A pünkösdvasárnap bemutatott imázsfilmben szeminaristák vallanak hivatásukról, imaéletükről, mindennapos tevékenységeikről, feladataikról, terveikről. A film célja, hogy segítséget nyújtson a papi hivatás iránt érdeklődőknek, akik bepillantást nyerhetnek a növendékek életébe.
A filmet Albert István-Csaba, Orosz Roland, Nyírő Szabolcs, Kalányos Ottó, Kelemen Arnold, Lechli Arnold, az EMEI In design szakosztály tagjai készítették.
László Zsolt másodéves papnövendék, az EMEI In design szakosztályának tisztikari koordinátora így nyilatkozott a szeminaristák e rendhagyó vállalkozásáról:
„Idebent! Mi történik idebent? Lassan két éve, ha szünidőben találkozok emberekkel, mindig ez az első kérdésük felém… Az imázsfilm elkészítésével, amely szemináriumunk életéről nyújt képet a külvilág kíváncsi szempárjainak, bemutattuk, hogy milyen is a titokzatos gyulafehérvári papnevelde élete, ott bent, a falak mögött. Az egyetlen módja annak, hogy ha valaki nem látogat el ide, megtudja, körülbelül mi zajlik itt nap nap után, a hétéves képzés alatt.
(…)
Az ötlet a következő volt: mutassuk be egy átlagos napunkat reggel 6-tól este 10-ig. Azt, ami egy tanév legnagyobb részét kiteszi. Sok időt töltöttünk el valóban azzal, hogy letisztázzuk, nem föltétlenül egy egész évet kell összesűrítenünk, amelyben szürettől Mikulásig, Mikulástól papszentelésig minden benne van, hiszen ezt nem lehet egy rövidfilmben jól összefoglalni. Egy napunkat idebent, minden körítés nélkül összeállítani, jobbnak véltük. Ahogy a forgatókönyv végére pontot tettünk – igaz a gyertyával a körmünkre égve –, azonnal fellelkesült a társaság. Nem győztem csodálni, hogy milyen hatékonyan kezdtek el dolgozni: forgattak, egyeztettek, vágták a felvételeket, és egyre jobban kezdett alakulni!
(…)
A filmkészítés során, úgy érzem, gazdagodtunk sok szép és vidám pillanattal, sikerült jobban megismernünk egymást és képességeinket, valamint olyan csapattá formálódtunk, amely egyben egy családhoz is hasonlított.
Érdekességként elmondanám, hogy a film elkészítéséhez összesen 50 gigabyte anyagot használtunk fel, hossza pedig összesen 46 perc és 13 másodperc.
Remélem, elnyeri mindenki tetszését, és tényleg tükrözni fogja ez az alkotás szemináriumunk életét. Annak reményében adjuk át, hogy sikerül a papi hivatást érző fiatalemberek számára bátorítást nyújtanunk arra, hogy elfogadják Isten meghívását, és érezzék, hogy idebent jó helyük lesz céljuk elérésének megvalósításában.”
Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. Központja, Gyulafehérvár évszázadokon keresztül a katolikus papképzés fellegvára volt. A Szent László király által létrehozott székesegyházi káptalan kanonokjai a középkorban nemcsak a közjegyzői teendőket végezték, hanem nagy gondot fordítottak a káptalani iskolára is. Ez az iskola fennállásáig, 1550-ig jellegénél fogva egyesítette középiskolai oktatást és a papképzést.
A káptalani iskola harminc év szünet után, 1579-ben a domonkosok egykori rendházában (ma e helyen áll a Majláth Gusztáv Károly-tanintézet) mint a „jezsuiták iskolája” kelt új életre. 1716-ban az erdélyi katolikusoknak hivatalosan is újra lehetett püspökük. A gyulafehérvári székhelyet elfoglaló főpásztorok legsürgősebb tennivalójuknak a papképzést tekintették. B. Szotyka Zsigmond Antal püspök 1753-ban alapította meg a Megtestesült Bölcsességről nevezett egyházmegyei szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae – S. I. S.), vagy ahogy akkor nevezték, a „papneveldét”.
Az 1758-ban felépült teológiai épület (a mai „Jerikó” helyén) hamarosan kicsinek bizonyult. Ezért 1778-ban a szeminárium átköltözött a jezsuita rend feloszlatása után üresen maradt kollégiumba. Gróf Batthyány Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie az egykori trinitárius rendházat és templomot. A szerzetesház temploma helyébe a csillagvizsgálót és a világhírű „Batthyáneum” könyvtárat rendezte be, a zárdai rész pedig a papnevelő intézet épülete lett. Fogarassy Mihály püspök 1877-ben a teológiai épület utca felőli részét bővítette. Ez az úgynevezett „Fogarassy-szárny” Márton Áron és Jakab Antal püspöksége idején nyerte el mai formáját.
Az 1970-es években tervezett új teológiai intézet felépítése a hatóságok részéről állított akadályok miatt meghiúsult. Ezért a szeminaristák kollégiuma régi egyházi épületek felújításával jött létre.
Forrás, fotó és videó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Seminarium Incarnatae Sapientiae
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
