Erdő Péter megáldotta Csordás Eörs emlékkövét a Hermina úton

2018. szeptember 16. vasárnap 19:10

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét Budapesten, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága által gondozott Hermina úti Kisboldogasszony-kápolnában szeptember 16-án. A szentmise után a kápolna kertjében felavatták Csordás Eörs Mária emlékkövét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Erdő Péter homíliájában a kereszt szimbolikájáról beszélt. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

* * *

1. Szent Kereszt felmagasztalásának napja a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend legfőbb ünnepe. Szent Ambrus írja le részletesebben Cezáreai Euzébiusz életrajzi munkájára támaszkodva a Szent Kereszt feltalálásának legendás történetét. Nagy Konstantin császár édesanyja, Heléna császárnő 324-ben, már megkeresztelkedése után elzarándokolt a Szentföldre, ehhez az úthoz kapcsolódott a kereszt megtalálásának eseménye. Van, aki a kereszt és a feszület tiszteletét ebből a korból eredezteti. Az igazság azonban ennél súlyosabb. Rómában találtak az üldözések korából származó keresztényellenes gúnyrajzot is, amely egy megfeszített, mégpedig nem „X” alakú, úgynevezett András-keresztre, hanem álló keresztre feszített szamárfejű embert ábrázol, előtte pedig leborul valaki. Ő az a keresztény, akit a rajzoló gúnyolni akar. Ebből világos, hogy Krisztust a kereszten már az üldözések korában is hasonló módon ábrázolták, mint ahogy ma is tesszük, sőt a feszület ábrázolása előtt hódoltak is.

2. A mai evangéliumban Szent János szívünkig ható jézusi hasonlatot ad elő. Ahogyan Mózes felemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják felemelni az emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Krisztus halála és feltámadása utat nyit számunkra az örök életre és az örök boldogságra. Ezért az egész keresztény világnak diadalmas és reményt adó jele a kereszt. Jelenti számunkra a végtelen isteni szeretetet, mely értünk, bűnösökért vállalta a szenvedést és a halált. Felszólítás számunkra a kereszt, hogy viszonozzuk Isten végtelen szeretetét, közvetlenül Isten felé imádságban és imádásban, és Krisztus felé, aki minden emberben megjelenik számunkra, hiszen ő mondta: „amit egynek tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek”. Ezért idézi emlékezetünkbe függelékében a Katolikus Egyház Katekizmusának összefoglalása az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Az éhség és szomjúság csillapítását, a foglyok és betegek látogatását, a halottak iránti kegyeletet, de a tudatlanok tanítását és a szomorúak vigasztalását is. Amikor hívő keresztények az életnek ezeken a területein szeretettel fáradoznak másokért – akár magánemberként, akár intézményes formában – Krisztus iránti hálájukat és szeretetüket fejezik ki. A kereszt jele emlékeztessen mindannyiunkat a szeretetnek erre a kötelességére!

3. De a kereszt reménységünk nagy jele is. Azé a reményé, hogy az élet nem ér véget a földi halállal, hogy minden szenvedés, nehézség, igazságtalanság vagy kudarc csak egy fejezete egy olyan történetnek, amely az örökkévalóságba tart, és a mindenható és irgalmas Isten szeretetével végződik.

4. A kereszt manapság sok vita tárgya is. Egyesek nem szívesen látják, mások talán szívesen kitűzik, de nem biztos, hogy rászánják a figyelmet és a csendet, hogy elgondolkodjanak igazi értelméről. Pedig mindenütt, látható formában is itt van körülöttünk a kereszt. Az országban utazva városainkban, falvainkban, a mezőkön és az utak mentén megújulnak a régi szép keresztek, régi magyar, német vagy szláv feliratukkal, s a szeretettel megformázott szenvedő Krisztus alakjával, mely híven tükrözi a régi idők emberének ízlését és szeretetét. És a szép keresztek mellett gyakran megjelenik a friss virág, jelezve, hogy Krisztus keresztje ma is vonzza hitünket és reményünket. De kereszt van templomaink tetején is. És ez a kereszt messziről látszik. Sokszor felkiáltójelek ezek a templomok egy elszürkült, elfásult, zaklatott világban. Elgondolkodtató, hogy sok nyugati országban bezárják és szinte előszeretettel rombolják le a keresztény templomokat mindenféle célszerűségi szempontra hivatkozva. Pedig a templom szent hely, maga az épület és a tornyot díszítő kereszt olyan felkiáltójel, olyan szimbólum, amely megéri a fáradságot.

A kereszt maga is missziót végez. Tanúságot tesz és hívogat. Tekintsünk föl rá mi is bizalommal, mint hajdan a nép a rézkígyóra a pusztában, jussunk el rendszeresen ide, a templomba, magához az eucharisztikus Krisztushoz. Legyen a szentmise és a rendszeres szentáldozás éltető elemünk, reménységünk és erőnk forrása. A Jézus imádása pedig újítsa meg bizalmunkat a mindenható és irgalmas Istenben. Nézzünk a Szent Keresztre, és Krisztus iránti hálából nyissuk meg a szívünket azok felé az emberek felé, akikkel az életben találkozunk, hogy személyükben viszontszerethessük a megfeszített Krisztust.

5. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend jelmondata: „Deus lo vult”, vagyis ezt Isten akarja. A rövid jelszó mélysége abban áll, hogy Szent Ágoston idejétől fogva kereste a teológia, milyen okból lehet igazságos háborút viselni. Említették a jogos önvédelmet, az elrabolt javak visszaszerzését és más indokokat. De a felsorolás végére odafűztek egy különleges indokot is. Az Ószövetségi Szentírás alapján igazságosnak minősítették a háborút akkor is, ha isteni parancsra viselték. A rendünket alapító középkori lovagok meg voltak győződve arról, hogy a Szentföld védelme vagy visszaszerzése és a szent helyekre való zarándoklat biztosítása Isten akarata.

Sok háború gyötrelméből tanult azóta egyet-mást az emberiség. Az azonban biztosan aktuális, hogy meghalljuk az isteni hívást, amely a Szentföldre szól, hogy Jeruzsálem mindig a szívünk közepében legyen, és hogy cselekvő szolidaritással álljunk a közel-keleti keresztények mellé, és mindazok mellé, akik a világon bárhol a keresztény hitük miatt üldözést szenvednek. Ha ezt nyíltan kimondjuk, lehet, hogy egyesek a fejüket csóválják és illetlennek tartják az ilyen beszédet. Akik viszont megértik és megbecsülik ezt, maguk is bátrabban kimondják az igazságot és bátrabban kifejezik azt a szeretetet és szolidaritást, amely a keresztényeket különösen is egymáshoz kapcsolja. Így válik gyönge szavunkból olyan jel, amely a Gondviselés kegyelméből sok embert megszólít és cselekvésre indít. Bizalommal emlékezünk Krisztus szavaira: „Aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom mennyei Atyám előtt”.

Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! Ámen.

* * *

A szentmise után a kápolna kertjében került sor Csordás Eörs Mária emlékkövének megáldására. A 2 méteres, sóskúti márványból és bronzból készült sztélé Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Az ünnepségen Jungbert Béla, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója elmondta, hogy az emlékkő a rend tagjainak adományaiból és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készülhetett el. Mint kiemelte, Csordás Eörsnek – aki a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend koadjutor nagyperjele volt – nagy szerepe volt a Szent Sír-lovagok magyarországi visszatelepülésében. Fontos volt számára a fiatalok és a kispapok nevelése. Munkásságának középpontjában állt a kánonjog művelése, a magyarországi Katolikus Egyház megerősítése és a szentföldi keresztények támogatása.

A sztélé leleplezése előtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy Csordás Eörs a szó igaz értelmében vett atya volt. Működése során mindig azt tartotta szem előtt, hogy az Egyházban a lelkek üdvössége a legfőbb törvény. Kemény konzervativizmus jellemezte, mely nem nélkülözte a szükséges életszerűséget sem. Egész életében rendíthetetlen hűséggel szolgálta a magyar Katolikus Egyházat.

Ezt követően Erdő Péter bíboros megáldotta az emlékkövet.

Az emlékmű avatási ünnepségen a Liszt Ferenc Általános Iskola kórusa énekelt.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
fotokiallitas-mutatja-be-sziriai-haborut-es-maltai-segitseget
Fotókiállítás mutatja be a szíriai háborút és a máltai segítséget

Megnyílt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai háborúról és a háború következményeire adott humanitárius válaszokról szóló kiállítása a Szent István-bazilika Lovagtermében december 17-én. A kiállítás az „Imádságot kérünk” imagyűjtő kampány kísérőrendezvénye, február végéig látogatható.

2018. december 18. kedd
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd
Adventi kalendárium – 2018. december 19.

Adventi kalendárium – 2018. december 19.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 19.

Mai evangélium – 2018. december 19.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 1,5–25

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle