A Szentlélek ad számunkra erkölcsi útmutatást – Beszélgetést rendeztek a lombikmódszerről Budapesten

2018. január 11. csütörtök 19:59

„Lombik? Bébi?” címmel rendeztek beszélgetést a 72 Tanítvány Mozgalom Részigazság Klubjában január 10-én. Roska Péter morálteológust és Dervarics-Boros Ágnes Creighton-oktatót Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője kérdezte a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A bevezetőben Szikora József arra emlékeztetett, hogy korunk problémái a technológia gyors fejlődéséből adódnak. E változás során olyan etikai kérdések merülnek fel, melyek mindeddig nem okoztak problémát.

Roska Péter morálteológus szerint Isten bízta ránk a természetet, önmagában tehát a technológia nem bűnös. Ugyanakkor nem élhetünk vele vissza. A globális felmelegedés is mutatja, hogy nem tehetünk meg mindent.

„Természetes és nem természetes között hol húzódik a határ?” – tette fel a kérdést Szikora József.

„Végső soron minden természetes, amire képesek vagyunk. Az Egyház nem azt vizsgálja, hogy valami természetes-e, hanem azt, hogy etikus-e. Összhangban van-e mindaz, amit teszünk, Isten tervével” – válaszolta Roska Péter. Érdemes lenne egy szentségimádás során – leborulva az előtt, aki létrehozott minket –, végiggondolni a bioetikai kérdéseket. Így könnyebb lenne felismernünk azt a lényeget, amit Isten belénk ültetett.

Dervarics-Boros Ágnes szerint az Egyház dokumentumait nemcsak az eszünkkel, hanem a szívünkkel is meg kellene értenünk. Nem csak a dogmákat kell látnunk, észre kell vennünk, hogy az Egyház anyaként óv bennünket. Az is fontos, hogy az Egyház nem véd meg a kereszttől. A meddőség kérdése is nagyon sok fájdalommal jár, de az Egyház nem hagy magunkra, hanem az igazságot kimondva ölel át a szeretetével.

Hol kezdődik az ember? E kérdésre válaszolva Roska Péter azt emelte ki, hogy „az emberi méltóság alapja az emberi fajhoz tartozás ténye”. Az Egyház nem mondta ki, hogy Isten mikor teremti bele az emberbe a lelkét. Az viszont biztos, hogy élőlényként az emberi faj tagját megilleti a személynek kijáró tisztelet. Akiben benne van a negyvenhat kromoszóma, akinek emberi DNS-e van, azt tisztelnünk és védenünk kell.

Szikora József kitért Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének 2017. augusztus 20-án, a Szent István-bazilika előtt elmondott homíliájára: „Egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben.” Erre nagyon sokan reagáltak, a reflexiók egy része szakmai, érzelmi érveket vonultatott fel, mások kifejezetten ellenségesek voltak.

„Erről a témáról tíz szakemberrel együtt írtam egy összefoglalást, mely a Magyar Kuríron jelent meg” – emlékeztetett Roska Péter morálteológus. Jól látszik, hogy sok jóhiszemű ember nincs tisztában azzal, hogy mi az Egyház tanítása. Pedig a Katolikus Egyház Katekizmusa megfelelő eligazítást ad ebben a kérdésében. A Bioetikai útmutató fiataloknak című kiadvány tudományos alapokon ismerteti a témát. Szent II. János Pál pápa Evangelium vitae (Az élet evangéliuma) kezdetű enciklikája úgy fogalmaz, hogy a lombikeljárás során „kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből”. Ugyanitt olvashatjuk, hogy „az úgynevezett »számfölötti embriókat« elpusztítják vagy tudományos és orvosi kísérletekhez használják föl; valójában azonban az emberi életet egyszerű »biológiai anyag« szintjére fokozzák le, amivel szabadon rendelkezhetnek.” Ezzel összefüggésben Roska Péter elmondta, hogy az Egyház megnyilatkozásai mély kutatásokra alapozódnak. A tudomány mai állását figyelemmel kísérő állásfoglalásokról, megközelítésekről a National Catholic Bioethics Center honlapján  tájékozódhatunk.

„Az elsőként felvetett szemponthoz egy mélyebb, átelmélkedett hit szükséges” – hangsúlyozta a morálteológus. Vajon miért alkotta meg úgy Isten az embert, hogy eredetét két személy egyesüléséhez kötötte? Két felelős személy felelős tettéhez, amelynél nincs jelen más. A lombikeljárásnál viszont mások is részt vesznek a foganásban. Egy technikai módszernél bizony az sem biztos, hogy valójában ki a biológiai szülő. A gyermek identitásával is összefügg a foganás természetes módja.

Dervarics-Boros Ágnes elmondása szerint a lombikeljárással fogant gyermekeket sem veti ki magából az Egyház. Ennek ellenére nem mindegy, hogy valaki miként fogan. A lombikeljárás során egy gyermek megfoganása hat-hét embrió elpusztításával jár. Magyarországon, ha egy-két éven belül nem jön a baba, meglehetősen gyorsan a mesterséges eljárások felé irányítják a párokat. Annak ellenére, hogy ma még nem lehet pontosan megmondani, hogy a lombikeljárást igénybe vevő nőkre ez a beavatkozás milyen hatással lesz, mint ahogy azt sem látjuk még, hogy az így fogant emberek – és az ő utódaik – később milyen egészségi és pszichés állapotban lesznek. A lombikmódszernél nem kíváncsiak arra, hogy a meddőséget mi okozza. Ezzel szemben a Creighton-módszer a nő termékenységének jeleit figyeli, és ezt jegyzi fel egy táblázatba. Erre alapoz az Egyház által elfogadott NaPro Technológia, mely az okokat keresi és gyógyítja. 

Az egyik hozzászóló véleménye szerint a lombikeljárás előtt is kivizsgálják a párokat. Ennek során a fogamzóképességet is igyekeznek növelni. Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke szerint az orvosok között nincs egyértelmű vélemény arról, hogy a lombikeljárás során fogant gyermekek bármilyen módon hátrányban lennének. Fejérdy Gábor, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének tagja szerint viszont bizonyos megbetegedések kockázata nagyobb azoknál a nőknél, akik lombikeljárásban vettek részt. Az is fontos szempont, hogy sajnos a lombikmódszert követő orvosok nem hívják fel arra a figyelmet, hogy a „terhesség előtti redukció” valójában a már megfogant embriók elpusztítását jelenti. Egy másik felszólaló azt hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a fiatalok megfelelő szexuális nevelésére, mint amilyen például a Ciklus-show. Egy orvos szerint a szakmai protokollok kialakításánál sokszor az anyagi érdek számít, mely nem teremt megfelelő környezetet a természetes módszerek elterjedésének. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a változás folyamatossága miatt sokszor nehezen találjuk meg azokat a konkrét határokat, melyekről véleményt alkothatnánk.

„Mi, katolikusok hisszük azt, hogy Isten, a Szentlélek ad számunkra olyan erkölcsi útmutatást, mely alapján meg tudjuk szabni a határokat” – zárta le a beszélgetést Roska Péter morálteológus.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
het-kerdes-ferenc-paparol-magyar-kurir-adventi-nyeremenyjateka
Hét kérdés Ferenc pápáról – A Magyar Kurír adventi nyereményjátéka

Játékra hívjuk Olvasóinkat! A kérdéseinkre helyes választ adók között Wim Wenders „Ferenc pápa – Egy hiteles ember” című filmjét, valamint az Új Ember Kiadványok sorozatban a pápa katekéziseiből megjelent „Őrzők vagyunk – Szerdai katekézisek 2013–2014” című könyv egy-egy példányát sorsoljuk ki.

19:56
mezeskalacsos-puspoki-elokaracsony-szekesfehervari-szent-kristof-hazban
Mézeskalácsos püspöki előkarácsony a székesfehérvári Szent Kristóf Házban

Mézeskalács illata mellett készülődtek a karácsonyra a székesfehérvári Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének lakói a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum munkatársainak közreműködésével december 14-én.

19:24