Az ember kultúrája ajándék, de nem lehet bezárni – Ferenc pápa fogadta a római nigériai közösséget

Ferenc pápa – 2024. március 26., kedd | 14:36

A Szentatya a Rómában élő nigériai katolikus közösség nyolcszáz tagjával találkozott nagyhétfőn, március 25-én a VI. Pál teremben abból az alkalomból, hogy 25 éve van hivatalos pasztorációjuk az Örök Városban. Beszédében arra emlékeztette őket, hogy az anyaország etnikai és nyelvi sokszínűségét akkor tudják gazdagságként felhasználni, ha megnyílnak a közös és egyetemes értékek felé.

Ferenc pápa szívélyesen üdvözlölte az egybegyűlteket, akik a nigériai katolikus közösség huszonöt éves római jelenlétét ünnepelték. „A mai dátum, március 25-e egy nagyon fontos liturgikus eseménnyel, az angyali üdvözlet ünnepével (Urunk születésének hírüladása ünnepe, magyar elnevezése: Gyümölcsoltó Boldogasszony – a szerk.) esik egybe. Idén azonban a nagyhét miatt az angyali üdvözlet megünneplése egy másik napra kerül. Amíg az angyali üdvözlet az Úr megtestesülésére emlékeztet minket, addig a most kezdődő nagyhét bevezet bennünket a húsvéti üdvösség titkaiba, megmutatja, hogy

az Ige, amely testté lett és közöttünk élt, ugyanaz az Ige, mely meghalt és feltámadt,

hogy kiengesztelődést és békét teremtsen Isten és az emberiség között, mert az Úr életét adta nekünk!” – fogalmazott a Szentatya.

Ferenc pápa ezzel kapcsolatban három olyan elemre mutatott rá, melyeket létfontosságúnak tart a római nigériai közösség életében, ezek pedig a hála, a sokszínűség gazdagsága és a párbeszéd.

Először is a hála témáját érintette, és megköszönte, hogy az evangélium örömteli üzenetéről tanúskodtak és tanúskodnak. A pápa a közösséghez csatlakozva köszönetet mondott a Mindenható Istennek azért a sok fiatal nigériaiért, akik meghallották az Úr papságra és szerzetes életre szóló hívását, s arra nagylelkűen, alázattal és kitartással válaszoltak. Ferenc pápa meg is jegyezte, hogy látja, vannak itt köztük fiatal papok és fiatal szerzetesnővérek. Jézus minden egyes követőjét ugyanis sajátos hivatása szerint azzal a felelősséggel bízta meg, hogy szeretetben szolgálja Istent és felebarátját, és tegye jelenvalóvá Krisztust testvérei életében. Legyenek mindig misszionárius tanítványok, hálásak, hogy az Úr kiválasztotta őket a követésére, és arra küldte őket, hogy buzgón hirdessék a hitüket és közreműködjenek egy igazságosabb és emberibb világ felépítésében – buzdította őket a Szentatya.

Második pontként a pápa a sokféleségben rejlő gazdagság témáját érintette. Elmondta, hogy Nigéria etnikai csoportjainak, kulturális hagyományainak és nyelveinek sokszínűsége nem jelent problémát, hanem olyan ajándék az, amely gazdagítja az Egyház és az egész társadalom szövetét, és lehetővé teszi számukra, hogy elősegítsék a kölcsönös megértés értékeit. A pápa reményét fejezte ki, hogy római közösségük a többi nigériai hívő és más hívők elfogadásában és elkísérésében mindig egy nagy, befogadó családra hasonlít, amelyben mindenki kamatoztatni tudja különféle talentumait, melyek a Szentlélek gyümölcsei, hogy támogassa és erősítse őket kölcsönösen az öröm és a bánat, a siker és a nehézségek idején. Spontán módon hozzátette, hogy

legyenek óvatosak egy veszéllyel, a bezárkózás veszélyével szemben, amikor az ember nem marad univerzális, hanem bezárkózik – ha szabad használni a szót – egyfajta törzsi elszigeteltségbe.

Óva intett az elszigetelődéstől, amit ez a törzsi és nem univerzális, de nem is közösségi magatartás okoz. „Közösség igen, de törzsi mivolt nem!” – összegezte a pápa. Szerinte ez az egyetemesség nagyon fontos feladat, ami mindnyájunkra vonatkozik, mindenkire saját állapotának megfelelően. „Nem helyes bezárkózni a saját kultúrába. Igaz, hogy az ember kultúrája ajándék, de nem lehet bezárni, hanem azt adni, felajánlani kell.”

A Szentatya végül harmadik pontként a párbeszédre tért ki. Sajnos a világ számos térsége konfliktusokkal és szenvedéssel terhes, így Nigéria is nehéz időket él át. A Szentatya biztosította őket, hogy imádkozik nemzetük biztonságáért, egységéért, valamint szellemi és gazdasági fejlődéséért. Hozzátette, mindenkit arra kér, hogy támogassa a párbeszédet és egymás nyitott szívű meghallgatását anélkül, hogy politikai, társadalmi és vallási szinten bárkit is kizárna. Tehát

integrálni, párbeszédet folytatni, egyetemes szinten létezni, de mindig a saját identitásból kiindulva

– ajánlotta a pápa. Ugyanakkor arra buzdította a római nigériai közösséget, hogy legyenek az Úr nagy irgalmának hírnökei, munkálkodjanak testvéreik megbékélésén, járuljanak hozzá a szegények és a leginkább rászorulók terhének enyhítéséhez, és tegyék sajátjukká Isten stílusát. Hogy mi is az Isten stílusa? Közelség, együttérzés és gyengédség. Ne felejtsék el, hogy Isten stílusa közelség, együttérzés és gyengédség, ily módon minden nigériai továbbra is együtt járhat testvéri szolidaritásban és harmóniában – hangsúlyozta.

Beszéde végén Ferenc pápa még egyszer megköszönte a nigériai hívők jelenlétét Róma városában, az Egyház szívében. Ez egy gondviselésszerű kegyelem, amely lehetőséget kínál számukra, hogy elmélyítsék keresztségi hivatásukat, hogy mindig az Úr hűséges tanítványaiként éljenek és hogy önmagukat Isten és szent népe szolgálatára rendeljék azzal a szeretettel, amit Jézus kér tőlük, és hogy nigériaiként ünnepeljék sajátos örökségük gazdagságát. Közösségüket Szűz Máriának, Nigéria királynőjének és patrónájának szerető oltalmára bízta, és szívből megáldotta őket.

A nyugat-afrikai Nigéria több mint 220 milliós népességével Afrika legnépesebb és a Föld hatodik legnépesebb országa. Nigéria soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik több száz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. A három legnagyobb etnikai csoport a hausza északon, a joruba nyugaton és az igbó keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60 százalékát teszik ki. A hivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak ki. Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény közösségének. A lakosság nagyjából fele muszlim, akik többnyire északon élnek, és fele keresztény, akik többnyire délen élnek. A népességen belül a keresztények részaránya csökken, egyrészt mivel az északi muszlimokhoz képest alacsonyabb a termékenységi ráta, másfelől pedig az erőszakos iszlamizálás miatt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria