Görögkatolikus diakónust szenteltek Debrecenben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja?” – ezt a Máté evangéliumából való idézetet választotta jelszavának az alszerpap. A ünneplőkkel megtelt főszékesegyházban számos paptestvér volt jelen, s a liturgiát még különlegesebbé tette, hogy a kántori feladatokat – mások mellett – Béla testvér gyermekei, Anna és Máté látták el.

A szamariai asszony az ötödik vasárnapját jelöli a húsvéti ünnepkörnek, amiben egyre jobban elmélyülünk, és ahhoz, hogy igazán átéljük, megértsük ennek a folyamatnak a lényegét, az Egyház tanításokat, himnuszokat, szentírási szövegeket ad – mutatott rá Kocsis Fülöp. – A liturgián Az apostolok cselekedeteiben olvasható szentírási szakasz hangzik fel, amely az Egyház megalakításáról szól Antióchiában. Ebben a nagyon gazdag kultúrájú görög városban jó táptalajra talált az evangélium hirdetése, mert rengetegen keresztelkedtek meg, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is.

Az Egyház növekedése a mi életünknek is része, ez nemcsak a múlthoz, hanem a jelenhez is hozzátartozik, ennek mi is részesei vagyunk folyamatosan – hívta fel a figyelmet az érsek. – Növekednie is kell! Azért ünnepeljük újra és újra a feltámadást, hogy szembesítsen az Egyház bennünket, Krisztus-követőket azzal, hogy hol is vagyunk, mi a mi életünk. Lehet, hogy ez most furcsán hat a mai világban, ezekben az esztendőkben, hiszen pont az ellenkezőjét látjuk. Manapság éppen ott üldözik a legjobban a keresztényeket – Szíria és Kis-Ázsia területén –, ahol egykor virágzásnak indult a kereszténység. Ez is a valóság része, ezzel is szembesülnünk kell, hogy ne hagyjuk ezt a rombolást. Ha csak közvetve, de a mi felelősségünk is, hogy Jézus szülőföldjén ne pusztuljon ki a kereszténység.

Ezt – a főpásztor szerint – akkor lehet elkerülni, ha Krisztus elvárása szerint ott fog növekedni az Egyház, ahol mi vagyunk, „elsősorban bennem, környezetemben, családomban”.

Haramura Bélának igen nagy a felelőssége abban, hogy növekszik-e majd az Egyház, hogy tud-e azért tenni, hogy más vasárnapokon is megteljen a templom – világított rá Kocsis Fülöp. – Mindezt elsősorban nem azzal fogja elérni, hogy hangjával szépen beénekli a templomot (Haramura Béla 2009 óta kántori teendőket lát el az Attila téri főszékesegyházban – a szerk.), hanem azáltal, hogy felismeri a feltámadás erejét, ezzel pedig hatással lehet mások életére is.

Az Isten ajándékának megtalálásához azonban nem kell mindenkinek diakónussá lenni, enélkül is tudunk növekedni abban, amit az Istentől kaptunk. Mondjuk ki hangosan: „Ó, ha én is felismerhetném, amit az Isten bennem művelni tud, akkor az én életemben, családomban, környezetemben a Szentlélek valóban egyre erőteljesebben tudna működni és dolgozni rajtam keresztül”– fogalmazott az érsek.

A diakónusszentelésre a Miatyánk elimádkozása után került sor, majd a Szent Liturgia végén Haramura Béla is köszöntötte az egybegyűlteket.

Szerpapi szolgálatának kezdetén Jézus szavait idézte János evangéliumából: „Tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem… Aki magától beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak dicsőségén munkálkodik, aki őt küldte, az igaz, és nincs benne hamisság.”

A frissen szentelt diakónus elmondta, úgy érzi, hogy ezen a napon erre kapott felszólítást: a mennyei Atya dicsőségén munkálkodni, azt szolgálni Krisztus követésében. Ez a dicsőség pedig nem másban mutatkozik meg, mint a Fiú szolgai alakjában, aki értünk, emberekért egész életét odaajándékozza. „A mai nappal én is egész életemet odaajándékozom főegyházmegyénk, a debreceni parókia s minden ember szolgálatára.”

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír