Erdő Péter Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján: Ne féljünk megvallani hitünket!

2016. március 4. péntek 21:59

Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján, március 4-én Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a vértanú püspök tiszteletére a budapest-lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomban, majd megáldotta az újonnan elkészült korpuszt és üvegablakokat.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise előtt, fél héttől keresztutat végeztek Erdő Péter vezetésével, majd a főpásztor köszöntő szavaival elkezdődött a Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök mennyei születésnapjának tiszteletére bemutatott szentmise, amelyen Musits Antal, a Boldog Meszlényi Zoltán-templom plébánosa és a Budai-Középső Espereskerület papjai koncelebráltak. A liturgián jelen volt Borbás Dorka üvegművész és Tóth Dávid szobrászművész, akiknek alkotásait nemrég helyezték el 2014-ben a felszentelt templomban.


Erdő Péter megemlékezett róla, hogy hatvanöt éve ezen a napon, március 4-én, mentőautóval szállították a rabkórházba a vértanú püspököt, hogy ki ne derüljön, mi történt vele valójában; majd a bíboros előre jelezte, hogy lesz majd egy külön kérésünk Boldog Meszlényi Zoltánhoz ma este, egy különleges lelkipásztori feladat kapcsán.

Erdő Péter bíboros homíliáját teljes egészében adjuk közre.


Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök emléknapján, mennyei születésnapjának évfordulóján az Egyház arra szólít fel minket, hogy ne féljünk. A mai evangélium jézusi mondások gyűjteményét tartalmazza a tanítványok számára, akiknek majd hirdetniük kell Jézus örömhírét. A „ne féljetek” felszólítása vonatkozik persze az egész emberi életre, hiszen az alapja Isten gondviselő szeretete. Az az alapja, hogy az ember örök életre hivatott, és minden gyalázat, szenvedés, amit a földön el kell viselnie, végül is az örök boldogságba torkollik, ha megmaradunk Isten szeretetében. Jézus a verebekről azt mondja: „Atyátok tudta nélkül egy sem esik le a földre” (Mt 11,29). Isten tehát rövid földi életükben még a verebekről is gondoskodik. Az emberről pedig Jézus a teremtő és mindentudó Isten bölcsességével szerényen csak annyit jegyez meg, hogy „sokkal többet értek ti a verebeknél” (Mt 11,31). Tőle tudjuk, hogy örök élet lesz a sorsunk. Ez a háttere, ez az alapja annak, hogy Krisztus tanítványának semmilyen földi hatalomtól nem kell félnie.

2. Csakhogy ez a bizalom itt egy különleges helyzetre vonatkozik: Jézus evangéliumának a hirdetésére. Az ő megvallására. Megvallására annak, hogy ő a Messiás és az Úr (ApCsel 2,36). Ezt hirdette már Szent Péter pünkösdi beszédében, mert a Szentlélek bátorságot adott neki.


3. Manapság gyakran nem merünk nyíltan szólni Jézus Krisztusról. Sokan attól félnek, hogy a távolállók ezen megütköznének. Van, aki azt gondolja, hogy az embereket jobban érdeklik az életük helyzetei vagy a saját érzelmeik. Mások azt hiszik, hogy évekig kell csendben élni anélkül, hogy nyíltan szólnánk Krisztusról, mert a mai világhoz ez az indirekt, ez a nem kifejezett, ez a szerény tanúságtétel illik. Csakhogy a túlzott finomkodás és diszkréció megbénít minket. Arra csábít, hogy irodalmi, művészeti, kulturális idézetek, utalások sokasága mögé bújjunk, mondván, hogy az emberek ezt jobban értik. Csak hát már Szent Pál rájött, hogy a pogányok azok, akik bölcselkedő beszédet várnak, nekünk azonban Jézus Krisztust kell hirdetnünk (1Kor 1,20-25, stb.). Nem csoda, ha manapság a gyorsan terjedő kisegyházak és felekezetek többnyire nyíltan, sőt, szinte megütközést keltően hirdetik meggyőződésüket, személyes találkozásukat Jézus Krisztussal. Ezt kell tennünk nekünk is katolikus módon. Ezt a frissességet próbáltuk életre kelteni a budapesti városmisszió idején.

Ha magunknak meg tudjuk fogalmazni, hogy miért hiszünk az örök életben, miért hiszünk Istenben, miért vagyunk Jézus tanítványai, akkor ugyanezt bátran és közvetlenül elmondhatjuk másoknak is. Ne féljünk attól, hogy nem fogják megérteni! Ha minket meggyőzött a hit igazsága, mondjuk el másoknak is, hogy miért! Mi is mai emberek vagyunk, ne féljünk hát, hogy a mai emberek nem fognak megérteni. Lehet, hogy nem fogadják el a hitünket, de megérteni képesek lesznek.


4. Boldog Meszlényi Zoltán az Egyházra nehezedő üldözés napjaiban egyszer pünkösdhétfőn Nikodémusról prédikált. Azokról beszélt, akikben sok a jó szándék, de gyengék, és félnek. Ezt mondta róluk: „Fogadjuk őket azzal a szeretettel, mellyel Jézus fogadta mindig az esendő embereket. A gyengéket, a lelkileg erőtleneket. Ha a Jóisten kegyelme minket arra képesít, hogy erősek legyünk, hogy kitartsunk az Egyház mellett legnehezebb óráiban is, ez az erő ne legyen forrása a megvetésnek, a lenézésnek azokkal szemben, akik (…) a bátor megvallás és kiállás helyett az éjjeli, a titkolt jelentkezések útját választják. Imádkozzunk értük, hogy végül is győzzön lelkükben a kegyelem ereje, és lássuk őket egyszer, amint felszámolván az emberi félelmeket, elhozzák (…) hitből fakadó életük jócselekedeteit Jézus lábaihoz” [Alázatos szolgálat. Dr. Meszlényi Zoltán Lajos szentbeszédei, Budapest 2007, 368-369.].

5. Meszlényi püspök az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus előkészítésében is nagy munkát végzett. Most, amikor Ferenc pápa döntése alapján 2020-ban ismét Budapest rendezheti meg az Eucharisztikus Világkongresszust, kérjük Zoltán püspök pártfogását előkészületeinkre, hogy a most következő időszak Egyházunk és népünk számára valódi lelki megújulást hozzon. Tekintsük Boldog Meszlényi Zoltánt a készülő Eucharisztikus Kongresszus védőszentjének.

Zoltán püspök bátor hitvallása nem volt hősködés. Szerény stílusú ember volt, de minden megnyilatkozását a közvetlen hit járta át. Még amikor egyházjogi témáról szakkönyvet írt, akkor is világosan kitűnt minden sorából hívő meggyőződése. „Ne féljetek hát!” – mondja Jézus. Ne féljünk mi sem nyíltan megvallani hitünket, mert ezzel segítünk másokat is Jézus megismerésére és szeretetére.

Boldog Meszlényi Zoltán, bátor, szelíd, szent vértanú, könyörögj értünk, hogy mi is Krisztus hiteles tanúi lehessünk! Amen.

* * *


A szentmise végén Erdő Péter bíboros megáldotta a templom újonnan elkészült korpuszát és üvegablakait, melyek magyar szenteket, boldogokat és tiszteletre méltókat ábrázolnak: többek között Szent Istvánt, Szent Lászlót, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Márton Áront, Bogdánffy Szilárdot, Mindszenty Józsefet, Brenner Jánost.

Musits Antal plébános felkérte Szederkényi Károly esperest, hogy tájékoztassa a híveket a következő búcsúi alkalmakról. Szederkényi Károly megköszönte Erdő Péter bíboros jelenlétét, hogy immár harmadszor örvendezteti meg a híveket főpapi szentmisével; majd elmondta, ebben az egyházközségben szoktak lenni mindig az első búcsúk, mert csak itt vannak tavaszi ünnepek; a következő alkalom már nyáron lesz, Havas Boldogasszonykor, a Krisztinavárosban.

Erdő Péter szintén köszönetét fejezte ki a közös ünneplésért a jelenlévőknek, és arra kérte őket, vigyenek magukkal egy fohászt – egy fohászt a vértanú püspökhöz, hogy új fény születhessen a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson, illetve már előtte, az arra készülődés ideje alatt.


Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban született. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-től Sinope címzetes püspöke, ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke, majd püspöke lett.

A püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások és a végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg.

2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely alapján ugyanebben az évben október 31-én avatták boldoggá a püspököt az esztergomi bazilikában.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
mit-jelent-hosnek-lenni-szent-istvan-kiraly-unnepe-becsben
Mit jelent hősnek lenni? – Szent István király ünnepe Bécsben

A bécsi magyar katolikus egyházközség augusztus 27-én – mint az augusztus 20-a utáni szombaton minden évben – az államalapítónk ereklyéjét őrző Stephansdomban, majd az érseki palota udvarán megrendezte Szent István-ünnepét és búcsúját. A mise főcelebránsa Dékány Sixtus OCist zirci főapát volt.

2016. augusztus 27. szombat
az-alazat-irgalmassaga
Az alázat irgalmassága

Évközi 22. vasárnap – Gondolatok az olvasmányokhoz (Sir 3,19–21. 30–31.; Zsid 12,18–19. 22–24a; Lk 14.1 7–14)

2016. augusztus 27. szombat