Erdő Péter szentelte fel a jubileumát ünneplő kispesti Jézus Szíve-templomot

2015. november 8. vasárnap 18:00

75 évvel ezelőtt áldotta meg Kovács Vince váci segédpüspök a kispesti Jézus Szíve-templomot. A jubileuma alkalmából Erdő Péter bíboros hálaadó szentmise keretében november 8-án felszentelte templomot.



KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

2014 októberében hirdette meg 75 éves történelméért hálát adva a jubileumi évet a kispesti Jézus Szíve-plébániatemplom. Ennek csúcspontjaként ünnepelte a hívő közösség temploma felszentelését. 

A templomszentelő szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt. Koncelebrált Forrai Tamás, a Magyar Jezsuita Rendtartomány elöljárója és több paptestvér. A liturgián részt vett Pálos Frigyes atya, aki 75 évvel ezelőtt a templom megáldásakor Kovács Vince váci segédpüspök és Merva Imre prépostplébános mellett álhatott.

A templomszentelésen megjelent György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja és a kispesti önkormányzat képviselői.

A plébániai közösség nevében Kópházi József, a Jézus Szíve-plébánia világi elnöke köszöntőjében a közösség örömét fejezte ki, hogy a templom a városrész éltető és alkotóeleme ma is. Úgy fogalmazott: hálát adni a múltért és áldást kérni a jövőre, ezért gyűltünk össze.

A templomszentelés szertartása a vízszenteléssel kezdődött, majd a falak és a hívő közösség meghintése következett.

Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvéreim!

A mai evangéliumban Jézus szavait hallottuk a szegény asszony két fillérjéről. A jó célra végzett adakozás az Ószövetség világában is értékes, elismerésre méltó cselekedetnek számított, sőt a bűnbánat cselekedetei között is szerepelt, az imádsággal és a böjttel együtt. A most felolvasott történetben azonban mégsem ezen van a hangsúly. Jézus ugyanis arról beszél, hogy ez az özvegyasszony egész megélhetését a templomnak, vagyis végső soron Istennek ajánlotta fel. Itt tehát az Isten akarata szerinti életnek egy általános példáját és igazságát szemlélhetjük. Maga Jézus arra a kérdésre, hogy melyik a legfőbb parancs a törvényben, a választ Mózes V. könyvéből vett idézettel kezdi: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből”. Ez a teljesség a tökéletes élet lényege. És ez a teljes odaadás Isten akaratának nem csupán a legigényesebb emberek kiváltsága, hanem parancs, mégpedig a legfőbb parancs. Ennek egy szemléletes, mindenki számára érthető megjelenése a szegény asszony példája, aki egész megtakarított pénzét a templomnak adja.

Ha belegondolunk abba, hogy Isten végtelen bölcsességében megtervezte, megalkotta és akaratával fenntartja a világmindenséget, amelynek működését a tudósok is ámulattal és döbbenettel vizsgálják, és amelynek tanulmányozásában minden új és szédületes eredmény arról győz meg minket, hogy mennyi minden van még, amit nem tudunk – nos, akkor a reális önértékelésünknek is arra kell épülnie, hogy teljes egészében Isten színe előtt zajlik az életünk, és hogy minden pillanatunk az ő ajándéka. A valóságnak megfelelően éppen ezért csak úgy élhetünk, tehát boldogok is csak úgy lehetünk, ha keressük a minket szerető Isten személyes akaratát és mindenben azt követjük, hogy viszontszeressük őt. Isten ezért nem foglalhatja el a második, a harmadik, a negyedik helyet életünkben, hanem csakis az első, csakis a teljesség lehet. Ha fenntartás nélkül keressük és követjük akaratát, átalakul, új energiát, erőt, örömet kap az életünk. Erre tanít minket a mindenét odaadó szegény özvegyasszony példája.

