„Kijelentetett nekünk a Szentháromság” – A Duna megszentelése úrjelenés ünnepén

2017. január 6. péntek 18:45

Kocsis Fülöp érsek-metropolita január 6-án, úrjelenés (vízkereszt) ünnepén a Budai Görögkatolikus Egyházközség vendégeként a Fő utcai Szent Flórián-templomban tartott főpapi Szent Liturgiát, majd a hagyományoknak megfelelően a Batthyány tér mellett a Duna-parton megszentelte a folyót.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Flórián görögkatolikus templomban megtartott Szent Liturgia keretében Kocsis Fülöp az aznapra szóló tropár (liturgikus főének, himnusz) kezdősorát idézte beszédében: „A Jordánban való kereszteltetésedkor, Urunk, kijelentetett nekünk a Szentháromság imádtatása”. Egész életünk összefoglalása ez – mondta az érsek-metropolita –, s ezért érthető, hogy görögkatolikus egyházunkban a vízkereszt nagyobb ünnep, mint karácsony.

Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy eljött közénk az Isten, csecsemő formájában: ölbe vehetővé, babusgathatóvá, szerethetővé vált számunkra. Vízkeresztkor pedig azt, hogy a Jordánnál megtörtént a teljes Szentháromság kinyilatkoztatása: megnyílt az ég, az Atya szózata hallatszott, ott állt a Fiú, s a Szentlélek galamb képében leszállt rá. Az emberiség megtudta, hogy Isten nem magányos, feltárult a titok, hogy közösségben létezik. Isten kinyilatkoztatásának, önközlésének csúcsa: a Szentháromság – fogalmazott Kocsis Fülöp.

De miért fontos, hogy Istenről egyre többet megtudjunk? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Nem azért, hogy újabb és újabb teológiai igazságok birtokába jussunk. Azzal együtt, hogy Isten kinyilatkoztatta magáról, közösségben létezik, azt is megmutatta, hogy ez szeretetközösség, ahogy az Atya szózatából is kitűnik: „szeretett fiam”. Már karácsonykor „tudjuk”, hogy Krisztus a szeretetet hozta le közénk – ezért mondhatjuk a szeretet ünnepének –, de vízkeresztkor „értjük meg” teljesen, hogy a szeretet uralkodik Istenben.

Ahol szeretet van, ott van Isten – folytatta a metropolita. – De vajon ő uralkodik családjainkban is, szeretettel vagyunk házastársunk, barátaink, munkatársaink vagy éppen más nemzetek iránt? Ha Istent megismerjük, egyre inkább megérthetjük a szeretet fontosságát. Hasonló ez a földi szerelemhez, amelyben a megismerés és a megszeretés szintén elválaszthatatlan. Azért kell egyre jobban megismernünk Istent, hogy egyre inkább szerethessük őt. Elmélyülni Isten titkaiban, ez életünk boldogsága: Krisztus jelenlétének átragyogása arcunkon, tekintetünkön – mások felé.

A Szent Liturgiát követően Makláry Ákos, a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa vezetésével körmenet indult a Dunához. A Bem rakparton végigvonuló százfős menet a Batthyány térnél érkezett a folyópartra. A papság és az asszisztencia az ott található hajókikötőhöz vonult, s egy hosszú stégen állva, a parton álló hívők felé fordulva végezték a vízszentelés szertartását.

A szenteléshez kapcsolódó ó- és újszövetségi szentírási részek felolvasása után Kocsis Fülöp érsek-metropolita a stég lépcsőjéről szentelte meg a Duna vizét: háromágú gyertyát mártott az erős szélben fodrozódó vízbe, kezével keresztet rajzolt a folyóba, a vízre lehelve kérte a Szentlélek eljövetelét, s végül egy fémkeresztet merített a Dunába.

A szertartást követően Kocsis Fülöp a parton álló – a hidegben mindvégig kitartó – hívő közösséghez lépett, és a megszentelt vízzel meghintette az elé járulókat, akik egyúttal megcsókolták a megáldott keresztet.

Az érsek-metropolita a Duna szentelésekor beszéddel fordult a jelenlévőkhöz: ne másoktól várjuk életünk jobbítását – hangsúlyozta, a túlparton álló Parlament épületére mutatva. – Éppen az a probléma, hogy mindig kívül keressük a nagy dolgokat, másoktól reméljük a változást. Csak ha befelé fordulunk, magunkba tekintünk, akkor kezdődhet el az igazi változás; ha észrevesszük, hogy mi lakik saját szívünkben, s ha felfedezzük, hogy ott a jóság mindannyiunkban.

Jó az ember – folytatta Kocsis Fülöp. – Néhány héttel ezelőtt a Debrecen felé haladó busz szörnyű balesete után, a beszámolók szerint, nagy összefogás jött létre, mindenki azon volt, hogy segítsen a másikon. De miért kell tragédiáknak történniük, hogy észrevegyük: az emberek jók?!

Tegnap a Tisza szentelésénél csákánnyal át kellett ütni a jeget, hogy a vízhez érjünk – folytatta a főpásztor. – Jól szimbolizálja ez az emberi szívet: a külső burok, az önzés, a ridegség miatt nem vesszük észre mások jóságát. Pedig mindenkiben ott van a jóság, amelynek forrása maga Isten. Ha megértjük, hogy a bennünk lévő jó és a hozzánk lehajló Isten jósága egy és ugyanaz, megváltozik a világ. Elindulhatunk a másik ember jósága felé, bármennyire rideg páncél veszi is körül. Krisztus éppen azért jött, hogy szívünk jégpáncéljától megszabadítson minket – összegezte a szentelés végén Kocsis Fülöp.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
te-is-tudsz-vendegeket-hivni-jezushoz-az-alpha-kurzus-bemutatonapjara-varunk
Te is tudsz vendégeket hívni Jézushoz! – Az Alpha kurzus bemutatónapjára várunk

Kit érdekel annyira Jézus, hogy komolyan veszi missziós parancsát, és meg akarja ismertetni másokkal? És kit érdekel annyira, hogy elmegy egy keresztények szervezte baráti összejövetelre, hogy többet halljon róla? Az Alpha kurzust január 20-án a Kanter Károly Felnőttképzési Intézetben mutatják be.

20:28
oszto-pontok-hagyomany-lenyege-folytathatosag
Osztó-Pontok az Egyház jövőjéről – A hagyomány lényege a folytathatóság

Az Osztó-Pontok kerekasztal-beszélgetés témája ezúttal a vallásosság alakulása és az Egyház jövője volt. A budapesti Panagia Központban január 15-én megtartott rendezvény vendége Gérecz Imre bencés szerzetes és Hidas Zoltán szociológus, egyetemi tanár volt. A beszélgetést Vigh Noémi vezette.

19:15