A visegrádi országok tábori lelkészi szolgálatainak képviselői találkoztak Budapesten

2018. április 23. hétfő 19:31

A visegrádi országok (V4) tábori lelkészi szolgálatait képviselő püspökök, lelkipásztorok számára tartottak konferenciát Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban április 23-án. Az egymás megismerése és megerősítése céljából rendezett tanácskozást hagyományteremtő szándékkal rendezték meg.

A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezéséhez örömmel csatlakozott a magyarországi tábori lelkészi szolgálat, amikor a minisztérium meghívására hazánkba érkezetek a visegrádi országok tábori lelkészi szolgálatainak képviselői. Ismerkedő, egymást erősítő találkozójuk első ízben valósult meg a magyar elnökség évében Budapesten.

Bíró László püspök, katonai ordinárius reményét fejezte ki, hogy az itt megkezdett kapcsolat a jövőben tovább épül, és elindítója lesz egy szélesebb körű és távú együttműködésnek és gondolkodásnak. Bíró László kérdésünkre elmondta, nagyon értékesnek tartja, ahogy a konferencia előkészítése, szervezése történt: a minisztériummal közösen történt a szervezés, Simicskó István honvédelmi miniszternek köszönhetően személyes csatornákon keresztül történtek a meghívások. Maga a program is a találkozásra, ismerkedésre fektette a hangsúlyt. Ezzel megerősítette a különböző fórumokon és a nemzetközi missziókban alakuló kapcsolatokat. „Egymás erősítése és Európa lelki összefogása a cél. Istennel szemben ennyire vakmerő soha nem volt az ember, mint most Európában. Ha sikerül fékezni ezt a folyamatot, már tettünk valamit” – fogalmazta meg reményét a tábori püspök.

A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a zsidó, katolikus és protestáns ágakból álló katonalelkészi szolgálat bemutassa munkáját. Magyarország két, tanácskozást, kulturális, városnéző programot is tartalmazó napra látja vendégül a Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett vendégeket, a tábori lelkészi szolgálat vezetőit, képviselőit.

Katolikus részről Bíró László püspök és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita mellett Berta Tibor ezredes, helynök; Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész és több katonalelkész képviselte hazánkat.

A zsidó tábori rabbinátus részéről megjelent Köves Máté Slomó tábori főrabbi és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint Totha Péter Joel vezető tábori rabbi.

Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök és Lackner Pál püspök az evangélikus, Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke és Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész pedig a református egyházat képviselte.

Szlovákiából érkezett Budapestre Jozef Michalov ezredes, a szlovák katolikus tábori püspökség püspöki helynöke, Vladimír Varga, a szlovák ortodox ökumenikus lelkipásztori szolgálat igazgatója, Csehországból Jan Pacner, a Brnói Cseh Védelmi Egyetem katolikus tábori lelkésze, Lengyelországból Władisław Jasica és Włodzimierz Skoczeń lengyel katolikus tábori lelkész.

A lelkészi szolgálatok képviselőinek tanácskozását Simicskó István honvédelmi miniszter nyitotta meg. „Minden emberi közösség igazi ereje a szellemiségében, hitében rejlik. Közösséghez tartozva építhetünk életet” – fogalmazta meg a miniszter annak fontosságát, hogy az elmúlt években felértékelődött, gazdasági, kulturális és politikai szintéren megvalósuló együttműködés a visegrádi négyek között lelki és spirituális szinten is erősödik.

A miniszter szerint a zavarossá váló európai környezetben veszély fenyegeti a nemzetállamokat és az európai civilizáció vallási közösségeit is, azt a zsidó–keresztény kultúrát, melynek Európa jólétét köszönheti. „Felszámolásán sok erő dolgozik. Nem kiskalapáccsal, hanem dózerrel kezdték meg a bontást. Az együttgondolkodás, együttműködés, a szellemiség megerősítése” – ezekben határozta meg Simicskó István a lehetséges választ. Azt hangsúlyozta, a lelki és szellemi megújulásban a történelmi egyházakra nagy szükség van.