A mai szentmisében felszenteljük ezt a 75 évvel ezelőtt épített szép templomot. Általában egy ideiglenes jelleggel kialakított templomot csak megáldani szokás. Amikor a munkák végleg befejeződnek és elnyeri az épület végleges formáját, akkor kerül sor az ünnepélyes felszentelésre. Itt, a kispesti Jézus Szíve plébánián 75 évnek kellett eltelnie, amíg a megáldástól eljutottunk a felszentelésig. Amikor a templomot megáldották, már kezdődött a II. világháború. Így azután az ideiglenesség elhúzódott. A háború után feloszlatták a rendeket, így a jezsuitákat is, akik addig a templomot ellátták. 1979-ig kellett várni, hogy a templom köré önálló plébánia alakuljon. Az 1980-as évek elején fejezték be a csonka tornyot Fülöp Béla atya irányításával, aki ennek a közösségnek 17 éven át gondos lelkipásztora volt. 1989 után visszatértek a jezsuiták, akik több mint tíz évig látták el a plébánián a szolgálatot. Közben, 1993-tól ez a plébánia is átkerült a Váci Egyházmegyéből az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe. A 2000-es évek során jelezték a jezsuita atyák, hogy már nem tudják vállalni a plébánia ellátását, így azóta főegyházmegyénk teljesíti ezt a feladatot, jelenleg Szabó János esperes plébános úr ennek a közösségnek a lelkipásztora. Köszönjük sok fáradozását a templom megújulása érdekében. Ugyancsak hálával emlékezünk a jezsuita atyák munkájára, akik Jézus Szíve tiszteletének elkötelezett hirdetői és terjesztői. Erre emlékeztet ennek a templomnak és plébániának a neve is. A megújult épületet Jézus Szívének tiszteletére szenteljük.

Templomot építeni, templomot megújítani nem földhöz ragadt vállalkozás. Egy közösség vagy akár egy egész társadalom hitét fejezi ki. Jel a templom, amely az égbe mutat. Jele annak, hogy a közösség áldozatot is tud hozni Isten tiszteletére és a saját lelke javára. Mert minden templom arra figyelmeztet, hogy nem hiába élünk, hogy földi munkánk és minden jó törekvésünk beleilleszkedik az isteni szeretet tervébe. Ezért Istenben, az ő szeretetében lehet örök érték az is, amit az ember alkotva cselekszik.

A plébánia azonban nem csupán épület, hanem a területen lévő hívők közössége. A most véget ért Püspöki Szinódus egyik nagy tanulsága volt, hogy családokból álló közösségek működnek a plébániákon és a lelkiségi mozgalmakban. Ezek a közösségek látják el az Egyház szolgálatának, missziós és karitatív küldetésének igen jelentős részét. És tudomásom szerint most először fogalmazta meg egy egyházi dokumentum, éppen a szinódus záró okmánya, hogy családokból álló közösségeket kell alakítani minden plébánián, hogy képezni kell a családokat, hogy közösségileg kísérhessék a többi családos embereket, hogy találkozási lehetőséget teremtsenek idősnek és fiatalnak egyaránt. Még az újraházasodott elváltak kényesnek mondott témájában is, amelyre nézve az alapvető egyházi tanítás nem változott, azt hangsúlyozza a szinódus, hogy szeretettel kell őket befogadni a helyi közösségekbe és keresni kell a lehetőségét, hogy aktívan is bekapcsolódjanak azokba a tevékenységekbe, amelyeket állapotuk lehetővé tesz. Ezzel mintegy önkéntelenül megint a közösségi működésre került a hangsúly. A befogadáshoz működő közösségre van szükség.

Adja Isten, hogy minden erőnkkel és szeretetünkkel az ő akaratát keressük, az ő ajándékozó jóságával forduljunk embertársaink felé! Legyen plébániánk olyan otthon, ahol közellévők és távolállók egyaránt megérzik a legfontosabbat: Isten közelségét és sugárzó erejét. Amen.

A homília után a Mindenszentek litániája elimádkozásával folytatódott a liturgia. Erdő Péter felszentelte az oltárt: megkente az oltárasztalt krizmával, meggyújtotta a tömjént és az Isten dicsőítését kifejező lángot, végül pedig feldíszítették az oltárt, majd a felajánlással folytatódott a szentmise.

A liturgia végén Szabó János fogalmazta meg a közösség hálaadását.

A szentmisén közreműködött a templom gyermek és felnőtt kórusa.  

A plébánia 2014-ben jubileumi évet hirdetett, ennek részeként elkészült a templom és a közösség 75 évét bemutató emlékalbum, amit a szentmise végén mutattak be. 

A kispesti Jézus Szíve-templom 

Kispest területe a gödöllői Grassalkovich-uradalom részeként a valamikori Szent Lőrinc-pusztához tartozott. A település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni, 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven.

Kispest rohamos fejlődése következtében 1883-ban, az Kispestre kinevezett Ribényi Antal (1850–1910) állandó lelkész nagy építkezésekbe kezdett az akkor kétezer lelkes településen. Elsőként a plébánia épülete készült el 1884-ben, majd a neogótikus stílusú templom – fogadalmi templomként, Szent Rudolf tiszteletére szentelve. A templomépítés költségeire országos gyűjtést és sorsjegyjátékot rendeztek. Az ötletekben gazdag Ribényi a világ katolikus misszióiból összegyűjtötte különféle népek használati tárgyait, mintegy ötezer tárgyat és háromszáz képet, ezekből kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban, 1896-ban, a millennium idején. A kiállítást maga Stefánia hercegnő nyitotta meg és a bevétel szintén a templomépítést szolgálta. A település fejlődése miatt csakhamar mamutplébániává nőtte ki magát a plébánia, ezért fel kellett osztani.

1922-ben alakult meg Kispesten a Jézus Szíve Szövetség, amely szükségesnek érezte, hogy egy új templomot építtessen. A Jézus Szíve Szövetség világi elnöke, Fonó Ferenc kérte a város vezetőségét, hogy a régi, használaton kívüli temetőt, ahova az egykori Kispest alapítóit és első polgárait temették, engedje át a Jézus Szentséges Szíve tiszteletére építendő templom javára. Ez 1927-ben történt meg, a főplébánia megkapta a templom és egy rendház építéséhez szükséges telket. A templomépítéséhez szükséges anyagi javak előteremtése 1929-ben kezdődött. 1935. augusztus 4-én volt az ünnepélyes alapkőletétel.

Hanauer Á. István (1869–1942) akkori váci megyéspüspök meghívta a jezsuitákat, hogy telepedjenek le Kispesten és vegyék át az épülő plébánia vezetését. A templom neoromán stílusban épült Petrovácz Gyula építészmérnök tervei alapján, Wihart Ferenc építész kivitelezésében. A templomot 1940-ben, Kovács Vince (1886–1974) váci segédpüspök áldotta meg.

1950-től 1989-ig a szerzetesrendek feloszlatása miatt egyházmegyés papok látták el a lelkigondozást, utána visszatértek a jezsuiták, az utolsó jezsuita plébános P. Hofher József volt, aki P. Fábián Istvántól vette át az egyházközség vezetését.

1979-ben az addigi lelkészséget Bánk József (1911–2002) váci püspök plébániai rangra emelte. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Váci Egyházmegyéből az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez.

Forrás
Bikfalvi Géza: A jezsuiták Budapesten

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
bemutattak-szombathelyen-szent-marton-talalkozo-plakatjat-es-kisfilmjet
Bemutatták Szombathelyen a Szent Márton Találkozó plakátját és kisfilmjét

Május 25-én sajtótájékoztatón mutatták be a Szent Márton Találkozó kisfilmjét és plakátjait a vasi megyeszékhelyen. Hamarosan a templomokban, közterületen is találkozhatunk a július 9–10-i rendezvényt népszerűsítő anyagokkal.

2016. május 25. szerda
ferenc-papa-isten-mindig-meghallgat-meg-ha-nem-is-mindig-ugy-ahogyan-mi-szeretnenk
Ferenc pápa: Isten mindig meghallgat, még ha nem is mindig úgy, ahogyan mi szeretnénk!

Május 25-én tartott katekézisében Ferenc pápa az imádságról mint az irgalmasság forrásáról elmélkedett az igazságtalan bíróról és az özvegyasszonyról szóló jézusi példabeszéd alapján.

2016. május 25. szerda
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István RádióMagyar Katolikus Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPKÚj Ember  Magyar Katolikus Rádió Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle