A püspökség elleni 1914-es merénylet áldozatára, Jaczkovics Mihályra emlékeznek Hajdúdorogon

2017. február 21., kedd | 9:56

Halála évfordulóján, február 23-án, csütörtökön 13 órától Jaczkovics Mihály külhelynökre emlékeznek Hajdúdorogon.

Panachida szertartást, majd koszorúzást tartanak a Szent Bazil Oktatási Központ középiskolájának kápolnájában. Ezt követően, 14 órától szintén koszorúzással emlékeznek a hajdúdorogi líceum falán lévő emléktáblánál. 15 órakor kezdődik a Jaczkovics Mihályról elnevezett szavalóverseny a Mészáros Károly Városi Könyvtárban.

1914. február 23-án 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István, a Hajdúdorogi Egyházmegye első püspöke debreceni rezidenciájára. Számítottak a küldeményre, hiszen az előző héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi hívőtől róla. A bukovinai Csernovicban (Csernyivci) feladott levél szerint csomagot szeretett volna eljuttatni a püspöknek, amely tartalmaz 100 koronát a főpap személyes használatára, egy leopárdbőrt, valamint a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól a szentmisén emlékezzen meg a püspök.

Miután Miklósy István átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, bontsa fel a ládát. A szobában Kriskó Eleken kívül Jaczkovics Mihály püspöki külhelynök, Slepkovszky János püspöki titkár és Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. A püspöki titkár egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához. Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky János és Jaczkovics Mihály, akik a csomaghoz legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Csatth Sándort a légnyomás a földhöz teremtette. Sebeit ellátták, de a kórházba szállítást követően életét vesztette.

Kriskó Elek is több sebből vérzett, testének egy része megégett. Szinte a csodával határos módon maradt életben. A tragédia pillanatában szobába belépő Dávid József szintén összeégett, megsérült a szeme. Másfél évvel később belehalt maradandó sérüléseibe. A robbanásban még heten súlyos, huszonhatan könnyebb sérülést szenvedtek. A leomló falak több járókelőt is megsebesítetek. A támadás igazi célpontja, Miklósy István püspök azonban nem sérült meg a merényletben, mivel néhány szobával távolabb tartózkodott.

A rendőrök először gázrobbanásra gyanakodtak, ám a kiérkező Baáry Jenő tartalékos tüzértiszt megállapította, hogy a kesernyés szag, valamint a detonáció okozta sérülések egyértelműen robbanóanyagot feltételeznek. A nyomok vizsgálásakor ekrazitrészecskéket találtak. A szakértők véleménye szerint „ennyi robbanóanyaggal az egész utcát fel lehetett volna robbantani, és ha pincében vagy zártabb helyen történt volna a robbanás, az egész házsor összedőlt volna” – adta hírül a Debreczeni Újság 1914. február 24-i száma.

Azonnal megkezdődött a találgatás, vajon kinek vagy kiknek állt érdekében a merénylet. A politikai és vallási indíttatás már első perctől kezdve kézenfekvő volt. Ferenc József 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. A románok heves tiltakozása ellenére 1912. június 8-án X. Piusz pápa kibocsátotta a Christifideles graeci (Krisztushoz hű görögök) kezdetű bulláját, amellyel szentesítette a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye létrehozását. A kormánypárti lapok a máramarosi „skizmapert” és az ezzel kapcsolatos orosz érdekeket jelölték meg a merénylet okául. A Rákosi Jenő szerkesztette Budapesti Hírlapban 1914. február 24-én megjelent vezércikk szerint a románok között kell keresni az értelmi szerzőt. Indokként azt hozta fel, hogy a románok évek óta féktelen durvasággal izgatnak a magyar görögkatolikus püspökség ellen. Emellett a cikk az orosz szálat is felvetette. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított Hajdúdorogi Egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. Ezt a gondolatot fejtette ki a Károlyi Mihály gróf nevével fémjelzett Magyarország című lap cikke. Eszerint – a kormány velük szembeni gyenge politikájának eredményeként – a románok állhatnak a merénylet mögött.

A nyomozás nehezen indult. Miután kiderült, hogy a csomagot Csernovicban adták föl, megkezdődött a román rendőrséggel való kapcsolatfelvétel. A rendőrség látókörébe került két személy, Ilja Catarau és Timotei Kirilov. A debreceni rendőrség kérte a román kollégákat, tájékoztassák őket. A román hatóság azonban meglepő módon azt válaszolta, hogy nem az említett személyek az elkövetők. A debreceni rendőrség számára egyértelművé vált, hogy nem lehet a romániai nyomozásra támaszkodni, ezért saját hatáskörébe vonta az ügyet. A nyomozás azonban holtpontra jutott, amiben nem kis szerepet játszott a bukaresti rendőrség.

A háború kitörése aztán teljesen szertefoszlatta a reményeket, hogy valaha is kézre kerülnek az elkövetők. 1916. augusztus 27-én Románia az antant oldalán belépett a háborúba, és hadat üzent a Monarchiának. Az egyik elkövető, Ilja Catarau csak 1937 júniusában, San Franciscóban, halálos ágyán vallotta be bűnét.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
erdo-peter-husvet-vigiliajan-felelem-kozombosseg-ellenere-szivunk-tele-van-remennyel-es-orommel
Erdő Péter húsvét vigíliáján: a félelem, közömbösség ellenére szívünk tele van reménnyel és örömmel

Jóban-rosszban, szenvedésben és örömben összetartva segítsük egymást anyagilag, testileg és lelkileg egyaránt és bátorító, vonzó, erőt sugárzó jel lehessünk az egész világ előtt – mondta Erdő Péter bíboros, prímás húsvét vigíliáján Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

2019. április 20., szombat
krisztus-feltamadasa-lathato-es-lathatatlan-vilag-talalkozasa
Ternyák Csaba: Krisztus feltámadása – A látható és a láthatatlan világ találkozása

Ternyák Csaba egri érsek írásával kívánunk minden kedves olvasónknak áldott, kegyelemmel teljes húsvéti ünnepeket!

2019. április 20., szombat
Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle