Szentmisében emlékeztek az aradi vértanúkra a Ludovika-kápolnában

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Október 6-a a magyar nemzet gyásznapja: 1849-ben Ferenc József osztrák császár parancsára ezen a napon végezték ki Aradon az elbukott magyar forradalomban és szabadságharcban tevékenyen részt vevő tizenhárom honvédtábornokot, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

A szertartás előtt Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora emlékező beszédében kiemelte: a törvénytelen katonai terror által meggyilkolt hősök egy nemzet szabadsága mellett álltak ki, erre áldozták életüket. Esküt tettek a független magyar Országgyűlés által megalkotott alkotmány védelmére, és ehhez mindvégig hűek maradtak. A mártírok az önbizalmában és önérzetében sérült hatalom áldozatai lettek. Kegyetlen bosszút álltak rajtuk, mert volt merszük belépni a magyar hadseregbe, volt merszük visszalőni az osztrák csapatokra. Igen, visszalőni, mert nem mi támadtuk meg a birodalmi Ausztriát.

A rektor idézte Kossuth Lajos egykori kormányzót, aki 1890-ben, 88 éves korában szent emlékű vértanúkról beszélt, magyar Golgotáról.

Berta Tibor lelkipásztor, pápai káplán, a katolikus tábori püspökség helynöke felidézte, hogy Poeltenberg Ernő vezérőrnagy a kivégzése napján azt mondta: „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje.” A pápai káplán kifejtette: az aradi vértanúknak nagyon szép arcuk volt, ami lelki nagyságukból fakadt.

Voltak közöttük magyarok, horvátok, németek, szerbek; forradalmárok és királypártiak, született hadvezérek és közepes tábornokok. Egyek voltak azonban az igaz ügy szolgálatában, becsületben, tisztességben, a haza iránti szeretetben – hangsúlyozta Berta Tibor.

Bíró László püspök szentbeszédében leszögezte: az aradi tizenhármak tették, amit a lelkiismeretük szerint tenniük kellett. Földi halálukat nagy nyugalommal fogadták, abban a tudatban, hogy elvégezték mindazt, amit a Teremtő rájuk bízott. Számukra a létnek volt egy másik, magasabb dimenziója is, amelyet ma sokan erőszakkal el akarnak nyomni. A hóhér csak a biológiai létet tudja megsemmisíteni, az életet nem. Az aradi vértanúk a halál árnyékában tisztán látták, hogy nem csak politikai hatalom létezik. Ahogy Knezić Károly megfogalmazta a halála előtt: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

A püspök hozzátette: mint minden korban, a mélyben, a háttérben működő gonosz hatalma ma is tetten érhető, így az élet- és családellenes törekvésekben, intézkedésekben.

Bíró püspök rámutatott: az aradi vértanúk egész életükben tudatosan követték az időtálló értékeket.

Ha Európa nemcsak tapsolna a szenteknek, hanem követné is őket, egészen más lenne ma a helyzet – mondta a tábori püspök. Egyúttal felidézte Ferenc pápának a közelmúltban az ENSZ New York-i székházában elmondott beszédét, amelyben a Szentatya megfogalmazta azokat az értékeket, amelyek gyakorlatba való átültetése alapvetően fontos ahhoz, hogy egy valóban igazságos és testvériesebb világ jöjjön létre. Rendkívül lényeges az egymással szemben álló népek közötti béke megteremtése, olyan célok kitűzése, amelynek megvalósítása érdekében egységben tudunk felsorakozni. Azt is egyértelműen kimondta a Szentatya, hogy az ENSZ-nek ellensúlyozó szerepe van a kollektív önzéssel és a hatalom visszaéléseivel szemben. Az egyes államoknak pedig arra kell törekedniük, hogy a jogalkotásban megvalósuljon az igazságosság.

Ez azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell adni a szellemi és anyagi javakból azt a részt, ami jár neki, hogy minden egyes ember képes legyen kibontakoztatni az adottságait, ki-ki a maga területén, az egész társadalom javára. Ha a kollektív önzés és a hatalom túlkapásai miatt ez nem valósul meg, akkor az káros az egész társadalomra, megjelenik a kirekesztettség, az elszegényedés. Erre a mai magyar társadalomban is kiemelt figyelmet kell fordítani – figyelmeztetett a tábori püspök.

A szónok felidézte, hogy a pápa beszélt a környezetvédelem és az ember összetartozásáról is, hangsúlyozva: ha a környezet károsodik, akkor az ember is. Ha kizsákmányoljuk a környezetet, azzal a teremtett világ és a másik ember ellen is vétünk.

Bíró László szólt az élet alappilléreiről is, elsőként említve az élet szentségét, a fogantatástól kezdve a földi élet befejeztéig. Ha az életet nem tiszteljük, ha mérlegeljük, ki születhet meg, és ki nem, illetve meddig élhet valaki, akkor nem beszélhetünk egyetemes fejlődésről. Ugyanígy tisztelni kell az Isten által teremtett világ természeti törvényeit, hogy a férfi férfi, a nő pedig nő. Azt pedig nyomatékosan tudatosítani kell, hogy erkölcs nélkül nem tudunk egyről a kettőre jutni. Ugyanígy azt is, hogy az ember nem önmagától létezik, hanem Isten teremtménye, s ha elfelejtkezik transzcendens függéséről, zsákutcába jut.

A tábori püspök végül hangsúlyozta: ne csak ünnepeljük, hanem kövessük is az aradi vértanúkat a saját magunk életében, legyen példa számunkra erkölcsi nagyságuk, transzcendens világképük, hűségük elveikhez, a választott ügyhöz, a hazához.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír