Egyháztörténeti konferenciát szerveztek a veszprémi hittudományi főiskolán

2017. szeptember 4. hétfő 15:24

„A változás évszázada – A hitélet változásai a 16. századi veszprémi egyházmegye területén” címmel augusztus 30–31-én egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. Az eseményről Karlinszky Balázs, a főegyházmegyei levéltár igazgatója készített összefoglalót.

A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a hittudományi főiskola támogatásával. A konferenciát – mely már a negyedik alkalom volt a testület által rendezett tudományos szimpóziumok sorában – Márfi Gyula érsek nyitotta meg; fővédnökként Varga István rektor és Brányi Mária alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.

A rendezvény célul tűzte ki, hogy bemutassa, a század során hogyan változott meg a veszprémi püspökség területén a katolikus egyházszervezet, a társadalom, a kultúra és a hitélet; hogyan ment végbe a reformáció térhódítása a 16. században és a 17. század első harmadában.

A korszak elején, 1515-ben még zsinatot tartottak az egyházmegyében. A korabeli püspökök az egyes uralkodók megbízásából külföldi diplomáciai küldetésekben vettek részt, és aktív szerepet vállaltak a királyság irányításában; a székeskáptalan harminchat tagja biztosította az egyházkormányzat és a papi utánpótlás zavartalanságát, a hívek pasztorálásában és a hitéletben körülbelül hatszáz plébánia és mintegy száz szerzetesrendi intézmény működött közre. A 1600-as évek elejére a püspöki székváros, Veszprém többszöri oszmán elfoglalása következményeként a főpásztorok székhelyüket Sümegre tették át – és akadt olyan is, aki soha nem lépett egyházmegyéje területére. A székeskáptalan szétszéledt, melynek eredményeként az egyházkormányzat felső és középső szintje, valamint a papi utánpótlás tulajdonképpen megszűnt. Ez magával hozta a plébániahálózat felbomlását, amelyet leginkább a hódoltság folyamatos terjeszkedése gyorsított fel: Fejér, Pilis és Somogy teljesen, míg Zala és Veszprém megyék egyre növekvő régiói kerültek az oszmán hódítók kezébe. A szerzetesrendi intézmények kevés kivételtől eltekintve megszűntek, jövedelmeiket a királyság védelmére foglalták le, néhányat végvárrá alakítottak át. A 16. század középső harmadában megjelenő protestantizmus párhuzamosan létezett a megmaradt katolikus intézményekkel, az evangélikus-református felekezetek közötti válaszvonal – a különböző hitvallások elfogadása révén – a 17. század első felében vált kontúrossá.

A konferencián a folyamatok felvázolása mellett olyan általánosan jellemző esettanulmányokat is bemutattak, mint a hiteleshelyek sorsának alakulása Zala vármegyében, a templomépítészet felekezetváltással párhuzamosan előforduló jelenségei, az egyes protestáns ágendák előírásai, illetve a korszak végi konfesszionalizáció lenyomatát tükröző, főúri környezetben megőrzött könyvtárak állománya.

Az előadók között ott voltak az országos, megyei és egyházi közgyűjtemények korszakkal foglalkozó könyvtárosai, levéltárosai és muzeológusai, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai, világi és különböző felekezeti fenntartásban működő egyetemek oktatói és doktoranduszai – tájékoztatott Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár igazgatója.

A szervezők a rendezvény első napjának estéjén a püspöki palota pincéjében borkóstoló keretében látták vendégül az előadókat. A két nap során elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé. Így történt ez a tavalyi konferencia anyagával is, amelyet „Rendületlenül a romok között” – A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között címmel az idei programba illesztve mutattak be a közönségnek.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap, a reformáció emlékévének rendezvényeit koordináló Reformáció Emlékbizottság, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósította meg a Veszprémi Főegyházmegye.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
papi-szolgalat-kommunizmus-idejen-varju-imre-atyaval-beszelgettunk-20181022155222
Papi szolgálat a kommunizmus idején – Varjú Imre atyával beszélgettünk

Varjú Imre azok között a papok között volt, akik 1956-ban a kórházakban segédkeztek, iratokat sokszorosítottak, majd a megtorlás idején börtönbe kerültek. A súlyos történelmi pillanatokban átélt tapasztalatairól kérdeztük őt. A 2014-ben készült interjúnkat olvashatják nemzeti ünnepünk alkalmából.

12:00
az-eucharisztia-az-egyhaz-eletenek-forrasa-egyhazmegyei-eucharisztikus-lelkinap-oroshazan
Az Eucharisztia az Egyház életének forrása – Egyházmegyei eucharisztikus lelkinap Orosházán

A második előkészületi évre meghirdetett mottó jegyében szerveztek egyházmegyei lelkinapot október 20-án a Békés megyei Orosházán. Az eseménynek a város Jézus Szíve-temploma adott otthont, melynek szomszédságában áll az egyetlen olyan kültéri emlékmű, melyet az 1938-as kettős szentévben állítottak.

2018. október 22. hétfő