Anselm Grün: Böjt

2016. március 5. szombat 14:00

A világhírű bencés szerzetes, teológus, korunk egyik legolvasottabb katolikus írója ebben a könyvében a böjtről fejti ki gondolatait, arra intve bennünket, hogy úgy tekintsük ezt a gyakorlatot, mint hitünk és imádságunk egyik fontos kifejezési formáját.

Anselm Grün figyelmeztet: a böjt nem öncél, hanem a lelki aszkézis jól bevált eszköze, a testtel és lélekkel végzett imádság egyik legősibb és legátütőbb formája.

A könyv írója több évtizedes egyéni, illetve szerzetesközösségében és lelkigyakorlatok során megélt tapasztalatai alapján állítja: a böjtben találkozunk önmagunkkal, lelkünk ellenségeivel, mindazzal, ami belsőleg fogva tart bennünket. „Amit tudatunk alá szorítottunk, nyilvánvalóvá válik. A böjt leleplezi előttünk, kik vagyunk. Megmutatja veszélyeztetett pontjainkat, s hogy hol kell fölvennünk a küzdelmet.” Mindezeket a tapasztalatokat az Újszövetség megerősíti Jézus megkísértésének történetében. Amikor Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, akkor ment oda hozzá a kísértő, akkor kellett szembenéznie küldetésének, ember voltának veszélyeztetettségével, a kudarcnak és az Istennel szembeni engedetlenségnek a lehetőségével. Jézus megkísértésének a története a minket fenyegető veszélyeket ábrázolja, és a sátán elleni harcban Jézus nekünk is megmutatja annak útját, hogyan bánjunk el a kísértéssel. Jézus a pusztában böjtöl. A böjt és a puszta összetartoznak. „Mindkettő a mezítelenségünkkel szembesít bennünket. Megfoszt a buroktól, amely mögött tulajdonképpeni kívánságainkat és gondolatainkat elrejtjük. A pusztában nincs oltalmunk, ami mögé elrejtőzhetünk. A böjt pedig még sebezhetőbbé tesz bennünket ebben a védtelenségben.”

Anselm Grün hangsúlyozza, hogy a testi böjtnek szellemi böjttel kell együtt járnia, azaz a rossz gondolatoktól való tartózkodással. A testi böjt feltétele annak, hogy megnyerjük a harcot a rossz gondolatokkal szemben. „Miközben testileg böjtölök, a szellememre is hatással vagyok, s nagyobb éberségre segítem.” A böjt nem a test és annak törvényei elleni dühödt lázadás, nem is lelkünk „kétségbeesett kísérlete”, hogy a test fölé kerekedjen. Nem önmagunk, hanem a lélek ellenségei ellen harcolunk a böjtben, amelyek vissza akarnak tartani minket attól, hogy önmagunkká legyünk: „Isten fiaivá, akiket Isten képmására teremtettek.” Már Szent Ágoston is így értelmezte a böjtöt, s figyelmeztetett: a böjt értelme nem az, hogy gyűlöljük a testünket, hanem hogy a szenvedélyek rossz szokásai ellen küzdjünk, s így hozzájáruljunk a test egészségéhez.

A bencés szerző kiemeli, hogy az egészséges böjtnek össze kell kapcsolódnia a felebaráti szeretettel és az alamizsnálkodással is. A testvéri szeretet a böjt fölött áll. Akinek a böjt fontosabb ennél, az elárulja, hogy „saját tökéletesedését inkább a szívén viseli, mint Krisztus törvényét.” A testvéri szeretetben tekintetünk önmagunkról a felebarát felé fordul. Ugyanígy, kiemelkedő szerepe van az imádságnak, ami a böjttel és az alamizsnálkodással együtt a jámbor élet ismérve. Ezt a hármat együtt említik már az Ószövetségben, majd Jézus átveszi a hegyi beszédben, de úgy, hogy megszabadítja a jámbor ember e három cselekedetét minden törvényeskedő gondolkodástól, és újraértelmezi őket tanítványai számára (Mt 6,1-18). Jézus számára az alamizsna, a böjt és az imádság a módja annak, hogy őt kövessük, de mindennek csak akkor van értelme, ha nem az emberek szeme előtt, dicséretüket elvárva, hanem a rejtekben végezzük. ”És Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz érte” (uo. 6,4). A böjtnek jobbá és irgalmasabbá kell tennie bennünket, ezért a rejtekben kell történnie, a légkört kell számunkra megváltoztatnia, nem az a célja, hogy vád legyen mások ellen.

Külön hangsúlyozza a könyv írója azt a szoros kapcsolatot, ami a böjt és az Eucharisztia között áll fönn. A böjtölő lemond az evésről és az ivásról, az Eucharisztia pedig olyan ünnep, amelyen eszünk és iszunk. „Amit tehát a böjtölő megtilt önmagának, az itt az istenkapcsolat legbensőségesebb aktusává lesz. A kenyér és bor adományát átváltoztatják Krisztus testévé és vérévé és kiosztják az embereknek. Krisztus testének evése és ivása révén az ember eggyé lesz Istennel.”

Anselm Grün elemzéséből egyértelmű, hogy a böjt közelebb visz bennünket Istenhez, hozzásegít, hogy tisztábban lássuk a Teremtőt és az Ő titkait, s lehetővé teszi a vele való tartós közösséget és bizalmas viszonyt.

A húsvét előtti negyven napos nagyböjtről a szerző megállapítja, hogy az valóban böjtölést jelent, testi és lelki értelemben egyaránt. Ehhez természetesen hozzátartozik a lelki megtérés is, „de olyan megtérés, amelyet nem csupán a lélek és az akarat, hanem éppúgy a test szintjén is végrehajtunk.” Ebben az időszakban a régi egyház lemondott a hús és a bor fogyasztásáról, és ez ma is jót tenne. Föl kellene eleveníteni továbbá a nagyhetet mint húsvétra való előkészületet is. Aki megengedheti magának, annak egész héten teljes böjtöt kellene tartania, de ha lehetséges, akkor egy közösségben. A megszokott környezetünkben ugyanis egy hétig böjtölni nagyon nehéz. A böjt „elmélyítené a liturgia közös ünneplését, és segíthetne abban, hogy teljesen elmerüljünk megváltásunknak Krisztus keresztjében és föltámadásában rejlő titkában.”

A szerző rámutat, hogy a böjtben testünkkel-lelkünkkel sóvárgunk Isten felé, „imádjuk őt. A böjt a test kiáltása Isten után, kiáltás a mélységből, abból a szakadékból, ahol legmélyebb tehetetlenségünkkel, sebezhetőségünkkel és beteljesületlenségünkkel találkozunk, és engedjük mindezt Isten mélységébe hullani”.

(Bencés Kiadó, 2015.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
unnepi-talalkozot-tartott-szent-jeromos-katolikus-bibliatarsulat
Ünnepi találkozót tartott a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, mely tavaly ünnepelte megalakulása 25. évfordulóját, még e jubileumhoz kapcsolódva december 6-án találkozóra hívta a társulat jótevőit, segítőit, barátait.

13:30
pro-cultura-christiana-dijban-reszesult-rieger-tibor-szobraszmuvesz
Pro Cultura Christiana díjban részesült Rieger Tibor szobrászművész

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díjat adományozott Rieger Tibor szobrásznak. A kitüntetést az MKPK nevében a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át december 7-én, Budapesten.

12:50