Akarok-e üdvözülni, vagy sem? – „NEKtek, Veletek” programsorozatot indítottak Debrecenben

2018. július 8. vasárnap 18:01

Július 7-én megkezdődött a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés központi programsorozata a debreceni Megtestesülés-templomban. Az első alkalmon Seregély István nyugalmazott egri érsek tartott elmélkedést.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A debreceni hívek a 2018–19-es előkészületi évben „Az Eucharisztia az Egyház életének forrása” mottóval egy éven keresztül minden hónap első szombatján találkoznak. Az Oltáriszentség előtt eléneklik az irgalmasság rózsafüzérét, előadáson, kötetlen beszélgetésen, majd tanúságtételeken vesznek részt, végül közel egyórás szentségimádás készíti fel őket a szentmisére. Az előadások témái az Eucharisztia, mint egyéni és közösségi keresztény életünk forrása minden hónapban egy-egy célcsoport lelki épülésére is szolgál.

Az imaórák Boldog Brenner János csontereklyéje jelenlétében zajlanak. Az Oltáriszentség vértanújának relikviáját az első alkalmon helyezték el a templomban, melyen Seregély István nyugalmazott egri érsek tartott elmélkedést az egyházmegye rózsafüzér-társulatai számára. Seregély István a szemináriumban Boldog Brenner János évfolyamtársa volt; hozzá hasonlóan egy másik paptársuk is az egyházellenes Rákosi-rendszer áldozata lett. Seregély érsek az ő közbenjárásukat kérte, tegyék számunkra lehetővé, hogy ezek a találkozások előre vigyenek és megújítsanak bennünket a Krisztushoz való hűség útján, megerősödve annak bizonyosságában, hogy velünk van az Isten, aki megígérte, hogy elvezet bennünket az örök életre.

Seregély István előadásában azt a mai gondolkodásban abszurdnak tűnő és ellentmondást szülő szentírási kijelentést magyarázta, miszerint Isten halhatatlanságra teremtette az embert, és saját lényének képmásává tette.  „Mert ha valóban Istenről beszélünk, hogyan hasonlíthat hozzá az ember, hogyan lehetséges a halhatatlansága?” — tette fel a kérdést Seregély érsek, majd arról az Istenről beszélt, aki a Názáreti Jézusban fogantatásától kezdődően az örök életig emberré lett, megadva a lehetőséget arra, hogy az ember olyan legyen, mint Isten. 

„De hiszen az ember esendő, hogyan lehetséges mégis mindez?” — tette fel ismét kérdését Seregély érsek, és hozzátette, erről is gondoskodott a Mindenható, hiszen odaadta Fiát értünk engesztelő áldozatul a kereszten. Egy kérdés maradt tehát: akarok-e üdvözülni, vagy sem?

„Az ember akarata, szabadsága Isten ajándéka, amit soha senkitől el nem vesz. Jézus Krisztus bennünk akarja helyreállítani Isten és az ember kapcsolatát egy örök életre alkalmas szent közösségben. Azt akarja, hogy szabadon fogadjuk el őt, éljünk az áldott ajándékaival, hogy helyreálljon az örök élethez szükséges együttműködés. Ennek megvalósulásához, hogy Isten mindenhol velünk legyen, felvette egy evilági jelnek, a kenyérnek és a bornak tapasztalati valóságát, hogy megfogható, látható és ehető legyen, vagyis a legszorosabb kapcsolatba kerüljön az emberrel. E mögött a Mindenható Isten embert üdvözítő örök akarata áll, amely akár tetszik, akár nem, az Isten nélkül boldogulni akaró ember örök üdvösségének is egyetlen útja” — fogalmazott Seregély István érsek.

A nyugalmazott főpásztor az Eucharisztia megalapítása óta eltelt több mint kétezer év hangsúlyozásával abban is megerősítette a híveket, hogy amíg ember él a földön és lesz utóda az apostoloknak, addig velünk lesz az Isten. Amikor oltárainkon a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé válik, akkor az ő áldozata van jelen, hirdetve, hogy az életét odaadó áldozati szeretetért mindenki, a legreménytelenebb, legbűnösebb helyzetben élő ember is elnyerheti az örök életet, ha megfogja Isten kezét.

Seregély István előadásának második részét, amely a rózsafüzér-imádságról szólt, ismét egy provokatív kérdéssel kezdte: Mi köze az Eucharisztiához a Boldogasszony által a világ megmentésére kezünkbe adott imádságnak?

„Az Eucharisztiában Isten van velünk, a rózsafüzér pedig máriás imádság, de egyben Krisztus imádsága, mert végigveszi a Názáreti Jézus életének minden lényeges vonását. Aki e titok jegyében imádkozza a rózsafüzért, az közelebb kerül Istenhez. A rózsafüzér Mária szemével kívánja láttatni Krisztust, ahogy ő megőrizte szívében ezen eseményeket” — válaszolta meg a kérdést Seregély érsek, majd javasolta, hogy a rózsafüzért imádkozzuk eucharisztikusan, amely egy egyénileg hozzátett gondolattal egészíti ki az Üdvözlégyet: „áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus, aki itt van velünk az Oltáriszentségben”. Ekkor észrevétlenül szentségimádássá változik a rózsafüzér imádkozása. Seregély István hasonlóképpen imádkozik, és azt tapasztalta, hogy ezáltal közelebb került Krisztushoz.

Ezzel is segíthetjük a Krisztushoz igazodó életünket, mert egyszer e földi élet minden kísérletezése véget ér, és csak egy kérdés merül fel: hasonlítunk-e Krisztushoz? Ferenc pápa szerint földi életünk végén nem kérnek tőlünk keresztlevelet, lelkészi ajánlást, hanem megnézik, hasonlítunk-e Krisztushoz, megmaradt-e bennünk a Jézus Krisztushoz hasonlóságra való törekvés, a keresztény élet, amely az örök üdvösség egyetlen útja.

Seregély István befejezésül Bosco Szent Jánost, az utcán élő fiatalok nevelőjének egyik álmát említette, amelyben az Egyház hajója viharba került, de nem süllyedt el. Ez annak az ígéretnek a megvalósulása, hogy az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Ez az álom egy festményen is látható, amelyen az Egyház hajója a háborgó tengerből kiemelkedő elszakíthatatlan lánccal két oszlophoz van kötve, melyek nem engedik a hajót elsüllyedni. Egyik oszlopon az Eucharisztia áll, a másikon pedig Szűz Mária. 

„Amikor e két eszközt életünk keresztény szellemiségének valljuk, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy Mária mint Isten fiának anyja az Eucharisztiában lévő Egyház égi anyja is, aki »igen« válaszával tagja lett a mi emberi családunknak” — fejezte be előadását Seregély István.

A délutáni találkozó agapéval, majd tanúságtétellel folytatódott, amely során Schuller Lászlóné és Henyusz Mária a nyíregyházi egyházközség egyik rózsafüzér-társulatának tagjaiként személyes imaéletükről, a közösség iránti elköteleződésükről beszéltek. A tanúságtételek után képmeditációs szentségimádás következett, amelynek záró perceiben Bánhegyiné Dehenes Dorottya, a Nagyváradi Állami Egyetem alapszakon végzett operaénekese énekelt. A szentségimádást követően mutatta be Seregély István érsek a szentmisét, amelynek elején ünnepélyesen elhelyezték Boldog Brenner János csontereklyéjét az oltár közelében. 

A találkozó következő alkalma augusztus 4-én délután 3 órakor kezdődik. Ezen alkalmon a templomi szolgálattevőkhöz, kántorokhoz, sekrestyésekhez és harangozókhoz szól két előadó, Maga László plébános és Tirpák Ferenc.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
hinni-jo-nagyszulok-bucsuja-matraverebely-szentkuton
Hinni jó – Nagyszülők búcsúja Mátraverebély-Szentkúton

Szent Anna és Szent Joachim ünnepéhez kapcsolódva a nagyszülőket várták július 22-én Mátraverebély-Szentkútra. A búcsús sokaság Varga László püspökkel ünnepelt.

11:48
-amig-az-urnak-szuksege-lesz-ram-beszelgetes-az-aranymises-ruppert-jozseffel
„Amíg az Úrnak szüksége lesz rám” – Beszélgetés az aranymisés Ruppert Józseffel

Ruppert József piaristát kérdeztük hivatásáról, pályájáról,

2018. július 22. vasárnap