A grúz kultúra magyar kutatójának állítottak emléket az ELTE Bölcsészkarán

2019. április 19., péntek | 10:00

Zaal Gogszadze grúz nagykövet április 15-én hivatalosan is megnyitotta az ELTE BTK Grúz Könyvtárát, mellyel Istvánovits Márton folklorista emléke előtt tisztelegnek, aki személyes könyvtárát az egyetemre hagyományozta, s ezzel lehetővé tette a gyűjtemény létrejöttét.

A grúz hagyomány azt tartja, országuk az apostoli időktől ismeri a kereszténységet: a helyi ortodox egyház szerint András apostol is térített itt. Az országban 330-ban lett államvallássá a kereszténység, miután Kappadókiai Szent Nino hatására megtért az uralkodói pár – azonban templomok már korábban, a harmadik században épültek Grúzia területén.

Grúzia folklórja és irodalma foglalkoztatta elsősorban Istvánovits Márton néprajzkutatót és filológust, akinek nevét viseli az ELTE BTK Múzeum körúti épületében nemrég kialakított és hivatalosan most megnyitott Grúz Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Zaal Gogszadze grúz nagykövet mellett részt vett Borhy László, az egyetem rektora és Sonkoly Gábor dékán, valamint az Istvánovits-család.

Az ELTE Orientalisztikai Intézetéhez tartozó könyvtár megnyitását követően a vendégek a kari tanácsteremben tekinthették meg a nagykövetség vándorkiállítását, mely a grúz írásbeliség emlékeit mutatja be.

Borhy László rektor elmondta, büszke rá, hogy grúz nyelvet és kultúrát is oktatnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán, és a magyar kartvelológia (grúzkutatás) erősödését támogatják; ezt segíti elő a 2018-ban a Tbiliszi Állami Egyetemmel megkötött egyezmény is.

Zaal Gogszadze nagykövet megemlékezett róla, hogy előző nap, április 14-én ünnepeltek egy fontos ünnepet: a grúz nyelv napját, az anyanyelv napját. Megosztotta a hallgatósággal az ünnep történetét: 1978-ban a szovjet kormány úgy döntött, ne a grúz legyen az államnyelv, hanem az orosz – ez hatalmas tiltakozást váltott ki a kaukázusi országban, több tízezren tüntettek 1978. április 14-én – és végül meglepő, példa nélküli módon az oroszok visszakoztak.

A nagykövet méltatta Istvánovits Márton munkásságát, és az eltökéltségét, amivel pár év alatt olyan szinten megtanult grúzul – ami híresen nehéz nyelv –, hogy a doktori értekezését már ezen a nyelven írta meg Tbilisziben. Istvánovits Márton azt szerette volna, hogy grúz barátai mindig emlékezzenek rá – ez a kívánsága megvalósult, mondta Zaal Gogszadze.

Sonkoly Gábor dékán a grúz–magyar kapcsolatokról, illetve a két nemzet történelmének, kultúrájának hasonlóságairól beszélt, majd Zsigmond Benedek armenológus, Kaukázus-kutató – aki az ELTÉ-n grúzt is oktat – többek között a 19. században megindult magyar grúzkutatást mutatta be. Az első kutatók a magyarok őseit keresve mentek Keletre, és kerültek kapcsolatba a kaukázusi népekkel. Beszélt Tardy Lajos és Istvánovits Márton munkásságáról, megemlítve, hogy utóbbi ezen az egyetemen tanított a néprajz mellett grúz nyelvet és irodalmat is.

A világon egyedülálló grúz írás három ábécével rendelkezik (ebből egyet használnak napjainkban), melyek mindegyikét védendő szellemi, kulturális örökségnek nyilvánította az UNESCO. A három ábécé betűvariánsait, illetve keresztény kéziratokról – liturgikus könyvek, bibliák részleteiről – készült reprodukciókat lehetett megtekinteni az egy estés tárlaton.

Istvánovits Márton

Az ELTE Történettudományi Karán néprajz–muzeológia szakos muzeológus oklevelet szerzett 1955-ben, majd a filológiai tudományok kandidátusa fokozatot Tbilisziben 1959-ben.

Szakmai tevékenysége többek között az Országos Néprajzi Múzeumhoz, a Tbiliszi Állami Egyetemhez, az ELTE BTK Folklór Tanszékéhez, illetve az MTA különböző kutatócsoportjaihoz kötötte.

Mesekutatóként került kapcsolatba a kaukázusi népek folklórjával, s kezdett grúz folklorisztikával foglalkozni. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kaukázusi irodalmi formák összehasonlító irodalmi vizsgálata, a grúz lovagregény és a grúz eposz vizsgálata terén. A kortárs és klasszikus grúz irodalom mellett folklórt is fordított, elsősorban népmeséket, mítoszokat és mondákat.

(Forrás: Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok Istvánovits Márton emlékezetére. Budapest, 2001).

Fotó: Merényi Zita

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

2019. május 26., vasárnap