Ferenc pápa: Az atomfegyver nemcsak erkölcstelen, hanem törvénytelen is

Beszédében a Szentatya azt hangsúlyozta, hogy napjainkban sajnálatos módon növekszik a nukleáris fenyegetettség érzése, jóllehet az atomfegyverkészlet felhalmozása a biztonságnak csak csalárd érzetét keltheti, mert erre az alapra nem lehet építeni a népek békés együttélését. Az atomfegyver nemcsak erkölcstelen, hanem törvénytelen fegyver is.

Ferenc pápa a jelenlegi nemzetközi helyzet politikai kihívásokkal teli összetettségére is utalt, melyet a viszálykodások bizonytalan légköre teremt. A fegyverkezés spirálja sajnos nem áll meg és a nemzetek mind nagyobb összeget fordítanak hadicélokra, köztük nukleáris fegyverekre is, ahelyett, hogy folgalkoznának a szenvedő emberiség valóságos kérdéseivel, mint a szegénység elleni harc, a béke előmozdítása, a nevelés, az egészség szolgálata és a környezet védelme.

A pápa kiemelte a nyugtalanságot, melyet a nukleáris töltetek bármiféle hasznosításából adódó katasztrófák humanitárius és környezeti következményei váltanak ki. Minthogy tartani kell az ilyen fegyverek bármiféle tévedésből adódó esetleges felrobbantása kockázatától, a Szentatya határozottan elítéli nemcsak a használatukat, hanem magát a birtoklásukat is. A nemzetközi kapcsolatokat nem uralhatja a katonai erő. A tömegpusztító fegyverek ugyanis a biztonságnak csak az illúzióját keltik, mert a valóságban nem lehet az emberi család tagjai közötti békés együttélést erre az alapra építeni.

Ferenc pápa Hirosima és Nagaszaki példájára utalva hangsúlyozta: a túlélők prófétai hangja legyen figyelmeztetés mindenekelőtt az új nemzedékek számára.

Ezzel szemben korunkban a nemzetközi jog eszközei nem akadályozták meg, hogy újabb államok kerüljenek bele az atomfegyvert birtokló országok körébe. Félelmetes színtér születik így – szögezte le a pápa –, ha a kortárs geopolitikai kihívásokra gondolunk, mint amilyen a terrorizmus vagy az aránytalan konfliktus.

A nehézségek megnevezése mellett a reménység fényeire emlékeztetett a Szentatya, utalt az ENSZ-közgyűlés legutóbbi történelmi szavazására, amikor a tagállamok döntő többsége elfogadta azt az értelmezést, miszerint az atomfegyver nemcsak erkölcstelen, hanem a háború törvénytelen eszköze is. Egyúttal kipótolták az joghézagot, kifejezetten megtiltották a kémiai, a biológiai fegyverek, az aknák és a szőnyegbombák használatát.

A Szentatya emlékeztetett arra is, hogy idén ötven éve íródott VI. Pál pápa Populorum progressio kezdetű enciklikája, mely az emberi személy életének keresztény szemlétét nyújtja az átfogó fejlődés fogalmával: „Az a fejlődés, amelyről itt szó lesz, nem szorítkozik a puszta gazdasági növekedésre. Hiszen a fejlődésnek, hogy valóságosnak legyen mondható, minden oldalúnak, vagyis átfogónak kell lennie, olyannak, amely minden ember és a teljes ember növekedését biztosítja.” (PP, 14)

Ennek eléréséhez el kell vetni a tárgyak, személyek és népek leselejtezésének a kultúráját. Az egyéni szempont hangsúlyozásához társítani kell a közösségi jelleget, mégpedig a szubszidiaritás jegyében. Az emberi személyt kell szolgálni, lelki és testi valóságában – szögezte le a pápa.

Végül azon ellenvetésre, mely a gyilkos fegyverek nélküli világot csak utópiának tartja, a Szentatya XXIII. János Pacem in terris kezdetű enciklikájára utalt: „Mindenkinek legyen az a meggyőződése, hogy nem lehet a fegyverkezési versenyt abbahagyni, sem a fegyvereket csökkenteni, sem – és ez a lényeges – a fegyvereket addig eltávolítani, míg a teljes lefegyverzés meg nem történik és át nem járja a lelkeket; tudniillik míg mindenki egyetértően és őszintén közre nem működik, hogy a lelkekből a háború félelme és aggodalma távozzék.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: New.va

Magyar Kurír