1931-ben született Paloscóban, az olaszországi Bergamo tartományban. 1950-ben lett szeminarista a Pápai Missziós Intézetben Monzában, majd 1958-ban pappá szentelték. Kezdetben Olaszországban szolgált, azt követően Indiába helyezték 1966-ban, ahol hosszú évtizedekig szolgálta a rászorulókat.
Az ő kezdeményezésére jött létre Nalgondában a leprás betegeket ellátó központ 1973-ban. Az évek során a központ egyre jobban kibővült a valenciai Szeplőtelen Fogantatás Szolgálóleányai segítségével: épült iskola és kollégium 500 gyermek számára, kórház, amelyben 200 leprás beteget gondoznak, textilműhely; valamint egy telep Shanti Nagarban, ahol kétszobás házakban 100 beteg él.
Amellett, hogy a telepen élő kisgyermekekre is gondot viselnek, Pezzoni atya kiterjesztette a munkát a környék többi településére is, ahol 3500 gyereket és 5000 leprás beteget látnak el. Idén közel 5000 szegény sorsú gyermek részesült ösztöndíjban.
A leprás betegeket gondozó központ munkáját nagymértékben támogatja a Pápai Missziós Intézethez tartozó Missziós Segélyközpont. Luigi Pezzoni egyik legutóbbi kezdeményezése egy új kórház volt, amelyet AIDS-es betegek gyógyítására hoznak létre. A 100 férőhelyes intézményben ambuláns rendelés is segíti majd a pácienseket; valamint épül egy kollégium a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók elszállásolására. A 2012-ben elindított projekt valószínűleg 2015-re készül el.
Egyik utolsó levelében, 2013 augusztusában Pezzoni atya azt írta: „Tovább szolgáljuk a rászorulókat örömben és szeretetben. És ez nem minden: esténként elimádkozzuk a rózsafüzért minden emberért, hogy Isten segítse meg azokat, akik leginkább rászorulnak.”
Vatican Radio/Magyar Kurír
(vn)