Budapesten is bemutatta legújabb kiadványát a Fraknói Vilmos egyháztörténeti kutatócsoport

2018. december 15. szombat, 13:46

Róma után Budapesten is bemutatták a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport „Collectanea Studiorum et Textuum” sorozatának „Formularium Ecclesiae Strigoniensis” (Esztergomi formuláskönyv) című kötetét december 13-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az érdeklődőket Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője köszöntötte, aki kiemelte a középkori egyházjogi mintaszövegeket, formulákat tartalmazó kötet megszületéséhez vezető kutatási projekt mintaszerűségét. Hangsúlyozta, hogy a munka kereteit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Erdő Péter bíboros által 1999-ben alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportja biztosította, melynek része a Fraknói Kutatócsoport. Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt húsz év tudományos eredményei nyomán lehetőve válik az Egyháztörténeti Intézet megalapítása a katolikus egyetemen.

Az elkészült kötetet elsőként Solymosi László történész méltatta. Előadásában először a formuláskönyv-kutatást ismertette, kiemelve Kovachich Márton György és Bónis György munkásságát. Solymosi László hangsúlyozta, hogy a bemutatott forráskiadvány az Esztergomi formuláskönyv két szöveghagyományát tartalmazza. A kötet tartalmával kapcsolatban felsorolt több, formuláskönyvekben előforduló tematikát, majd hangsúlyozta, hogy minden Esztergom lelki joghatósága alá tartozó területre és intézményre vonatkozó ügyről olvashatunk a kötetben. Zárásként a három bevezető tanulmányról szólt, melyeket Erdő Péter bíboros, Szovák Kornél és Sarbak Gábor történészek írtak.

C. Tóth Norbert méltatása elején kijelentette: véleménye szerint a kiadott forrás sokkal több, mint formuláskönyv, hiszen nem csak az egyházi bíráskodáshoz kapcsolódó iratok vannak benne. Elmondta, bár a formuláskönyv keletkezési idejét jól ismerjük, a kötet korábban kiadott okleveleket is tartalmaz. Zárásként kiemelte, a kötet összeállítása hatalmas munka volt, de még nagyobb munka vár a kötet feldolgozására, elemzésére vállalkozó kutatók számára.

Ezt követően Erdő Péter bíboros, prímás beszélt a kötet kánonjogi vonatkozásairól. Felszólalásában arra kereste a választ, hogy mi indokolhatta a belső használatra készült egyházjogi formuláskönyv két változatban való elkészítését. Kitért az egyházi bíróságok szerkezetének régiónként eltérő változásaira, s arra, hogy a Nyugat-Európában elterjedő officiális bíróságokkal ellentétben Magyarországon maguk a vikáriusok töltötték be azokat a feladatokat is, amelyek máshol az officiális feladatkörébe tartoztak – ezzel Magyarország a mediterrán típusú berendezkedéshez tartozott.

A bíboros kiemelte a formuláskönyv okleveleinek többször előforduló, ismert kánonjogi szerzőkre való utalását, melyek beazonosítása rávilágít az okleveleket fogalmazók pontos jogi ismereteire, műveltségeire – melyeket alapos feltevése szerint néhány esetben már ősnyomtatvány formájában ismertek. Szólt továbbá a kánonjogi források meghatározásának módszertani kihívásairól, időközben tett újabb szöveghely-azonosításairól.

Végül a kötet másik szerkesztője, Szovák Kornél ismertette a források izgalmas adatait. Tolnai Máté egykori pannonhalmi apát erkölcsi bizonyítványának példájával szemléltette, hogy a formuláskönyv egyes darabjai értékes forrásai a bencés rendi reformnak. Ezt követően két, a 16. század eleji Magyarország forráshelyzetéről, illetve az ekkor a vikáriusi bíróság irodájában használt latin nyelv minőségéről és eredetéről beszélt. Előbbi kapcsán úgy gondolja, a keletkezett források döntően személyes jellege miatt a keletkezett középkori anyagnak csak 0,5–1 százaléka maradt fenn. A latin nyelvezettel kapcsolatban kiderült, hogy egy rendkívüli módon stilizált, retorikai elemekkel díszített nyelvet használtak, amely a késő antikvitás nyelvezete.

Tusor Péter köszönetet mondott a szerzőknek, s mindenkinek, aki hozzájárult a kötet megjelenéséhez. Elmondta, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre a gyűjtemény második kiadása is megjelenik a Gondolat Kiadónál. A kötet bevezető tanulmánya és mutatója a kutatócsoport honlapján érhető el. 

A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
panama-nap-interju-gabor-miklossal
Panama-napot szerveznek Budapesten az IVT jegyében – Interjú Gábor Miklóssal

A közép-amerikai Panamavárosban holnap elkezdődik az ifjúsági világtalálkozó (IVT). Ennek jegyében „Panama-napot” szerveznek a magyar fiatalok számára Budapesten január 26-án. Az előkészületekről és a programokról Gábor Miklóst, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjét kérdeztük.

2019. január 21. hétfő
magyar-viceposztulatort-neveztek-ki-zita-kiralyne-boldoggaavatasi-ugyeben
Magyar viceposztulátort neveztek ki Zita királyné boldoggáavatási ügyében

Az egyházmegyei szakasz posztulátora, Alexander Leonhardt, a strasbourgi érsekség papja Nagy Norbert teológust kérte fel, hogy legyen a boldoggá avatás magyar vonatkozású ügyeinek támogatója viceposztulátori minőségben.

2019. január 21. hétfő