Gyermekvédelem a katolikus köznevelésben

2019. február 4., hétfő | 11:28

Az elmúlt években a hazai köznevelés terén a gyermek- és ifjúságvédelemnek új kihívásokkal kellett szembenéznie, új megoldásokat kellett találnia. Ezt tették a katolikus köznevelési intézmények szakemberei is a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) koordinálásával és segítségével.

Erről a folyamatról Barcsák Marianna intézetvezetővel, Szentes Judit szociális testvérrel, gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberrel, a KaPI munkatársával, és Csókay László pszichológussal, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport tagjával, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Pszichológia Tanszékének oktatójával beszélgettünk.

A Katolikus Pedagógiai Intézet az alapításától kezdve foglalkozik gyermek- és ifjúságvédelemmel – kezdi a beszélgetést Barcsák Marianna intézetvezető. – A lehetőségeihez mérten és azokkal élve folyamatosan szervezett továbbképzésekkel, műhelymunkákkal támogatja az intézményekben zajló gyermek- ifjúságvédelmi tevékenységet. Gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok felkészítéséről, akik ma már 622 katolikus intézményben látják el a feladataikat. Egy-egy konkrét gyermek- vagy ifjúságvédelmi ügy kapcsán is a KaPI nyújt segítséget a fenntartó vagy az adott intézmény kérésére. Az intézet gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport keretében több szakemberrel folytat együttműködést.

A kezdetek óta rengeteg tapasztalattal gazdagodtak a KaPI munkatársai, de a társadalmi változások és az információs technológiai fejlődés következtében az újabb generációk problémái új kihívások elé állították a gyermek- és ifjúságvédelmi szakembereket is. 

– A közelmúltban iskoláskorba került Z és Alfa generáció esetében a legtöbb probléma éppen a gyermek- és ifjúságvédelmi területen jelentkezik – folytatja Barcsák Marianna. – Ők már a „globális faluban” nőttek fel, a digitális eszközök, az internet használata a mindennapi életük része, és ennek következtében sokkal több veszélynek vannak kitéve, mint a korábbi nemzedékek. De más területeken is veszélyeztetettebbek.

– Húsz évvel ezelőtt a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozva még álmomban sem gondoltam, hogy például a kábítószer-függőség ilyen súlyos probléma lesz – teszi hozzá Csókay László pszichológus, ugyanakkor megjegyzi: ennek a munkának a sajátossága, hogy mindig követő, reaktív jellegű. – Nem tudjuk megjósolni, hogy öt vagy tíz év múlva milyen problémával kell szembenéznünk. Egy picit mindig fáziskésésben vagyunk, de az olyan intézménynek, mint a Katolikus Pedagógiai Intézetnek, éppen az a feladata, hogy gyorsan észlelje az új jelenségeket, veszélyeket, amelyek a családokat, a gyerekeket fenyegetik, és minél gyorsabban próbáljon akár helyi segítséget is adni – mondja a szakember.

Szentes Judit szociális testvér 2012 óta vezeti, szervezi a katolikus iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek továbbképzését a KaPI munkatársaként. Sorolja a gyermek- és ifjúságvédelem különféle, a köznevelést érintő területeit. – A megelőzés (prevenció) kiterjed például a droghasználat, a gyermekbántalmazás, a játék- és az internetfüggőség, az áldozattá vagy bűnelkövetővé válás területeire, a tanulási vagy magatartászavarokkal küzdő tanulókkal való foglalkozásra. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményi protokolljának bevezetéséhez támogatást biztosítunk a katolikus intézményekből származó jó gyakorlatok megismertetésével, és az esetmegbeszélések által segítséget nyújtunk az egyes pedagóguscsoportoknak a problémák kezelésére.

Az intézménynek jelzési kötelezettsége van: ha észlel egy problémát, akkor jelzi azt a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak. A mi kollégáinkat, akik az alapellátással működnek együtt, elsősorban a prevenció területén tudjuk szakmailag segíteni.

– A Katolikus Pedagógia Intézetnek komoly szerepe van abban, hogy az óvodában, iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök vagy ezt a feladatot ellátó kollégák szakmailag is megalapozott módon lássák el feladataikat. Képzéseken keresztül juttatják el hozzájuk az új tudományos, szakmai ismereteket. Ugyanakkor fontos, hogy élő kapcsolatuk legyen az alapellátó rendszerrel is: a kollégáknak tudniuk kell, kit értesítsenek, ha problémát észlelnek – teszi hozzá Csókay László pszichológus.

Az immár negyedik éve zajló esetmegbeszélő programnak is fontos szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi munka elmélyítésében– mondja Szentes Judit. – Ez a program úgy alakult ki, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport, amelybe több iskolától, több fenntartótól érkeztek szakemberek, jelezte, hogy nemcsak a szakmai ismeretek továbbadására lenne szükség, hanem az információk átadása mentén konkrét esetek megbeszélésére is. Ilyen megbeszéléseket Budapesten és vidéken is tartunk. Nyilvánvaló, hogy más gondok adódnak egy északkelet-magyarországi kistelepülés intézményében, mint például egy dél-dunántúli nagyobb város iskolájában. Ezekre az alkalmakra vagy több tantestületből érkeznek a kollégák, vagy egy adott nevelőtestülethez látogatunk el egy iskolába, ezek az esetmegbeszélések – természetesen – szakmai korrektség mellett folynak.

– A Judit által említett megbeszélések alkalmával láthatjuk, hogy gyakran az egész iskola működését meghatározza, mennyi ott a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek – veszi át a szót Csókay László. – Az adott iskolai közegben megfelelő módot kell találnunk a gyerekek és a szülők hatékony megközelítésére, megnyerésére. Az „Útkereső…” programunk keretében pedig próbálunk olyan fórumot biztosítani, ahol a kollégák is megfogalmazhatják a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét gondokat, problémákat – teszi hozzá a pszichológus. 

A KaPI honlapján elérhetők a különféle, gyermek- és ifjúságvédelmi területhez kapcsolódó segédanyagok. Problémacsoportokra bontva összefoglalókat olvashatunk a jó gyakorlatokról, találunk kidolgozott prevenciós anyagokat, többek között a gyermekbántalmazás témájában is, és átfogó, az intézmény egész működését lefedő gyermek- és ifjúságvédelmi protokollmintákat is.

– A gyermek- és ifjúságvédelem a katolikus intézményekben az elkötelezettségünkből eredően jelentősebb figyelmet kap – mondja Barcsák Marianna intézetvezető. Ehhez nagy segítséget nyújt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2014-es, Irányelvek a kiskorúak védelmében című anyaga, amely alapján elkészültek az egyházmegyék gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatai. Irányt mutatnak még a Szentszék Katolikus Nevelési Kongregációjának legutóbbi dokumentumai, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának megnyilatkozásai, a pápai megnyilatkozások vagy akár az általa összehívott konferenciák zárónyilatkozatai. Úgy gondolom, ezen a téren a legfontosabb teendő, hogy a pedagógusok az iskolai tevékenységük során sokkal tudatosabban ismerjék fel, kezeljék ezeket a helyzeteket, és legyen olyan pszichológiai és kommunikációs eszköztáruk, amivel képesek reagálni a problémákra.

A gyermekbántalmazás a média aránytalansága okán most kiemelt terület, ugyanakkor például az iskolásoknál a játék-, az internet- és az alkoholfüggőség hasonlóan súlyos probléma, ám mégsem került még eléggé fókuszba.

A gyermekbántalmazás ugyanakkor rendkívül összetett téma, kezdve a fizikai, az érzelmi, a szexuális bántalmazástól egészen az elhanyagolásig – veszi át a szót Szentes Judit. – Ilyen bántalmazások régebben is történtek, most talán annyival jobb a helyzetünk, hogy vannak szavaink ezekre a problémakörökre, több a tudásunk erről, és ez a prevenciót is jobban segíti.

Csókay László pszichológus hozzáteszi: többnyire a serdülőkorban jelentkező játékszenvedély, drogfüggőség hátterében is ott van a gyermekbántalmazás vagy az elhanyagolás. A gyerekek nem véletlenül lesznek játékfüggők vagy drogfüggők.

– Természetesen ezek a témák is megjelennek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos esetmegbeszéléseken. Önbecsapás azt gondolni, hogy ilyen gondokkal nem lehet találkozni az egyházi fenntartású iskolákban – folytatja Csókay László –, ezért szükséges a pedagógusok ismereteinek bővítése, és e témák iránti fogékonyságuk elmélyítése. Fontos ugyanis, hogy észrevegyék, ha valami baj van a gyerek körül. A magatartási, tanulási problémák hátterében sok esetben ugyanis nem lustaság, rosszaság vagy képességzavar áll, hanem olyan sérülés, amit a gyerek megélt, és ami miatt nem tud megfelelően teljesíteni. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyereknek azért nincs készen a házi feladata, mert nem volt kedve megcsinálni, vagy azért, mert otthon apu és anyu éppen úgy veszekedett, sőt verekedett, hogy kisebb gondja is nagyobb volt annál, meglesz-e a házi feladata, vagy sem. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz: üres a leckefüzet. De nem mindegy, hogy ezek után fekete pontot, egyest kap a tanuló, vagy segítséget a pedagógustól, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől. A pedagógus kollégáknak erre a megkülönböztetésre kell érzékennyé válniuk, és sajnos azt látjuk, hogy annak idején a felsőoktatásban a tanári pályára való felkészítésükben ezek a szempontok nem szerepeltek. Ezért nagyon fontos, hogy ennek pótlásáról gondoskodjon az intézményfenntartó. Ezt a gyermek- és ifjúságvédelemi munkához szükséges tudást a KaPI segítségével tudja közvetíteni a kollégák felé.

– A képzések, esetmegbeszélések során a pedagógusok talán érzik azt is, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, létezik egy olyan hálózat, ami segíteni tudja őket a gyermek- és ifjúságvédelem terén végzett munkájukban – mondja Barcsák Marianna. – Célunk, hogy kialakuljon egyfajta közösség, ahol megoszthatjuk egymással a jó gyakorlatokat, protokollokat, amelyeket azután a helyi sajátosságok figyelembevételével át lehet venni. E téren például a bencések és a jezsuiták léptek először, de más iskolák is közreadták már a tapasztalataikat. A mi feladatunk, hogy felszínre hozzuk és megosszuk a jó gyakorlatokat, és ha létrejött a közösségi hálózat, akkor kisebb helyi köröket is segítsünk kialakítani, hogy a megfelelő érzékenység, és a szakmai ismeretek birtokában helyben tudjanak megoldást találni a problémákra. Májusban ezzel a céllal szervezünk szakmai konferenciát. Szeretnénk meghívni a fenntartók gyermek- és ifjúságvédelmi szakembereit, az óvoda- és iskolapszichológusokat, pedagógusokat és gyerekvédelmi szakembereket, akik ebben a hálózatban együttműködnek, hogy ismereteket adjunk át, és kapcsolatokat építhessünk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szándéka alapján idén ősztől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyerek- és ifjúságvédelmi képzést indít, amelyhez szeretnénk felhasználni a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának képzési ajánlásait.  

– Számos jó gyakorlat létezik a katolikus iskolarendszerben a prevenció területén, amelyek közül többet is igyekszünk majd bemutatni az említett a konferencián – folytatja Szentes Judit. – Tizenkét szekcióban kerülnek majd elő a különféle problématerületek és a lehetséges megoldások.

Több évtizedes gyermek- és ifjúságvédelmi tapasztalata alapján Csókay László szintén hangsúlyozza e konferencia fontosságát: – A gyermek- és ifjúságvédelem mindig közös munka, hálózatban történik, itt egymagában senki nem tud boldogulni. A kapcsolatok létfontosságúak, és ezek megteremtésében a Katolikus Pedagógiai Intézet fontos szerepet játszik.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

A cikk nyomtatott változata az Új Ember 2019. február 3-i számában jelent meg.

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle