A Kozma utcában temetik el a Margit híd felújítása során talált emberi maradványokat

2011-ben először a Népszava számolt be arról, hogy emberi maradványokat találtak a speciális búvárok, miközben kiemelték a második világháborúban felrobbantott budapesti Margit híd vízben lévő darabjait. A hét csontvázra, pontosabban csontmaradványokra, ruhadarabokra és cipőkre június végén, a híd felújítása közben találták rá. A csontmaradványokat az ipari búvármunkát végző Hídépítő Speciál Kft. búvárai találták meg, azt azonnal jelezték a felújítást végző konzorciumnak, ők értesítették a rendőrséget. A maradványokra a pesti oldalhoz legközelebbi hídfő északi oldalán bukkantak rá.

A rendőrség akkor azt közölte: a Margit hídnál 2011. június 29-én talált maradványok vizsgálatára igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Az Index idén február 11-én írt arról, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közleményt adott ki, amelyben végtisztességet követelt a híd felújítási munkálatai közben talált emberi maradványok ügyében.

Aznap a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a 2013 nyarán alakult NÖRI-től 2015 szeptemberében az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet, Susa Éva főigazgató kért segítséget a földi maradványok méltó módon történő eltemettetéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az emberi maradványok eltemetésével kapcsolatban még nem alakult ki egységes álláspont, „így a temetőkről szóló törvény előírásainak megfelelően a földi maradványok eltemettetése főpolgármesteri hatáskörbe tartozik”.

Hétfőn a Mazsihisz, az Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH), az EMIH, a Főpolgármesteri Hivatal, a Miniszterelnökség, a NÖRI, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek részvételével tartottak egyeztetést a maradványok ügyében. Heisler András, a Mazsihisz elnöke a többoldalú egyezetést követően úgy fogalmazott: „egy vallásjogi értelemben bonyolult, a közélet érdeklődésére is számot tartó ügy méltó módon oldódik meg”.


A Mazsihisz a közleményben kitért arra is, hogy a Mazsihisz Vallási Bírósága (Bét Din) állásfoglalást tett közzé, amely szerint „a történelem által előidézett különleges helyzetre különleges szabályok vonatkoznak”. Ebben rögzítik azt is, hogy erőszakos halál esetében „megengedhető, de vallási kötelesség is”, hogy a zsidó halottakkal együtt nyugodjanak az esetlegesen nem zsidó áldozatok. A szervezet vallási bíróságának döntését valamennyi zsidó felekezet elfogadta – tették hozzá.

A Mazsihisz azt írta: „a fellelt csontok egy részéről bizonyosan igazolt, hogy azok zsidó származású embereké – minden bizonnyal a vészkorszak alatt nyilasok lőtték őket a Dunába –, a maradványok másik részénél a holtak származása nem állapítható meg teljes bizonyossággal”.

A közlemény szerint valamennyi érintett – így a magyarországi zsidó közösségek, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint kormányzati intézmények – egyaránt elfogadhatónak találta a Mazsihisz javaslatát, miszerint az emberi maradványok a Kozma utcai zsidó temetőben, a történelmi egyházak részvételével legyenek az arra kijelölt helyen eltemetve. A kegyeleti szertartáson – amelyet a Mazsihisz a NÖRI-vel közösen tervez megszervezni – az államigazgatás, a történelmi egyházak és a zsidó szervezetek részvételére is számítanak – írta a Mazsihisz.

Forrás és fotó: Mazsihisz

Magyar Kurír