Az MTA külső tagjává választották Adriányi Gábor egyháztörténészt

2016. május 3. kedd, 18:41

Adriányi Gábor Németországban élő egyháztörténészt a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották május 3-án, a testület 187. közgyűlésén Budapesten.


Adriányi Gábor (jobbra) a Mindszenty József-életműdíj átvételekor 2015-ben

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának huszonhárom kutatót választott meg az Akadémikusok Gyűlése, így részesült a címben Adriányi Gábor Németországban élő egyháztörténész, Fónagy Péter, a University College London pszichológusa, az Egyesült Államokban kutató Hajnóczky György orvos-biológus és Ozsváth Péter, a Princeton Egyetem matematikusa is.

A külső tagságra olyan életvitelszerűen külföldön élő tudós tekinthető érdemesnek, aki magát magyarnak vallja, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, és szoros kapcsolatot ápol a magyar tudományos élettel.

Adriányi Gábor katolikus egyháztörténész 1935. március 31-én született Nagykanizsán. Az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, Budapesten kitüntetéssel érettségizett. A Központi Szemináriumban meg kellett szakítania papi képzését, mert megtagadta a részvételt a békepapi mozgalomban. 1960-ban Zadravecz István püspök titokban szentelte pappá hivatalos egyházmegyei felhatalmazás híján a Szent Római Egyház titulusára. Lelkipásztori feladatait rejtve végezte, állandó hatósági megfigyelés alatt állt. 1961-ben a letartóztatás veszélye elől sikerült Németországon keresztül Rómába jutnia, ahol a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, és a Szent Tamás Egyetemen teológiai doktorátust szerzett.

Egyetemi tanári pályafutása 1971-ben a Bonni Egyetem Teológiai Karán vette kezdetét. Magyarországon kezdetben csak könyvein keresztül, majd a rendszerváltozást követően személyesen is komoly hatást gyakorolhatott a teológia és az egyháztörténet művelésére. Címzetes kanonok, a francia Palmes Academique rend lovagja, a varsói Kardynal Wyszynski Egyetem tiszteletbeli doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja, kitüntették Fraknói Vilmos-díjjal és a Szabadság hőse emlékéremmel.

Mindszenty bíboros számára még 1971. december 5-én írt levelében így fogalmazta meg küldetését: „Régi meggyőződésem, hogy nekünk kötelességünk a magyar egyház jelenére és múltjára a világ figyelmét felhívni. Életfeladatomnak szántam, hogy a magyar egyházat nyugaton megismertessem, illetve annak nyugati forrásait feltárjam.”

A professzor 80. születésnapja alkalmából 2015-ben megjelent Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt című tanulmánykötetben harmincöt szerző számol be olyan kutatásokról, amelyek Adriányi professzor munkásságának egyes területeit érintik, s főként az elmúlt negyedszázad megújuló magyar egyháztörténet- írásáról adnak képet.

* * *

Az Akadémia 187. közgyűlésén a harmincegy rendes taggá választott tudós között van többek között Gyáni Gábor történész, Kondorosi Éva biológus, Chikán Attila közgazdász, Vörös Imre nyugalmazott alkotmánybíró, Mézes Miklós biológus és Lévai Péter fizikus is. A rendes taggá válás feltétele, hogy a kutató a levelező tagság elnyerését követően jelentős tudományos eredményeket érjen el.

Az újonnan megválasztott levelező tagok között van Tallián Tibor zenetörténész, Frank András matematikus, Kövér György történész, Csiba László neurológus, Haas János geológus és Zaránd Gergely Attila fizikus is. Az MTA alapszabálya szerint levelező tagok azok az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kutatók lehetnek, akik különösen magas színvonalon végzik tudományos tevékenységüket. Az új levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves Katz Sándor fizikus – derül ki a szervezet honlapjáról.

Az MTA honlapja szerint az idei tagválasztást követően a tudós testület 308 rendes, 56 levelező, 200 külső, valamint 226 tiszteleti taggal rendelkezik.

Forrás: MTA; Mindszenty Alapítvány

Fotó: Mindszenty Alapítvány

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
-az-legjobb-arvahaz-amit-soha-nem-epitenek-meg-bojte-csaba-hatvaneves
„Az a legjobb árvaház, amit soha nem építenek meg” – Böjte Csaba hatvanéves

„Hatvan év – mi ez az évmilliárdokhoz képest, amióta a mennyei Atya a világról gondoskodik! És a szeretet gyakorlása amúgy sem olyasmi, amiből bárki nyugdíjba mehetne” – vallja a ferences szerzetes, aki január 24-én ünnepli 60. születésnapját. Hivatásáról, életútjáról kérdeztük Csaba testvért.

2019. január 23. szerda
zenari-biboros-az-artatlanok-lemeszarlasa-ma-is-zajlik-sziriaban
Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

2019. január 23. szerda