok után rendszerint hiányzik a megoldás, az orvosság. Pedig ahogyan a pápa 2013 adventjén fogalmazott: az Egyház nem menhely a szomorkodóknak. Persze nem öncélú örömködésre kell törekednünk, hanem a küldetéstudatunk felszítására, amelyhez Isten erőt ad; útnak indít, megerősít. Tőzsér Endre is vallja: az örömet csak valódi belső örömmel lehet továbbadni. Ferenc pápa ebben a szellemben a teremtés rendjét, a világot és a másik embert – nemtől, vallástól, hovatartozástól függetlenül – ajándékként fogja fel, ennek értelmében szólítja meg.

Zárásként az egyházfő első homíliája, „programadó beszéde” került szóba, amelyben Szent József alakjának jelszerűségét emelték ki. Török Csaba szerint József karaktere végigkíséri a pápa útját. József a „custos”: őrző, oltalmazó, gondviselő. Ilyenformán az egyetemes emberi hivatás jelképének is tekinthetjük. Nem véletlenül fontos példa a pápa számára. Ahogy Tőzsér Endre összegezte, az egyházfő legfőbb törekvése az egymással és a teremtett világgal való törődés. 

Tegyük hozzá, micsoda kegyelem, ha tetszik, „szerencse”, hogy az Egyházban nem a politikában hangoztatott kétesélyes mondás érvényesül: egy ország, egy nép olyan vezetőt kap, amilyet megérdemel. Az Egyház nem a megérdemeltet kapta, hanem azt, akire a legnagyobb szüksége volt. Ahogy annak idején Assisi Szent Ferencet...

*

A beszélgetést követően, a filmpremier előtti percekben az Uránia Nemzeti Filmszínház nagytermének színpadán Torgyán Attila, az Etalon Kiadó vezetője hangsúlyozta: fontos küldetésének tartotta a kritikus és elismert filmrendező a maga nemében páratlan dokumentumfilmjének magyarországi bemutatóját. Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntőjében elmondta, személyesen fáj neki, hogy sokan nem értik, valójában nem ismerik Ferenc pápát. A film megtekintéséhez nem „jó szórakozást kíván”, hanem, hogy segítsen hozzá Ferenc pápa jobb megértéséhez, és üzenetei evangéliumi indíttatásának megismeréséhez.

A VII. Keresztény Film- és Könyvnapok három napja alatt több mint kétezer néző látogatott el a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházba. A november 23˜–25. között zajló esemény fő szervezője az Etalon Film Kiadó volt. A családok mellett hittancsoportok, papok és szerzetesek is érkeztek a programokra. A szombaton vetített, Boldog Karolina Kózkówna lengyel vértanú életét bemutató A letépett kalász című lengyel film producere, Marta Strugala és Aleksandra Hejda, a film főszereplője is részt vett a rendezvényen.

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
kegyelmet-es-eszkozoket-kapunk-hithez
Kegyelmet és eszközöket kapunk a hithez – Vízi Elemér SJ tartományfőnök a huszonöt éves Manrézáról

Huszonöt évvel ezelőtt, Szent Erzsébet napján áldotta meg Angelo Acerbi pápai nuncius a jezsuiták dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Házát. A lelkigyakorlatos és konferenciaközpont történetéről, jelenéről és a jövőre vonatkozó tervekről Vízi Elemér SJ tartományfőnököt kérdeztük.

19:59
ferenc-papa-gondolkodjunk-el-miben-tudnank-valtoztatni-magatartasunkon
Ferenc pápa: Gondolkodjunk el, miben tudnánk változtatni magatartásunkon!

December 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala imát a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Hangsúlyozta, hogy nekünk is tudnunk kell változtatni magatartásunkon, nyitnunk kell mások felé, reményt és vigaszt kell vinnünk az embereknek.

18:57
Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 9.

Mai evangélium – 2018. december 9.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle