Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat

Hazai – 2015. november 30., hétfő | 16:03

Szovák Kornél, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatója és Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára vehette át az elismerést Soltész Miklóstól, az EMMI egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárától november 30-án Budapesten.

 


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Fraknói Vilmos-díjat azok kapják, akik sokat tettek a vallási élet megújításáért, vagy kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia, az egyháztörténet területén; illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjat 2000 óta adják át, Fraknói Vilmos halálának évfordulójához kapcsolódóan.


Az elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nevében Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át november 30-án Budapesten, a minisztérium épületének tükörtermében.


Soltész Miklós a díjátadón hangsúlyozta: a kereszténység a történelem során sok vitát kiváltott, sokszor voltak véres összecsapások a nevében, de az alapjait nem kell újra letenni, mert a több mint kétezer éve Jézustól kapott tanítás világos és egyértelmű. A mai tudósok, tanárok, papok és civilek felelőssége, hogy megismertessék ezt a tanítást azokkal a fiatal és középkorú emberekkel, akik a jövő társadalmát építik.


Az államtitkár felidézte: a kommunizmus – az az eszmerendszer, amely tagadta a hitet és az „ember egyéni értékét”, továbbá az erkölcs nagy részét – „óhatatlanul megbukott”. Most viszont a „liberalizmus diktatúrája” uralkodik, amely a pénz, a gazdaság erejével és a média manipulatív hatalmával igyekszik befolyásolni a világ minden országát, függetlenül az országok társadalmi-politikai berendezkedésétől, vallásától és történelmétől. Ez az eszmerendszer azonban szintén válságban van, hiszen nem képes választ adni olyan sürgető kérdésekre, mint amilyen például a napjainkban zajló népvándorlás – fogalmazott.


Török József, a PPKE Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Fraknói-díj szakmai kuratóriumának elnöke az elismerés odaítélése kapcsán elmondta, hogy mindkét idei kitüntetett a magyar egyháztörténet-kutatás és -írás középnemzedékének tagja. Nemcsak múltbeli munkásságukat kívánták elismerni, hanem a jövőbeli kutatásaikhoz is szeretnének biztatást adni.

A PPKE BTK díjazott oktatójának munkásságát méltatva Török József elmondta, hogy Szovák Kornél 1977-ben került a pannonhalmi bencés gimnáziumba, ahol megérintette a történelem szelleme Szabó Flóris tudós tanár hatására. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem latin–történelem szakán végzett, majd a Magyarországi középkori latinság szótára akadémiai kutatócsoportjának lett munkatársa, később pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkor alakuló bölcsészettudományi karán kezdett oktatni. Számos hazai és nemzetközi konferencián való részvétele, tanulmányok sokasága és elsősorban forráskiadványok teszik Fraknói Vilmos kései utódává. Történettudományi doktori értekezése a hazai történészek élvonalába emelte. Jelenleg az MTA, az ELTE és a PPKE közös kutatócsoportjának irányításával neveli a fiatal nemzedéket keresztény múltunk minél teljesebb feltárására.


Szerkesztőségünk kérdésére Szovák Kornél elmondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy beállhat a díjazottak sorába az általa nagyra értékelt tudós emberek után. A díj rendkívüli elismerése annak, amit az elmúlt évtizedekben végzett. Hosszú időt, megszakításokkal két évet tölthetett el a Vatikáni Levéltárban egy ösztöndíj segítségével. A közeljövőben az ott feltárt forrásanyagot – amely a 15. század végének mindennapi vallási életéről hordoz rendkívüli információkat – kell sajtó alá rendeznie. Másik nagy terve az esztergomi szentszéki bíráskodás fennmaradt emlékeinek történeti-kritikai kiadása.

Rokay Zoltán, a PPKE Hittudományi Karának tanára, a díj szakmai kuratóriumának tagja Gárdonyi Máté munkásságát méltatta, aki tanulmányait Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen végezte, teológiai doktori fokozatot a PPKE Hittudományi Karán szerzett. A Teológia című szaklapon túl számos folyóiratban és évkönyvben publikál, könyvet írt a magyar és az egyetemes egyháztörténelemről, kiadott egy egyháztörténeti lexikont és kronológiát. Tevékenységével áttöri annak az előítéletnek a falát, mely szerint a katolikus megújulás leegyszerűsíthető az ellenreformációra – hangsúlyozta Rokay Zoltán.

Gárdonyi Máté azt nyilatkozta szerkesztőségünknek, hogy számára a díj elsősorban biztatást jelent arra, hogy még hatékonyabban és magasabb színvonalon dolgozzon szakterületén, az egyháztörténet művelésében és oktatásában. Jóleső érzés, hogy egy vidéki teológiatanári működést is állami szinten értékelnek – tette hozzá. További terveire vonatkozóan elmondta, hogy a Veszprémi Egyházmegye huszadik századi egyházi életének kutatását szeretné folytatni. Együttműködik másokkal az egyházmegyei zsinat kutatásában, ebben a témában hamarosan megjelenik egy gyűjteményes kötet. Részt vesz a vatikáni levéltári anyagok kutatásában is, rövidesen megkezdik a két világháború közötti püspöki jelentések feldolgozását.


Fraknói Vilmos (1843–1924) egyháztörténész 1879-től az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori, főleg a 15. és részben 17. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria