A burmai egyház növekedett a legfojtogatóbb elnyomás idején is

Kitekintő – 2016. május 19., csütörtök | 17:23

„Több évtizedes szenvedés után beléptünk a remény időszakába” – mondta Charles Maung Bo burmai bíboros a londoni westminsteri székesegyházban bemutatott szentmisén május 12-én.


A burmai egyház növekedett a legfojtogatóbb elnyomás idején is – hangsúlyozta a burmai bíboros. A westminsteri székesegyházban bemutatott szentmisén Burma (Mianmar) első bíborosa hazája közelmúltbeli történelmét nagypéntekhez, húsvétvasárnaphoz és pünkösdhöz hasonlította. „Hazánkat öt évtizedes szenvedésre ítélték gonosz emberek. Ti a távolból követtétek ennek a nemzetnek a megpróbáltatásait. Abban az időben sok ország a keresztutat járta. Ott húzódott még a vasfüggöny – a mi hazánk felett pedig egy bambuszfüggöny.”

A bíboros azokról az évekről beszélt a híveknek, amikor az 1962-es katonai megszállást követően üldözni kezdték a katolikus egyházat, „éheztették az embereket, megtagadták az oktatást a fiataloktól, letartóztattak és bebörtönöztek ezreket, amiért az alapvető jogaikat akarták érvényesíteni; ezrek haltak meg vagy tűntek el. (…) Az ország bezárkózott. A katolikus egyház üldözést szenvedett. Egy éjszaka alatt elűzték a misszionáriusokat, akik a szegényeket és sebezhetőeket szolgálták.”

Bo bíboros úgy fogalmazott, a nehéz évek alatt „sem hagyta el Isten ezt a nemzetet, és a keresztények száma a fojtogató elnyomás ellenére is egyre növekedett. „Az egyház olyan volt, mint egy mustármag, ami – mint a szentírási példázatban – fává növekedett. (…) A legnagyobb üldöztetés közepette az egyház egyre nőtt. A három egyházmegyéből tizenhat lett. 100 ezer hívő helyett ma 700 ezer van, 160 pap helyett 700, 300 szerzetes helyett 2200 (60 százalékuk 40 évnél fiatalabb).

„A fiatal és életerős burmai egyház 16 karitászszervezeten keresztül nyújt szociális segítséget. Isten velünk járt a keresztúton is, és segített, hogy a húsvétunk hittel teli legyen. Bizakodó és növekedő a dél-kelet ázsiai egyház, nemrég más országokba is elkezdtünk misszionáriusokat küldeni. Még nem vagyunk teljesen szabadok, de azt már bebizonyítottuk, hogy nem lehet csak úgy lenyesni minket a történelemről.”

A burmai főpásztor méltatta a Nobel-békedíjas, a demokráciáért küzdő Ang Szán Szu Csí burmai politikusasszony, emberi jogi aktivista tevékenységét, aki évtizedeken át házi őrizetben élt, és bár a katonai vezetők a megfélemlítésére törekedtek, ő kitartott a békés tiltakozás és a passzív ellenállás mellett.

„A húsvét nem csak a keresztényekről szól, hanem mind az 55 millió mianmari emberről. Az ács fia volt az, aki kétezer évvel ezelőtt próbára tette a római birodalmat. Nem volt hadserege, nem volt kardja, Krisztus szavai mégis megrendítették a gonosz uralmát. Ez az üres kéz hatalma. Minden korban előfordult, hogy az üres kezek hatalma megváltoztatta a történelmet. Mianmar feltámadása a kétségbeesés sírjából nem az ENSZ-nek, a nagyhatalmaknak, a hadseregeknek köszönhető, hanem egy törékeny asszony, Ang Szán Szu Csí erkölcsi erejének. Az ő erkölcsi bátorsága megingatta a világ egyik legönteltebb hadseregét. Hallgatásával, a börtönben átélt megváltó szenvedésével megolvasztotta a több évtizedes elnyomást. A demokrácia megszületőben van az országban. (…) Mianmar ma büszke rá, hogy a húsvétja békésen jött el, egy olyan asszonyon keresztül, akinek hite a békében és erőszakmentességben éles ellentétben áll a világ számos pontján dúló erőszakos konfliktusokkal. Mindannyiunk számára hatalmas ösztönzést jelent ez, megmutatja, hogy a béke lehetséges, és az erkölcsi erő le tudja győzni az emberi szenvedést.”

A különböző etnikumokhoz tartozó katolikus kisebbség teljes kiszolgáltatottságban élt Mianmarban (Burmában) a katonai diktatúra több mint negyven éve alatt. A junta 1973-ban polgári kormánnyá alakult át, ez azonban a rendszer jellegén nem változtatott. A 2011. november 7-én tartott választások után új polgári vezetés jött létre, de demokratikus reformtörekvései ellenére az ország emberi jogi gyakorlatában továbbra is tapasztalható volt az önkény, a vallásszabadság továbbra sem volt garantált. A buddhista többség szélsőséges irányzata az iszlamizálódástól való félelmében nem riadt vissza az erőszakos fellépéstől.

A katonai junta uralmának évtizedeit követően 2016 márciusában választották meg Htin Kyaw (Tin Csó) elnököt az első demokratikus választáson.

Forrás és fotó: Catholic Herald; Wikipédia

Magyar Kurír
(vn)

Kapcsolódó fotógaléria