Útját ebben a felgyorsult korban, amikor a liberális demokráciák sebezhetősége megnőtt, alapértékeink őrzésében, tiszteletében találjuk meg. Egymás mellett kiállva, összefogva mehetünk szembe az önfeladó politikával. A szellemiségét, kultúráját feladó, felszámoló civilizáció ugyanis végképp kiszolgáltatottá válik – fogalmazott a miniszter.

Kocsis Fülöp felszólalásában szíriai látogatásának tapasztalatából indult ki. Hangsúlyozta, nem fogadhatjuk el, hogy hatalmi és anyagi érdekek határozzák meg egy ország népeinek sorsát. Utalt arra a támadásra, melyet amerikai és a szövetséges hatalmak indítottak szír kormányerők ellen egy állítólagos vegyi támadás ürügyén 2017 áprilisában, majd ugyanezen forgatókönyv alapján egy évvel később. „A háború következménye a migránsáradat. Ez szöges ellentétben áll mind Európa, mind Szíria érdekeivel.” Az érsek-metropolita megismételte a közel-keleti egyházi vezetők kérését: a nyugati világ ne abban segítsen, hogy az otthonukból elüldözöttek Európába költözzenek, hanem abban, hogy mielőbb hazatérhessenek. A görögkatolikus főpásztor szerint nagyra értékelhető Magyarország szerepe ezen a területen. Elmondta, hogy egyháza hamarosan nyilatkozatot tesz közzé, melyben kimondják, segítenünk kell a hontalanná váltakat, akiknek elemi érdekük, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és közös érdekünk, hogy Európa megmaradjon kereszténynek. A katonai lépések szükségessége mellett azt fogalmazta meg Kocsis Fülöp, hogy, „szívünkben kell vállalni az átalakulást, Istenbe vetett hittel kell kezdeni a munkát, mert e nélkül gyönge minden emberi törekvés”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után lehetővé vált a hadseregben a szabad vallásgyakorlás. „Ez erős támasz mind közösségi, mind egyéni helyzetekben.” Kiemelte az értékőrzést, múltunk megismerésének és megértésének fontosságát, aminek függvényében kialakíthatjuk a hiteles szemléletet.

Lackner Pál nyugalmazott protestáns tábori püspök szerint a kettős kormányzás elve – az egyházi és a világi kormányzás – egymástól független, de mindkettő Istentől kapja felhatalmazását, és neki tartozik számadással. Ez nem két párhuzamos realitás, hanem két egymással kölcsönhatásban lévő, dialógust folytató kormányzás. Az együttműködés felelőssége rója az egyházakra az etikai tanácsadói szerepet, melynek negyed százada igyekszik megfelelni a tábori lelkészség.

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke szerint a nyugat-európai országok megfeledkeztek Istenről, az önfeladás szakadéka felé tartanak. Magyarország azonban – fogalmazott – az április 8-i országgyűlési választáson megerősítette, hogy keresztény ország akar maradni. E választásával ugyanakkor kivívta egyes európai országok ellenszenvét, így még nagyobb szüksége van az együttműködésre a vele azonos nézeteket valló V4-országokkal.

Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete igazgatója előadásában a három monoteista vallás – a zsidóság, kereszténység és iszlám – egymással való kapcsolatát vizsgálva azt állapította meg, hogy míg a kereszténység és az iszlám közti vallásközi párbeszédnek nem látja realitását, addig közös fellépésük a nihilizmust hozó globalizáció ellen, a család és házasság, a természetjog védelmében eredményt hozhat.

A találkozó alkalmat adott arra is, hogy bemutatkozhassanak a tábori lelkészi szolgálatok.

Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész a katolikus tapasztalatokat osztotta meg. Képekkel illusztrálva sorolta programjaikat: szakmai nap, lelkigyakorlat, nemzeti és nemzetközi zarándoklat, családerősítő hétvége, etikai előadások, baráti körök beszélgetései, nyári tábor katonacsaládok gyermekeinek, versmondó verseny, mikulásünnepség, és még hosszan sorolhatnánk. Az a törekvés határozza meg mindezeket, hogy egymásban erősítsék a bizalom és megbízhatóság érzetét és képességét, hogy erőt adjanak egymásnak, és kifejezzék a jövőbe vetett hitüket. Számos nemzetközi megmozdulásuk Közép-Európában azt mutatja meg, hogy történelmi konfliktusaink ellenére meg tudjuk találni azokat az alkalmakat, ahol a közös hang összefog minket. „Először visz a lábunk, aztán hajt a szívünk, végül a hitünk segít, hogy végig tudjuk járni az utat” – fogalmazta meg lelkipásztori törekvését az alezredes.

A zsidó rabbinátust Totha Péter Joel vezető tábori rabbi mutatta be. Elmondta: céljuk keresni a kapcsolatot a szélesebb értelemben vett külvilággal és a vallásukat gyakorló zsidó katonákkal. Ezt segítik programjaik, a budapesti Wesselényi utcai központjukban tartott imák, előadások, kiállítások, a minisztériumi munkatársaknak és katonáknak szervezett zarándokutak Auschwitz, Doberdó és Krakkó célpontokkal.

Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész saját missziós tapasztalatai alapján beszélt munkájukról. A meghallgatás, segítés és elviselés hármasával írta le feladatukat. Tartanak bibliaórákat, imádságot, istentiszteletet, és várják beszélgetni a katonákat. Nem az igehirdetéssel kezdenek, hanem kapcsolatot építenek, azokon a helyeken, ahol a katonák mindennapjaikat élik. Így például vállalják a közös munkát, és szívesen leülnek az emberek mellé a dohányzóhelyeken.

A lelkipásztori szolgálat mindennapjait az ökumené határozza meg. Az alezredes egy karácsonyt hozott példának, amikor az olasz és szlovén katolikus papokkal együtt végezték az éjféli szertartást. „Mindenki megírta a beszédét, ezt lefordítottuk angolra, onnan a jelen lévő katonák nyelvére. Mindenki a maga nyelvén követhette. A háromszáz példány még kevés is lett.”

Röviden a vendégek is bemutatkoztak. Szlovákiában 1995-ben alakult meg néhány tábori lelkésszel a szolgálat, katolikus és evangélikus részvétellel. Mára jelentősen nőtt a lelkészek száma. A két ág önállósodott, az ökumenikus és katolikus ág mai 22 lelkipásztora és egy püspöke között a cél ma is közös. Csehországban egy közös tábori lelkészi szolgálat van. Alapképzésen vesznek részt a jelentkező lelkipásztorok, megbízatásukat mind az ökumenikus tanácsnak, mind a katolikusnak el kell ismerni. A keresztény egység, összetartozás alapvető fontosságú. „A katonák elfogadnak minket, holott a vallásosság aránya nem magas az országban” – hangzott el. Lengyelországról megtudtuk: a tábori lelkészek jogállása Magyarországhoz hasonló. A szolgálat felállítása 1991-ben történt, Szent II. János Pál nevéhez fűződik. A szolgálat megkezdését három hónapos tréning előzi meg. A rendőrség és határőrség is tevékenységi körükhöz tartozik.

A vendégek és vendéglátók programja Budapest nevezetességeinek megtekintésével folytatódott, kedden pedig ismét a tanácskozásra gyűlnek össze a résztvevők a Stefánia Palotában.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
kibontakozo-kegyelem-interju-mohos-gabor-kinevezett-puspokkel
Kibontakozó kegyelem – Interjú Mohos Gábor kinevezett püspökkel

Ferenc pápa 2018. október 4-én Mohos Gábor pápai káplánt iliturgi címzetes püspökké, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A Pápai Magyar Intézet (PMI) rektorát római hivatalában kérdeztük.

2018. október 21. vasárnap
ferenc-papa-ne-az-elso-helyekert-konyokoljunk-hanem-szolgalatot-valasszuk
Ferenc pápa: Ne az első helyekért könyököljünk, hanem a szolgálatot válasszuk!

Október 21-én a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedett a déli Úrangyala ima elmondása előtt, utána pedig a missziós világnap kapcsán a fiatalok bevonásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

2018. október 21. vasárnap