Elhunyt Gaál Endre

Hazai – 2018. szeptember 20., csütörtök | 13:06

Életének 73., áldozópapságának 50. évében elhunyt Gaál Endre protonotárius, kanonok, nagyprépost, teológiai tanár. Az alábbiakban közzétesszük az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményét és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Facebook-oldalán megjelent nekrológot.


Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a saját, a rokonok és a Főszékesegyházi Káptalan nevében is megrendült szívvel, de Isten akaratát készséges lélekkel elfogadva tudatja, hogy dr. Gaál Endre protonotárius, kanonok, nagyprépost, teológiai tanár, az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet, majd a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dékánja életének 73., áldozópapságának 50. évében, 2018. szeptember 20-án az örökkévalóságba költözött.

Gaál Endre 1945. december 3-án született Budapesten, 1969. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 1969–70-ben a budapesti Hittudományi Akadémián végezte hatodévesként tanulmányait. Káplánként szolgált Szécsényben 1970–74-ig, majd Strasbourgban töltötte tanulmányi szabadságát 1974–77 között. 1977-től az esztergomi szemináriumban volt teológiai tanár, 1979–80-ban, illetve 1982–88 között spirituális is. Később, 1991–99-ig az intézmény rektora. 1999-ben kinevezték az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatójává. 1999–2011 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora volt. 1995-től az Érseki Bíróság bírájaként, 2009-től pedig a papi továbbképzés referenseként is szolgált. 1980-ban érseki tanácsosi címet kapott, 1988-ban protonotáriussá és kanonokká, 2000-ben pedig nagypréposttá nevezték ki.

Az elhunyt paptestvér lelki üdvéért szeptember 27-én, csütörtökön 10.30 órakor az esztergomi főszékesegyházban mutatnak be szentmisét. Ezt követően helyezik örök nyugalomra földi maradványait a bazilika altemplomában a feltámadás hitével és reményével.

* * *

A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (közkeletű nevén Franka) közösségi oldalán így emlékezett meg az elhunytról:

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Gaál Endre ferences öregdiákunk (1964/H), rászoruló diákjaink és gimnáziumunk egyik patrónusa, támogatója életének 73. évében, 2018. szeptember 20-án elhunyt. Osztályfőnöke gimnáziumunk egykori híres magyartanára, dr. Lukács István volt Hajdu Antal atya igazgatósága alatt.

Lelkipásztorként gondos, barátságos, szerető atyja volt a híveknek, hűséges szolgája Egyházának. A jó Isten adjon örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében!

Franka-lapunk 2016-ban megjelent karácsonyi számában interjút készítettünk az atyával. Ebből az interjúból idézünk egy rövid részletet:

– Endre atya ferences diák volt, 1964-ben itt érettségizett Esztergomban. Az osztálytársai közül igen sokan választották a papi, szerzetesi hivatást középiskolai tanulmányaik végeztével. Hogyan teltek az akkori közös karácsonyok, és a gimnáziumban töltött évek mennyiben járultak hozzá a hivatása alakulásához?

– Még mielőtt hazamentünk volna a karácsonyi szünetre, közös megemlékezésen és ünneplésen vettünk részt. Gondolom, szerencsés természetem volt, mert azonnal ünnepi hangulatba tudott helyezni a fölépített színpad látványa vagy a számtalan karácsonyi ének. Ezek még itt az iskolában megteremtették számomra a légkört. Természetesen az otthoni ünnepléssel, amely sokkal szerényebb volt, kiegészítették egymást. Megmondom őszintén, nem emlékszem arra, hogy mi, diákok adtunk volna egymásnak ajándékot, de egyfelől annak is örültünk, hogy hazamehetünk, másrészt a közös karácsonyi énekek átjárták azokban a napokban az ember lelkét. Ami pedig a hivatásomat illeti: már kisgyermekként ministráltam, és mindig vonzott az oltár. A ferencesekhez is azért kerültem, mert kifejeztem abbéli szándékomat, hogy szeretnék pap lenni, és mivel szegény családból jöttem, az egyházmegye támogatta itteni tanulmányaimat. Egy biztos, Aladár atya volt a hittanárunk, és azzal, hogy odafigyelt a papságra készülőkre, és hogy havi rendszerességgel foglalkozott velünk, közvetve hozzájárult a hivatásom alakulásához. Ráadásul ekkoriban még itt működött a noviciátus, aminek köszönhetően kapcsolatot tudtunk tartani a rend növendék tagjaival, bizonyos ünnepekre meghívást kaptunk tőlük, beszélgetni tudtunk velük. Kétségkívül a Szent Ferenc-i lelkiség is nagy hatással volt rám. Mindig is szoktam mondani: a befogadó légkör, az odafigyelés, a ferences vidámság olyan értéket jelentett számomra, amely segített a papi hivatásom alakulásában, megmaradásában.

*

Gaál Endre a Franka oldalán közzétett levelében emlékezik vissza életútjára, ami ITT olvasható.


Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria