A Máltai Szeretetszolgálat éjjel-nappal jelen van a hegyeshalmi határátkelőnél

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hegyeshalmi határátkelőnél nappal a Vöröskereszt, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Máltai Szeretetszolgálat egyaránt jelen van, az éjszakai órákban azonban kizárólag a máltai szervezet munkatársai teljesítenek szolgálatot.

Hegyeshalomra naponta öt-hat vonat fut be, melyeken a szerelvény hosszától függően 800-1500 menekült érkezik. A vasútállomáson rendőrök és vasútőrök várják őket. A sorokba rendeződő embereknek ők mutatják meg az 1-es főúton található régi átkelőhöz vezető utat.

A menekülők nagy tömegben, viszonylag gyorsan kelnek át a határon, hosszú sorokban, 20-30 perc alatt vonulnak el a karitatív szervezetek sátrai előtt, ahol forró teával, ivóvízzel, szendvicsekkel és némi édességgel várják őket. A legtöbben meg sem állnak, menetközben veszik el a feléjük nyújtott ételt, italt. Ők maguk ritkán kérnek, inkább az önkéntesek szólítják meg a kisgyermekes családokat vagy a láthatóan fáradt, fázó embereket, megkérdezik tőlük, nincs-e szükségük meleg ruhára vagy forró kávéra.

Aki kiáll a menetből, rendszerint meg is pihen tíz percre, negyedórára. A segélyszervezetek munkatársai ilyenkor tudnak néhány szót váltani azokkal, akik beszélnek angolul. Még októberben is előfordulnak közöttük mezítlábas kisgyerekek, számukra a teajárat csomagtartójábán jó esetben találnak megközelítőleg jó méretű cipőt vagy legalább egy pár meleg zoknit.

A sátorban a gázpalackra kötött üstben állandóan gőzölög a forró víz, lehet bébitápszert keverni, ha éppen arra van szükség. A máltai önkéntesek átveszik a kisbabákat, kisgyerekeket az asszonyoktól, hogy legalább addig pihenhessenek, amíg a szendvicsüket megeszik. A menet végére maradó családokat olykor egészen a határig kísérik.

Az osztrák oldalon kerítések között vezet tovább az emberek útja, fekete egyenruhás rendőrök és az osztrák Vöröskereszt emberei várják őket. Aki elfáradt, betérhet a hatalmas sátrak valamelyikébe pihenni, a legtöbben azonban mennek tovább a buszokhoz, amelyek az információk szerint Bécsig viszik őket.

A határ magyar oldalán az átzúduló embertömeg után maradt szemetet összetakarítják az önkéntesek. Majd autókkal, mikrobuszokkal mennek a távolabb eső épületekhez, ahol újra megfőzik a teát, felhalmozzák a becsomagolt szendvicseket. Az elnéptelenedő határátkelőn ilyenkor csak a segélyszervezetek munkatársai maradnak. Van három-négy órájuk a következő vonat érkezéséig, azután kezdődik minden elölről.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír