Böjte Csaba közös imára hív Európa békéjéért

Nézőpont – 2015. október 15., csütörtök | 13:36

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes kilencnapos közös imára és böjtre hív Európa békéjéért október 16-tól. A kezdeményezés ihletője Svájc védőszentje, Flüei Szent Miklós.


„Nagy felfordulás van a világunkban, eljött az önmegtagadás, a böjt, az imádság ideje! Flüei Szent Miklós kiimádkozta, hogy Svájc a békesség szigete legyen, az ő közbejárásával kérjük ugyanezt a kegyelmet Európának, világunknak!” – írta felhívásában Böjte Csaba. Azt szeretné, ha sok nyelvre lefordítva sokan tudnának együtt imádkozni a világ békéjéért. A romániai Déván személyesen is részt lehet venni minden este a szentmiséken, és együtt imádkozni a békéért.

A kezdeményezés ihletője Svájc védőszentje, Flüei Szent Miklós, aki a kegyetlen háborúk miatt úgy döntött, hogy visszavonul a világtól, és térden állva, böjtölve, imádkozva remeteként életét ajánlja az áldott békéért. 1467. október 16-án a felesége által varrt remeteruhában elhagyta családját, és egy patak partján életét az imádkozásnak, elmélkedésnek szentelte. „Bölcs útmutatásai alapján születik meg az a kényes egyensúly, amely a soknemzetiségű, felekezetű kantonokból álló Svájcot a béke szigetévé tette Európa közepén! Ezért tisztelik Szent Miklóst Svájc védőszentjeként. Úgy gondolom, hogy a példa adott, és működik is ötszáz éve, most már csak nagyban, európai, világméretben kellene megvalósítani mindezt! – írta Böjte Csaba. – Kérjük Szent Miklós imájával Teremtőnket, hogy a felbolydult világunknak adjon békét, egyetértést, bölcs rendet!"

* * *



Imakilenced Flüei Szent Miklós vezetésével az áldott békéért

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

1. állomás: Gyermekkori álmok

Életrajzi adatok:

A kis Klausz, a későbbi Flüei Szent Miklós, 1417. szeptember 25-én egy jómódú parasztcsalád első gyermekeként látta meg a világot, egy kis svájci hegyi faluban. Nagyon kevés adat maradt fenn életének erről a szakaszáról. Társai mint szorgalmas, jóindulatú gyerekre emlékeznek vissza, kinek életét a munka, a tanulás és az imádság töltötte be. Csodaszép szülőföldjét széltélben-hosszában bebarangolta. Házuktól nem messze, egy tiszta vizű hegyi patak partján, egy mély szurdok alján, Ranft nevű helyen imádkozás közben egy égig érő, hatalmas tornyot látott. Ez a látomás nemcsak gyermekkorát, hanem egész életét meghatározta. Közel negyven évvel később, sok-sok vívódás után, a remeteségének a helyszínéül is ezt a völgyet választotta, azt a szép tisztást, a patak partját, ahol gyermekként a tornyot megpillantotta.

Elmélkedés:

A Jóisten mindannyiunkat megajándékozott egy élettel, melyet kitölt a játék, a tanulás, a munka és az Istent kereső imádság. Nagyon fontos, hogy fizikailag is, szellemileg is bebarangoljuk szülőföldünket, megismerjük annak kincseit, kulturális, szellemi, lelki értékeit. Ahogy Szent Miklósnak, úgy nekünk is szükséges, hogy legyenek álmaink, terveink, gyermekkori víziónk mindarról, amit felnőttként szeretnénk valóra váltani. Jó lenne, ha felnőtt fejjel is visszaemlékeznénk gyermekkori tiszta álmainkra, elképzeléseinkre. Szent Miklós gyermekkori álmait közel negyven év után kezdte valóra váltani, de annak a toronynak az alapját, amely mára már égig ér, még gyerek fejjel csatangolva, imádkozva rakta le szülőföldje sziklájába. Hosszú évekig érett benne az a tiszta, szép álom, amely serdülő fejében megfogalmazódott, s mely a csatatereken, az élet sűrűjében tisztult le, érett kivitelezhető állapotba. Gondoljak vissza életemet meghatározó, alapvető döntéseimre, vágyaimra, vajon azokból mennyit sikerült megvalósítani, valóra váltani, gyermekkoromban elkezdett tornyomat felnőtt fejjel tovább építettem-e, dolgozom rajta, befejezem?

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, a Te ajándékod az élet, de hogy mivel töltjük ki a mindennapjainkat, azt ránk bíztad. Flüei Szent Miklós példájára segíts, hogy becsületes munkával, tanulással, szülőföldem szellemi, fizikai kincsének felfedezésével készüljek nap mint nap az életre. Segíts, hogy az általad adott létem minden percét lakjam be szép, bátor álmokkal, tervekkel, hogy meglássam azt az égig érő szent tornyot, melyet a Te dicsőségedre, és a testvéreim javára szülőföldemen felépíthetek.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

2. állomás: A felnőtt kor valósága

Életrajzi adatok:

A gyermekkor tiszta ártatlanságának, az álmodozó ifjúság korának az 1440-ben kitört polgárháború nagyon gyorsan végett vetett. Miklóst is elvitték katonának, négy éven keresztül több csatatérre is elment a katonákkal. Korabeli társai szerint, ezekben a harcokban az ellenségben sok kárt nem tett, de azért ott kellett neki is lennie a véres csatákat követő tivornyákon, hol elosztották a győztesek a szerzett zsákmányt. Ez a fiatal ember ott állt a haldokló bajtársai mellett, látta, hogy a legyőzött ellenség kétségbeesetten vergődik az életéért. Négy év sátorban, hidegben, az égig érő hegyek között hadi ösvényen, ez volt a huszonhárom éves fiatalember számára a kegyetlen élet szörnyű iskolája.

Elmélkedés:

Isten a szeretet, a békesség útjára akarja vezetni lépteinket. A gonosz lélek a gyűlölet, a harag, a háború földjére vezetne mindannyiunkat, és ez sajnos sikerül is neki, ha nem fogjuk erősen egymás kezét, ha a vélt vagy valós igazunknál nem tartjuk fontosabbnak a Jóistent és az életet jelentő testvéri szeretetet. Nap mint nap döntenünk kell, saját látszólagos érdekeink mentén kell-e megoldani a gondjainkat! Dönthetünk a gyűlölet, a háború mellett is, de az önzetlen szeretet szellemében is! Jézus az egyházra törő Saullal párbeszédet kezdeményez a damaszkuszi úton, és nem elpusztítja az ellenséget, nem legyőzi, hanem meggyőzi a saját igazáról, a szeretet és a jóság magasabbrendűségéről. Saulból háborús csaták nélkül Szent Pál lesz, a népek apostola, ki élete végén megírja a szép szeretet himnuszát. Vajon az én ellenfeleimből, Sauljaimból lesznek-e barátok, szövetségesek, társak, akikkel együtt hirdethetem a szeretet mindent virágba borító, teremtő erejét?

Könyörögjünk:

Az élet velejárói a mindennapi gondok, problémák, nehézségek, melyeket tetszik, nem tetszik, meg kell oldanunk. Sokszor első ránézésre úgy tűnik, hogy a durva erőszakosság a legrövidebb út, mely a céljainkhoz vezet. Flüei Szent Miklós közbenjárására segíts Urunk, hogy gondjainkra választ keresve soha ne a gyűlölet, az erőszak, a háború szakadékába zúduljunk bele, hanem még ha keskeny és meredek is a békesség, a szeretet útja, akkor is azon az úton maradva haladjunk Feléd. Az irgalmasság, a jóság útja, amelyet Te mutattál, tudjuk, hogy felvezet a Golgotára, de azt is tudjuk, hogy csak ez az út vezet a dicsőséges húsvéti feltámadáson keresztül az örök boldogságba.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

3. állomás: Az élet szolgálata

Életrajzi adatok:

Véget ér a háború, a csapatokkal együtt Miklós is hazatér. Ezt a szabadságot, békét, családalapításra használja fel. Feleségül vesz egy kedves, fiatal lányt, az Oberwilenből való Wyss Dorottyát, aki tíz gyermekkel, öt fiúcskával és öt lánnyal ajándékozza meg. Szép otthona, melyet feleségével épített és melyben gyermekei születtek, ma is ott áll a kis faluja plébániájától nem messze. Ez a takaros ház az utókor féltő tiszteletét élvezi szülőházával, a remeteségének otthont adó kis cellájával, kápolnájával együtt! Flüei Szent Miklós faluja, remetesége ma Svájc virággal teli nemzeti szentélye, ahova nap mint nap imádságos szeretettel sok-sok zarándok elmegy megtisztulni, békével, szeretettel eltelni.


Elmélkedés:

Flüei Szent Miklós az élet mellett döntött. Életét Isten adta, és ő azt az élet szolgálatára szenteli. Sokan úgy tartják, hogy a római korban betörő barbárok pusztították el a civilizációt. A valóság az, hogy a 400-as években a római birodalomra egy hatalmas pestisjárvány csapott le, és az akkor élt kétszázmillió embernek több mint a fele meghalt. Egész vidékek néptelenedtek el, összeomlott a közigazgatás, nagyon sok területet a Római Birodalom egyszerűen feladott. A biztonságot jelentő légiók ekkor hagyják el Észak-Európát, Angliát, Pannóniát. Ma az egykézés, az abortusz, az élettől való tudatos elfordulás pestise tizedeli le a világunkat. A kilencvenes évek elején volt olyan év Romániában, mikor közel egymillió abortuszt hajtottak végre. Flüei Szent Miklós a háborúból hazatérve az élet mellett dönt, mert tudja, hogy nem elég nem ölni, az életet tovább kell adni, nem elég a rossztól tartózkodni, a jót azt tenni, tenni kell.

Könyörögjünk:

Urunk, Istenünk, a csillogó, villogó halott dolgok után lohol a világ, a holt tárgyak kultuszának civilizációjában élünk! Flüei Szent Miklós közbenjárásával segíts kitörni önzésünkből és családot, gyermeket vállalva az élet mellett dönteni, az ajándékba kapott létünket utódainkkal nagylelkűen megosztani! Segíts, hogy akár Szent Miklós nyomdokait követve, gyermekseregtől pompázó szép családot vállaljunk, vagy akár Mária jegyesének, Szent József tisztaságos útját járva fogadjuk be a Mennyei Atya által ránk bízott gyermekeket! Teremtő Istenünk ments meg bennünket a gyümölcstelen, meddő, értelmetlen élettől!

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

4. állomás: A közösség szolgálata

Életrajzi adatok:

Szent Miklós gazdálkodik, szép családja van, nőnek a gyermekek, és 1460-ban, negyvenhárom évesen, érett, felnőtt fejjel népe érdekében újból fegyvert ragad. Feljegyezték, hogy ebben a hadjáratban nemcsak az ellenséggel, hanem saját társaival is képes volt szembeszállni az igazságért, és így megmentette Diessenhofen közelében lévő St. Katharinental domonkos apácakolostorát a kifosztástól, a felprédálástól. Újból leszerel, hazatér gondokkal terhelt szívvel szép otthonába! Nincs feljegyezve, hogy pontosan mikortól vállal közéleti szerepet, de tény, hogy népét, szülőföldjét igazságos bíróként is megpróbálta eredményesen szolgálni. Az okiratok szerint megtett mindent, hogy elkerülje a főbíróvá való megválasztását. Valószínű, ekkor már világosan látta, hogy erőszakkal, háborúval, ítélkezéssel nem lehet a világot jobbá tenni, verni.

Elmélkedés:

Sokszor kegyetlen lendülettel belemegyünk vélt vagy valós igazunk védelmébe, egy-egy fájdalmas vitába, kemény csatába! Igen, sokszor kérlelhetetlenül küzdünk, harcolunk, csapásokat osztva és elszenvedve, miközben ha elgondolkoznánk, világosan látnánk, hogy a kegyetlen harcoknak az egyetlen győztese a gonosz lélek. Milyen sok megalázott, sértett ember van körülöttünk! A világban rengeteg sebesült és halott van ma is minden felé. Flüei Szent Miklós ötven éven keresztül részese volt ennek a kegyetlen világnak. Megpróbál jó bíró lenni, de itt is megtapasztalja, hogy vannak igazságtalan bírók, akik szájából éppen az ő imájára lángnyelvek törnek fel, jelezvén, hogy a bírói talár alatt ezekben az emberekben is ott lobog az önző, aljas tűz. Megtapasztalja, hogy az igazságosnak hirdetett háborúban bajtársai lelkiismereti gondok nélkül képesek kifosztani, felperzselni a zsákmányért még egy női kolostort, az Isten házát is. Mi az igazság, kérdezi Jézus Krisztus Pilátust, előtt? Majd némán vállalja nagypéntek szenvedését. Nézzük a televíziót, hallgassuk a rádiót és találgatjuk, hogy most éppen melyik fél hazudik nagyobbat. Kik azok, akik ravasz, álszent módon próbálják kapzsi, önző érdekeiket az igazság nevében ránk erőltetni?

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, segíts meg bennünket Flüei Szent Miklós közbenjárásával, hogy ne durva vitákban vagy a törvényszéken ítélkezve, és ne is véres csatatereken keressük a magunk kérlelhetetlen igazát! Segíts, hogy ne legyőzni akarjuk erővel, fortéllyal egymást, hanem bölcs párbeszéddel, szent jelenlétedben átimádkozott összeszedettségben keressük és találjuk meg a Te szent akaratodat. Segíts Uram, hogy hinni tudjunk a világunkat megváltoztató, a mindenséget akaratod szerint átalakító szeretet végső győzelmében.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

Rolf Brem alkotása, Wyss Dorottya három gyermekével (1991), Sachseln templomtornya mögött áll.

 

5. állomás: Istenhez menekül


Életrajzi adatok:

Flüei Szent Miklós ötven éves, saját földjén gazdálkodik, tíz szép gyermek édesapja. Szülőföldje bírója, háborús veterán, de szomorú szívvel látja, érzi, hogy szaporodnak a nézeteltérések, már ott lobog az emberek tekintetében az újabb sebeket okozó polgárháború. Előtte van egy értelmetlen, céltalan öldöklés, és neki döntenie kell. Kihez mehetnénk – kérdezi Szent Péterrel. Egyszerű a válasz: az örök élet igéi nálad vannak – mondja Miklós, és Szent Péter példájára Jézus mellett dönt. Elhatározását, hogy a csatatér helyett a pusztába megy remetének, megbeszéli a feleségével is, aki nemcsak megérti és elfogadja férje döntését, hanem ő maga készíti el vastag darócból az egyszerű, földig érő remeteruhát. Szent Miklós 1467.október 16-án, még a tél beállta előtt elbúcsúzik családjától, barátaitól és Mózes példájára felkapaszkodik Isten hegyére.

Elmélkedés:

Nagy-nagy alázat kell ahhoz, hogy belássuk, népünket, bennünket felmorzsolni akaró kérdéseket, gondokat nem vagyunk képesek megválaszolni, a hatalmas hullámokat, melyek dióhéjként dobálnak bennünket, népünket, világunkat, nem vagyunk képesek megállítani, irányítani. Alázat és bátorság kell ahhoz, hogy a háborgó tengeren sodródó apostolok példájára Krisztushoz kiáltsunk: ments meg Urunk, mert másképpen elveszünk. Szent Miklós nagysága, hogy belátja ötvenévesen, hogy neki már nincs több válasza a felmerülő gondokra, feszültségekre, képtelen karddal, bírói bölcsességgel megállítani az ő erejét meghaladó elemek harcát, az emberek szívét széttépő indulatokat, és ezért Istenhez menekül. Hiszi, hogy Isten megszólítható és azt is hiszi, hogy az élő Isten megszólal, mert Ő a kérdéseinkre választ adó szeretet. Van bennem elég alázat, bölcsesség, hogy a saját életem gondjait népem, a világ terheit Teremtő Istenemmel megbeszéljem, hogy az Ő szelíd, jóságos, bölcs válaszát meghalljam, elfogadjam?

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, te szelíd jósággal bennünket is hívsz: „Gyertek hozzám mindnyájan akik elfáradtatok, kik az élet terhét hordozzátok, és én felüdítelek titeket.” A sok gond, félelem felőröl bennünket, adj erőt Flüei Szent Miklós közbenjárására, hogy mi is nálad keressünk erőt, vigaszt, tiszta fénynél minden kérdésre választ adó bölcsességet! Urunk, jövünk hozzád, alázattal lábadhoz ülünk, hogy megvigasztalj, mert sebeinkre gyógyírt, kérdéseinkre választ, harcainkban békét nálad keresünk. Te vagy számunkra a Megváltó Istenünk!

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen


6. állomás: Isten válaszol a hozzá fordulóknak

Életrajzi adatok:

Szent Miklós Isten tanítványa lesz! A remeteség csendjében beiratkozik a lelki élet legmagasabb iskolájába, hol már maga az Isten a mestere a teremtője lábához ülő léleknek. Húsz év remeteség, a világ legcsodálatosabb Tanítójának a növendékeként élni, csak nagyon kevés embernek adatik meg. Élete végtelenül egyszerű, a mindennapjait nem annyira a külső dolgok, mint inkább a szikár teste katedrálisában trónoló Isten jelenlétében tölti. Imádkozás, engesztelés a remete mindennapi kenyere, ezért ő az Énekek énekének szerzőjével bátran mondhatja: „Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak rejtekében, mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat; mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes!”

Elmélkedés:

Szerencsés ember, ki bölcs tanítóra talál. Mária, Lázár testvére Jézus lábához ül, hogy hallgassa a bölcs Mester tanítását. Jézus nem kergeti vissza Mártához a konyhába dolgozni az ő jelenlétére vágyakozó lányt, hanem még a sürgő-forgó testvérét, Mártát is arra biztatja, hogy válassza a jobbik részt. Hiszem-e, hogy Jézus Krisztus lehet az én tanítómesterem, hogy Ő képes engem, a marék porból született embert néven szólítani, bölcs terveibe beavatni? Ez a misztikus élet, mely a szentek szerint mindannyiunk számára elérhető. Hitem két erős karjával képes vagyok-e átölelni az Istent? Hiszem-e, hogy Teremtőm, aki megajándékozott a hallás ajándékával, képes meghallgatni kéréseimet, panaszaimat, és Ő, aki a nyelvünket, a beszédkészségünket adta, képes bennünket hallhatóan megszólítani és bölcs tanácsaival vezetni? A szentek szerint a történelem során még soha senki nem kereste és nem kérte Isten segítségét hiába, anélkül hogy Teremtője válaszra ne méltatta volna őt. Mert igazat mond az Éneke énekének szerzője: „Az én szerelmesemnek szavát hallom, íme, ő jő, ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon!”

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, fordítsd magad felé arcunkat, zörgess hangosabban szívünk ajtaján, hogy megértsük, felfedezzük, hogy Te bennünk lakozol és mi benned élünk, mozgunk és vagyunk. Segíts elcsendesedni, a mindennapi imádság remeteségében visszavonulni, hogy a lábadhoz üljünk és csodálva megértsük bölcsességedet, végtelen jóságodat. Segíts meg bennünket Istenünk Flüei Szent Miklós közbenjárására, hogy meghalljuk korunk gondjaira adott bölcs, atyai útmutatásod! De mindenekelőtt arra kérünk, hogy mi is megtapasztalhassuk a szentek legszentebb örömét: „Az én szerelmesem enyém, és én az övé, aki a liliomok közt legeltet.”

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

7. állomás: Népét tanító remete

Életrajzi adatok:

Szent Miklós döntése nagyon sok ember számára érthetetlen. Mit csinál a remeteség csendes pusztaságában? Böjtöl, imádkozik, engesztel népe bűneiért? Kortársai, barátai számára sok a kérdőjel, ezért hosszú időn keresztül figyelik, meglesik, minden percét ellenőrzik. Lassan a látottak meggyőzik az embereket, Miklós életszentségének sodró ereje szomszédait, barátait is meglepi. Ezért összefognak, és a völgy mélyén meglapuló kis remeteség mellé egy kápolnát építenek, melyet a helybeli püspök hosszú vizsgálódás után felszentel, s így a remetelak melletti kápolna a vigasztalást, útmutatást kérő embertársainak otthonává válik. Megindul egy máig tartó végtelen zarándoklat a völgybe, hol nem csak a kortársai, de a mai ember is megtapasztalhatja Isten szeretetteljes, békés jelenlétét!

Elmélkedés:

Az Isten embere nem törött falú ciszterna melyből nyomtalanul eltűnik az ég ajándéka, kegyelme, hanem életadó, tápláló forrása a természetfölötti világnak. E forrásból bőségesen felbugyog a tiszta bölcsesség, a sebeket gyógyító ír, melyet oly sokan keresnek, s melyért az emberek szívesen, messzi földről is útra kelnek. Szent Miklóst is sokan fölkeresték, pedig nem csak kedves dolgokat mondott az embereknek, hisz ő meg is mutatta az embereknek a döntések következményeit. Nemcsak ő maga nézett be az elkárhozott lelkek világába, hanem Isten kegyelmével láthatóvá is tette a bűnben élő testvéreinek a pokol borzalmait. Az ember nem rossz, de sokszor sötétben botorkálunk, és a számunkra láthatatlan dolgokban megbotlunk, s így fájdalmat okozunk magunknak, másoknak. Isten jelenléte fényt, világosságot hoz az életünkbe, szelíden megmutatja, megérteti velünk az összefüggéseket, a mélyebb értelmét, célját egy-egy eseménynek, dolognak. A mennyei fényben tisztán látva, sokkal könnyebb jó döntéseket hozni!

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, olyan jó hinni, hogy nincs végérvényesen zsákutcába sodródó élet, hogy nincs menthetetlen vakvágányra futott sors, hogy veled mindig van tovább, hogy Te, Teremtőnk, mint egy jóságos, mennyei GPS mindig képes vagy utat, irányt mutatni a lelkiismeretünk és a Te fényedben élő szolgáid által. Adj erőt, hogy Flüei Szent Miklós közbenjárásával soha ne csüggedjünk, hanem szent fényednél megtaláljuk a kérdéseinkre a válaszokat, és leginkább Te magadat, hisz Te vagy, megváltó Istenünk, a végtelenre epedő lelkünknek egyetlen, szomját oltó vigasza! Adj erőt, alázatot, hogy bölcs útmutatásod szerint jó döntéseket hozzunk és egymást is, népünket is a Te tiszta fényedben jó irányba vezessük.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

8. állomás: A béke apostola

Életrajzi adatok:

A Flüei Szent Miklós tiszteletére épült, testét oltárán őrző szép templom homlokzatán a bölcs pátriárkát korának nagy vezéregyéniségei gyűrűjében ábrázolják, amint utat mutató tanácsokat osztogat. Igen, sajnos 1481-ben úgy tűnik, hogy végleg megszűnt a békés párbeszéd a kantonok között. Küszöbön áll egy újabb öldöklő háború. Szent Miklós alázattal, kellő bölcsességgel, de Isten embereinek határozottságával szól a politikusokhoz és utat mutat a békességre. Segít megtalálni azt a törékeny egyensúlyt, mely a huszonhat önálló, saját alkotmánnyal rendelkező kantonnak megteremti a békés együttélés lehetőségét. Svájc határain belül a sok állam egy szívvel, egy lélekkel kimondja a közös jelszót, hogy egy mindenkiért és mindenki egyért. A Szent Miklós által megálmodott svájci modell nem akarja beolvasztani, identitásuktól megfosztani az embereket. Svájc nem egy hatalmas húsdaráló, hol az emberek fel kell , hogy adják nemzeti, vallási hovatartozásukat a békesség kedvéért, hanem a békesség szigete, hol a kantonok külön-külön építik önmaguk identitását, s együtt a szeretett közös országukat, Svájcot.

Elmélkedés:

A Szentírás nagyra értékeli a békét. Jézus is arra kér, hogy ha betérünk egy házba, szeretettel kívánjunk békességet az ott lakóknak. Békesség! Létünk legfontosabb kincse, célunk, hogy önmagunkkal, környezetünkkel, teremtő Istenünkkel békességben tudjunk élni. Fizikai testünk békétlensége a betegség, a lelkünket nyomasztó békétlenség fojtogatni tud, a családban lévő feszültségek képesek a legcsodálatosabb perceket is tönkretenni, a legnagyobb gazdagságban is mindennapjainkat megkeseríteni, nyomorulttá tenni. A társadalmi, politikai feszültségek nemcsak a növekedést, kibontakozást tudják visszafogni, hanem az elért eredményeket is földig tudják rombolni. Flüei Szent Miklós remete kunyhójával szemben, 1487-ben bekövetkezett halála után, 1501-ben egy szép templomot építettek. A gótikus templom egyik falát egy hatalmas freskó díszíti. Középen ott van egy kör alakú színes ablaküvegen a hozzánk szóló és bennünket hallgató Krisztus Király, és előtte a falra festett hatalmas hegy tetején Szent Miklós térdel. A hegy Svájcot jelképezi, ott láthatók a tisztáson játszadozó gyermekek mellett a földjét művelő paraszt, a házat építő családapa és a háború elől a hegyre menekülő sok-sok ember. Lent a völgyben, körös-körül ott harcolnak különféle zászlók alatt más-más katonaruhában, koronákkal a csontváz-hadseregek. Sajnos ott lobog a nagy államok, Amerika, Anglia zászlója mellett a magyar, a román zászló is. Nagyon megrázó alkotás! Ötszáz éve Svájc nem kezdett háborút, kimaradtak rengeteg európai öldöklésből. Az első és a második világháborúban közel egymillió magyar katona halt meg, és ne számoljuk a fizikai, lelki rokkantakat, az évekre fogolytáborba hurcolt emberek százezreit. Flüei Szent Miklós álma valóra vált. Sikerült kidolgozni egy olyan modellt itt a földön, mely az azt tiszteletben tartó állampolgárok számára olyan életkörülményeket biztosít, melyre mindenki vágyik.

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, Flüei Szent Miklós közbenjárására add meg nekünk, hogy ahogy Svájcban huszonhat kanton megtalálta a békés együttélés szabályait, ugyan úgy Európa huszonhét állama is találja meg a módját annak, hogy egymást segítve, együtt, de mindenkiért virágzó földrésszé változtassák kontinensünket. Segíts Urunk, hogy bátran világunkat, az egész földgolyót tegyük egy virágzó Svájccá, hol minden nép és közösség érték, hol nem leigázni, megsemmisíteni akarják az emberek egymást, hanem jó testvérekként együtt építik a béke országát, a testvéri szeretet szép világát.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...

* * *

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

9. állomás: Svájc védőszentje

Életrajzi adatok:

Érdekes, hogy bár életében szentnek tartották, hisz szomszédai, barátai már a remetesége kezdetén megépítették kis kunyhója mellé a kápolnát, sőt halála után a remeteségével szemben egy nagy templomot is építettek a zarándokoknak, tiszteletét már 1647-ben jóvá is hagyták, mégis a hivatalos szentté avatása csak 1947. május 15-én történt meg. Az egyház hivatalos lépéseit jóval megelőzte az a sok gyümölcs, ami imádságos remeteéletéből fakadt. Az emberek szülőföldjén tisztelték jóval azelőtt, hogy a pápa őt a szentek sorába emelte volna. Meghatódtam, mikor szülőföldje temetőjébe látogattam és láttam, milyen sok egyszerű ember síremlékét díszíti az ő szobra, különféle ábrázolásban! Máig élő őszinte tisztelete, hatása szemmel látható szülőföldjén!

Elmélkedés:

A szeretet szeretetet szül. Nemcsak Szent Miklós szereti a népét, nemcsak Európa talán utolsó nagy remetéje hozott imádságos szeretettel áldozatot hazájáért, hanem a hálás utókor is féltő gondossággal, hosszú évszázadokon keresztül a mai napig megőrizte szülőházát, az otthont is, ahol szüleivel, testvéreivel élt! Ma is áll, látogatható az a ház is, melyet drága feleségével, Dorottyával épített, ahol megszületett a tíz gyermeke, és ahol megszületett az életre szóló döntés, az Istennek szentelt hátralévő földi élet. Jó látni, hogy a remeteséget is megőrizték a maga egyszerűségében és ma is friss virág, égő gyertyaláng fogadja a zarándokokat. Szent Miklós szegény remetesége a világ talán leggazdagabb országának a szentélye! Csodálatos látni, hogy szülőföldje szép temploma oltárán ott nyugszik Svájc védőszentje. Az az egyszerű ember, aki nemcsak megálmodta, hanem ki is imádkozta, bölcs tanácsaival világra hozta azt az áldott békét, mely nem csak a béke szigetévé tette Svájcot, de a jólét, a gazdagság, a kultúra mintaországává is varázsolta. Imádságos életével egy olyan precedenst teremtett, mely felbátorít bennünket is egy emberhez méltóbb, jobb világért való fáradozásra!

Könyörögjünk:

Urunk Istenünk, Svájc védőszentjének, Flüei Szent Miklósnak közbenjárását kérve, buzgón leborulunk Szent Fölséged előtt, hogy élő hittel békét kérjünk, békét magunknak, békét az egész világnak. Olyan békéért imádkozunk, mely nemcsak a veszekedés, a háborúk végét jelenti, hanem a Veled való találkozásból fakadó emberhez méltó jólétet, fejlődést, kultúrát is hoz, mely a Te csodálatos országodnak a kibontakozását mozdítja elő. Hisszük, hogy Szent Szíved előtti kérésünk meghallgatásra talált, ezért bizakodó lélekkel kilencedünk minden percét, önmegtagadását, bűnbánatát, a Veled, testvéreinkkel imádságban töltött szent időt alázattal neked ajánlva így imádkozunk.

Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk... 

Te Deum: Téged Isten, dicsérünk.....

Forrás és fotó: Magnificat.ro; Thaler Tamás; Heiligenlexikon.de

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria