Elhunyt Csúry László toronyórakészítő mester

2018. április 14. szombat 14:35

Március 23-án, 102 éves korában elhunyt Csúry László szegedi órás- és toronyórakészítő mester, aki toronyórákkal kapcsolatos ügyekben évtizedeken át volt a Magyar Katolikus Egyház főtanácsadója – tájékoztatott Takács József toronyóratörténeti kutató, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár és Könyvtár nyugalmazott vezetője.

Csúry László Szegeden született 1916. szeptember 18-án. Édesapja Csúry Ferenc (1893–1959) órás- és toronyórakészítő mester volt, aki az 1937-es Országos Ipari Mesterversenyen elnyerte a Magyarország ezüst koszorús mestere kitüntetést; ő készítette többek között a szegedi Dóm téren felszerelt dallam- és bábjátékos órát.

Csúry László Szegeden végezte iskolai tanulmányait. 1934-től, a Magyar Állami Felső Ipariskola befejezése után édesapja toronyórakészítő műhelyében dolgozott. 1939 és 1945 között katonai szolgálatot teljesített. Édesapja cégének 1949. december 29-én történt államosítása után a budapesti Óragyár Nemzeti Vállalat munkatársa lett, ahol tehetségének, szorgalmának köszönhetően egyre magasabb beosztásokba került. 1957-től nyugdíjazásáig, 1979-ig az Óragyár, majd az abból alakult Kontakta Alkatrészgyár főmérnöke, később műszaki igazgatója, végül vezérigazgató-helyettese volt.

Találmányai között említendő a stadionóra (1956) és a fénycsíkos perc- és másodpercjelző sportóra (1957); első neonszámlapos órája Budapesten a Népstadionban létesült, majd Moszkvában, Berlinben, Kijevben, Tuniszban, Jakartában a továbbiak, ahol a szerelési munkákat személyesen irányította. Főként nyugdíjas korában a legkorszerűbb kvarcvezérlésű, sőt atomóráról vezérelt toronyórák, zenélőórák, harangjátékok készítésében működött közre szakértőként. 1992-ben a Sevillai Világkiállítás Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonjának tornyaiba az ő szakértői és műszaki ellenőri tevékenysége mellett létesült a tizennégy harangból álló harangjáték.

Édesapja és saját maga gazdag szakmai hagyatékát az ezredforduló körül a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta. A budapesti toronyórák történetéről 2007-ben kiadott monográfiának egyik szakmai lektora volt.

1990-ben Csúry László személyes irányításával és helyszíni közreműködésével emelték be a budapesti Szent István-bazilika déli tornyába a passaui Perner cég által öntött, 9250 kilogramm tömegű harangot, az ország azóta is legnagyobb harangját. Toronyórákkal kapcsolatos ügyekben évtizedeken át volt a Magyar Katolikus Egyház főtanácsadója. Szakértőként részese volt – többek között – a fővárosi Szent István-bazilika toronyórája és harangszerkezete megújításának, valamint az egri főszékesegyház modern toronyóra-vezérlése felszerelésének.

Az utolsó évekig aktív szakmai pályafutása mellett boldog házasságban élt feleségével, Bokor Magdolnával, nagy szeretettel nevelték három gyermeküket.

2018. április 13-án vettek tőle végső búcsút a pestszentlőrinci temetőben.

Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-pozna-ban-adjatok-egy-fix-pontot-es-en-kiforditom-sarkaibol-vilagot
Erdő Péter Poznańban: „Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot”

A Lengyel Püspöki Konferencia szervezésében szeptember 22-én Poznańban tartották az Országos Lelkipásztori Fórumot. Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnökének meghívására Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével szentmisét ünnepeltek.

2018. szeptember 22. szombat
felkesziteni-az-orok-eletre-nyary-zsigmond-igazgato-25-eves-szent-gellert-iskolarol
Felkészíteni az örök életre – Nyáry Zsigmond igazgató a 25 éves Szent Gellért Iskoláról

Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Budapest-Krisztinavárosban található Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Jelenleg 461 diák tanul itt, a tantestület létszáma 48 fő. A negyedszázados jubileum alkalmából Nyáry Zsigmond igazgatóval beszélgettünk.

2018. szeptember 22. szombat