A papi életállapotra való alkalmasság elvesztése a latin Egyházban – Kánonjogi konferencia a PPKE-n

2019. február 12. kedd, 16:51

Immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Intézet éves nemzetközi konferenciáját a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében február 11-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az eltelt bő két évtized alatt kiforrott tapasztalatok kamatoztatásával, a nemzetközi szakma legnívósabb előadói közreműködésével megrendezett tudományos eszmecsere jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi kánonjogi kutatások nemzetközi szakmai környezetben elért megbecsültsége még inkább erősödjön. Egy évvel ezelőtt az akadémiai nap – a fiatalokról szóló püspöki szinódus tematikájára tekintettel – „A papi életállapotra és az egyházi hivatalra való alkalmasság kánonjogtörténeti megközelítésben” kérdéskört tárgyalta. Ennek eredményességét – ahogyan a mostani konferencia bevezetőjében Szuromi Szabolcs Anzelm kifejezetten utalt rá – jól mutatja, hogy az elhangzott előadások szerkesztett anyaga önálló kötet formájában jelent meg 2018. július első hetében a vatikáni kiadónál. Az említett eredményt és a jelentős érdeklődést szem előtt tartva a konferencia szervezői a tavalyi téma másik oldalát igyekeztek feltárni a jogforrások, a jogfilozófia, a teológia, a hatályos jogi előírások és az Apostoli Szentszék joggyakorlatának hiteles bemutatásával. Így az idei szimpózium témája ez volt: A papi életállapot elvesztése a latin Egyházban – történeti, filozófiai-teológiai és az Egyház jelenlegi joggyakorlata szerinti megközelítésben.

Elsőként Erdő Péter bíboros adott részletes áttekintést a klerikusi életállapot elvesztésének kérdéséről – az ókori egyházfegyelmi rendelkezések tükrében, az 5. századi rendelkezések bemutatásával zárva előadását. A bíboros előadásából világos, jól áttekinthető kép rajzolódott ki a hallgatóság előtt az egyházi rend egyes fokozataihoz kötődő kötelességekről és azok méltó – az Egyház életében és a liturgiában történő – alkalmazásáról, valamint a személyes példa fontosságáról. Az előadás keretében természetesen részletes összegzés hangzott el a korabeli szankciókról és azoknak a lelki eszközökhöz kötődő – abból fakadó – alkalmazásáról.

Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora a kora középkori kánoni előírásoktól kiindulva, az 1917-es Egyházi Törvénykönyv fegyelmi rendelkezéséig bezárólag elemezte az egyes korszakok pápai, zsinati, illetve egyházatyáktól származó forrásait, részletes képet adva az egyes kánoni joggyűjteményekben megtalálható előírásokról. Szuromi Szabolcs kitért a nyolc legfontosabb olyan témakörre, amelyekbe a fenti források és gyűjtemények alapján besorolhatók azok a cselekmények, amelyek meggátolják, alkalmatlanná teszik vagy akár a szent rendből történő felfüggesztését is maguk után vonják az egyes klerikusi fokozatokhoz tartozóknak. A felsorolás természetesen a legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozó szigorú büntető előírások ismertetésével zárult.

Bruno Esposito OP, a római Szent Tamás Egyetem professzora a védelem jogának jogfilozófiai és teológiai alapjairól beszélt,  ami elengedhetetlen, hogy az egyházi eljárásokban is érvényesüljön. Az eljárás világos szerkezete és átláthatósága, az eljárás alanyainak jogai, a felelősséggel végzett jogászi munka, a tények által alátámasztott következtetések logikus rendszerbe foglalása, a védekezés lehetőségének megadása, valamint a felsoroltak után és csakis az azok alapján hozott – megfelelően mérlegelt és az igazságot szem előtt tartó – bírósági döntés meghozatala nem nélkülözhető az igazságosság tényleges helyreállításának folyamatában.

John Kennedy, a Hittani Kongregáció hivatalvezetője a szexuális visszaélések kivizsgálásának a Hittani Kongregáció által alkalmazott részletes eljárási rendjét mutatta be. Az előadásból a hallgatóság pontos képet kaphatott a kongregáció aprólékosan szabályozott – Ferenc pápa által megújított – vizsgálati rendjéről, amelyben a többi – az esetek függvényében érintett – kongregáció is aktívan gyakorolja a kölcsönös segítség alapvető elvét. Az eljárási folyamat precizitásának köszönhetően minden egyes lépésnél és szakasznál lehetőség van további információk – bizonyítékok, tanúk, esetleg más kapcsolódó cselekményekből származó jelentős tények – beillesztésére, amelyek komplex képet tudnak adni arról, hogy történt-e, és ha igen, akkor milyen jellegű és tartalmú a legsúlyosabb büntetendő cselekmény. Az ilyen formában kialakított döntés megalapozottan tudja előmozdítani a felszentelt, illetve megszentelt életet élő személyeknek az Egyház jó hírét és a rájuk bízott híveket emberi méltóságukban súlyosan veszélyeztető ügyei által okozott sebek gyógyítási folyamatát.

Végül Andrea Ripa, a Klérus Kongregáció altitkára ismertette a Klérus Kongregáció közigazgatási eljárásának szerkezetét, az egyedi felfolyamodási módokat, valamint a kongregáció hatáskörébe tartozó egyes ügyek kategóriáit. Andrea Ripa számos példával illusztrálta a Klérus Kongregáció és a Hittani Kongregáció tevékenységének összehangoltságát, az ügyek egyedi jellege miatt. Az aprólékos elemzésből kitűnt, hogy a legtöbb esetben sajnos sem a klerikusok, sem az illetékes elöljárók nem rendelkeznek kellő információval az adminisztratív felfolyamodás elindításának feltételeiről és a kongregáció kompetenciaköréről. A bemutatott példák azonban világos áttekintést adtak arról az egyedi feladatról és eszközrendszerről, amit a Klérus Kongregáció a papságra való alkalmasság adott esetben történő, bizonyítható elveszítése kivizsgálásában és megállapításában végez, az Egyház krisztusi küldetésének hiteles teljesítése érdekében.

A hazai és határon túli magyar teológusok, kánonjogászok és jogászok, továbbá a társkarok vezetői és professzorai jelenlétében megtartott, témájában különösen is aktuális nemzetközi konferenciát megtisztelte jelenlétével Michael Blume, az Apostoli Szentszék Magyarországra akkreditált nunciusa.

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00
Útravaló – 2019. február 16.

Útravaló – 2019. február 16.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. február 16.

Mai evangélium – 2019. február 16.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 8,1–10

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle